🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Mariazell
következő 🡲

Mariazell, Máriacell (Au.): Mária-kegyhely körül kialakult kisváros Stájerországban, a Sankt Pölten-i egyházmegyében, Ausztria és Magyarország nemzeti zarándokhelye, Közép-Európa legismertebb búcsújáróhelye. 1243: a helységet, 1266: a tp-ot említi oklevél. - 1. Tört. ~ ter-ét III. Henrik karintiai hg. adományozta 1103: a St. Lambrecht-i bencés apátságnak. A hagyomány szerint e ktorból indult térítő útra É felé Magnus szerz., s vitt magával egy Mária-szobrot. ~ közelében egy szikla zárta el az útját. A kimerült szerz. pihenni szeretett volna, ezért megállt és a szobrot a sziklára állította. A szikla erre kettéhasadt, s Magnus folytathatta útját. 1157. XII. 21: ért arra a helyre, ahol ma a kegytp. áll. Kezdetleges remetekunyhót, a Mária szobrának kis kápolnácskát, „cellát” épített (innen a ~ név). - 1200 k. I. Henrik morva őrgr. és felesége, Ágnes egy csodás gyógyulásuk után kőtp-ot építtettek. 1342: Albrecht osztrák hg. már egy gótikus szentélyben állíttatott Mária-oltárt. Vsz. ekkor kezdődött a tp. átalakítása. 1450-ig megépült a hatalmas, háromhajós gótikus csarnoktp., tornya, főfalai, boltívei nagyrészt 2000: is megvannak. - Az építésben nagy része volt I. (Nagy) Lajos m. kir-nak (ur. 1342-82). 1487-es följegyzés szerint „Lajosnak 20 ezer embere volt, a törököknek 80 ezer, amin annyira megijedt, hogy menekülésre készült. Azonban az álom elnyomta, és álmában megjelent neki a celli Szűzanya, kinek csodatevéséről már előbb is hallott, és bátorítván őt meghagyta neki: támadja meg bátran az ellenséget, mert győzni fog, s ennek zálogául képet tett a mellére. Mikor a király fölébredt, a képet kezéhez vette, s elbeszélte álomlátását a vitézeinek, akik megörültek és fölbátorodva az ellenségre ütöttek, azt megverték és azután, amint fogadalmat tettek, seregesen Cellbe indultak. Mivel Lajos király az ott állott kápolnát (sacellum) igen szűknek találta, tehát lebontatta és a mostan fennálló templomot saját költségén fölépíttette. Fölajánlotta egyúttal az említett, arannyal és drágakövekkel díszített képet,... szentruhákat, számos más ékszert..., melyek mind címerével vannak ellátva és mind e napig a kincstárban őriztetnek.” - Lajos kir. és felesége, Erzsébet vsz. 1378. VI: járt ~ben, amikor lányukat, Hedviget eljegyezték Lipót osztrák herceggel. A kk. gótikus szentély, a régi kegykápolna és a 14. sz. tornyos csarnoktp. építésében Lajosnak döntő része volt, ezért a 17. sz. barokk átépítést, melynek során csak a gótikus torony maradt meg, a m-ok súlyos nemzeti sérelemnek érezték. - A ~i zarándokoknak először VI. Kelemen p. (ur. 1342-52) engedélyezett 1346: búcsút, Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) 1429: oltalom-levelet adott ki. ~ igazi fénykora a 17. sz. kat. megújhodás ideje. Ebben nagy szerepe volt a Habsburg uralkodóház tagjainak (akik ünnepélyes zarándoklatokat vezettek a Magna Mater Austriae-hoz, Au. Nagyasszonyához), a barokk →Mária-tiszteletnek, a →Mária-kongregációknak s a mo-i →Regnum Marianum eszmének. - 1644: Benedek Pierin St. Lambrecht-i apát elhatározta a tp. nagyobbítását. A ktor építőmestere, Domenico Sciassia meghagyta a csarnok-jelleget a magasba szökő karcsú oszlopokkal és boltozattal, az oldalhajókba beépített 12 oldalkpnát, föléjük karzatot emelt. A régi gótikus szentélyrészt lebontották, s új, barokk tp-ot építettek 2 oldalkpnával és egy ovális kupolával. Az átépítést és bővítést 1704: fejezték be. 1757: a 600 é. jubileum évében 370 ezer zarándok járt ~ben. - II. József cs. (ur. 1780-90) feloszlatta a St. Lambrecht-i anyakolostort és a zarándoklatokat betiltotta, a fr. háborúk céljaira sok műkincset, a tp. ezüstszobrait is be kellett szolgáltatni beolvasztásra. 1805: a fr. megszállás elől a műkincsek egy részét Mo-ra hozták (valahol a Balaton mellett helyezték biztonságba). 1827: tűzvészben leégett a tp. tetőzete és a toronysisakok, a harangok megolvadtak, a község 111 háza közül csak 20 maradt sértetlen. - A 700 é. jubileumra (1857) I. Ferenc József cs. (ur. 1848-1916) és felesége, Erzsébet elzarándokolt ~be. A m. zarándoklaton Scitovszky hgprím. vezetésével több mint 200 pap és 30 ezer zarándok vett részt. 1907: a kegytp-ot Szt X. Pius p. (ur. 1903-14) bazilika rangra emelte; 1862, 1927, 1954: restaurálták. Az I. vh-ban a tetőzet rézlemez-borítását hadi célokra be kellett szolgáltatni. A II. vh. pusztításaitól ~ mentes maradt, a zarándoklatok 1938-45: csak néhány hónapig szüneteltek. -

2. A bazilika hossza 84 m, szélessége 30 m. Külső (vsz. a világon egyedülálló) jellegzetessége a 3 torony a homlokzaton: középen a 90 m magas csúcsíves (gótikus), jobbról-balról a 2 jóval alacsonyabb, hagymasisakos barokk torony, mögöttük a kupola. A 3 főkapu közül a középsőnél 2 életnagyságnál nagyobb, a 600 é. jubileumra (1757) állított, ólombaöntött szobor, Balthasar Moll műve: jobbról Henrik morva őrgróf, kezében a kegyszobor képe, balról Nagy Lajos m. kir., fején m. koronával, egyik kezében uralkodói pálca, a másikban az általa adományozott ún. kincstári kegykép. -

a) A főbejárat fölötti timpanon felső domborműve világos homokkőből faragott, sokalakos kálvária (a St. Lambrecht-i Votivtafel mesterének tulajdonítják); az alsó, vöröses homokkőből faragott dombormű eredeti állapotban maradt meg, a kegyhely alapításának és tört-ének dokumentuma. Főhelyen az egek királynéja, Szűz Mária trónol, fején magas korona, bal kezében jogar, ölében a kis Jézus áll. Mária oltalmazó palástját két angyal tartja, a palást alatt térdelő-imádkozó búcsúsok. Balszélen a dombormű megrendelője, Heinrich Moyker St. Lambrecht-i apát, beljebb a gyógyulást kereső Henrik morva őrgróf és felesége, Ágnes térdel, fölöttük Szt Vencel, jobbjában a cseh oroszlános zászlóval. Máriától jobbra, pontosan a dombormű közepén térdel Nagy Lajos kir., kezében a (kincstári) kegyképpel, lábainál 3 címer, köztük a sávos-liliomos Anjou-, és a kettőskeresztes régi m. címer. Lajos kir-tól jobbra a törökkel vívott csata (kir-aink közül elsőként Lajos ütközött meg a törökkel), legszélén ördögűzési jelenet látható. A →lágy stílus jegyeit mutató dombormű 1438 k. vsz. Hans von Tübingen osztrák (Wiener Neustadt-i) festő tervei szerint készült. - A portál vésett lat. felirata a kegyhely legfontosabb eseményeit őrzi, köztük Nagy Lajosról ez áll: „Lajos, Magyarország királya, miután álmában Szűz Mária felbátorította a harcra és legyőzte a túlsúlyban lévő barbár ellenséget, ide sietve építteti ezt a tornyot és nagyobb tp-ot 1363-ban”. E szöveg ném-ül a bejárati Nagy Lajos-szobor talapzatán is olvasható. -

b) A kegykápolna 1690: kapta nyitott trapéz alaprajzú építészeti formáját. A régi, Nagy Lajos által épített, ill. átépített gótikus kpna keresztboltozatát a barokk architektúra meghagyta. Ebbe illeszkedik a homlokzat lendületes, fölfelé törekvő, díszesen faragott gótikus íve, 2 oldalt 2 oszlopfő és 2 csúcsíves baldachin. Nagy Lajos és felesége, Erzsébet koronás portréja az oromzat közepén faragott növényi ornamensek között 1369 k. készült, Peter Parler egyik isk-jában (esetleg a saját műhelyében). - 1692: Matthias Rumpelmayr kőfaragómester műve a szürke- és vörösmárvány áldoztató-korlát. Az ovális, címeres bronz tábla lat. felirata szerint itt van eltemetve comes Eugenius Inzaghi, a St. Lambrecht-i ktor (egyesek szerint magyar!) apátja (†1760). - A 2 gótikus baldachin alatt a St. Lambrecht-i anyakolostor védőszentjei, Szt Benedek és Szt Lambrecht (Lambert) pp. ezüstözött szobrai. - Az oromzat tetején, középen Szt József, két oldalt Szűz Mária szülei, Szt Joachim és Anna szobrai (1734: Lorenzo Mattielli bécsi udvari szobrász alkotásai). - A kpnát lezáró díszes ezüstrácsot 1757: Mária Terézia (ur. 1740-80) készíttette; F. I. és M. T. betűk a kirné és férje monogramjai. - Jobbra fent a m. korona (Stefanskrone), balra a császári (Kaiserkrone); középen a kétfejű koronás sas I. Lipót (ur. 1657-1705) ajándéka (1679). A kpna előtt magas márványtalapzaton Ráfael és Gábriel arkangyalok lámpatartó-szobra (Lorenzo Mattielli). A kpna oldalablakainak rácsozatát 1737: egy Nádasdy grófnő készíttette; a hátsó falához épített oltárt 1920: az I. vh. halottainak emlékére állították. -

c) A kegykápolna oltára az első Mária-oltár (1266) helyén áll. 1342: Albrecht hg. adományozta, többször átalakították, mai formáját 1727: nyerte. A tervet J. B. Fischer von Erlach fia, Josef Emanuel készítette, kivitelezője a híres augsburgi ötvös és aranymíves, Philipp Jacob Drentwett (1694-1754). Az oltár közepén van az angyalos, finomvonalú tabernákulum, a retablón ezüstfényű felhők angyalokkal; a felhőkből kiemelkedő 12 ezüstözött oszlop arany baldachint tart, ami a mennyország jele. Alatta van a kegyszobor, sugarakkal s lebegő angyalokkal körülvéve. Az oltárasztal és antependium a régebbi (1706) oltár része. -

d) A kegyszobor, a „celli Mária” trónoló Madonna, aki gyümölcsöt (füge, körte?) nyújt ölében tartott Gyermekének. E motívum az →új Évára utal (→bűnbeesés), aki az engedelmesség és a megváltó szenvedés (füge) gyümölcsét nyújtja az új Ádámnak. A Gyermek jobb kezében alma van, bal kezével az Anyjától kínált gyümölcs után nyúl. - A késő román, 47 cm magas, hársfából faragott szobor festése nagyrészt eredeti, Mária köpenyén a kék színt a 18. sz. végén újrafestették. - A hagyomány szerint a szobor ma is azon a helyen van, ahol a St. Lambrecht-i szerz. a legenda szerint elhelyezte. Megerősíti ezt az a tény, hogy 1727: a kegyoltár átépítésekor azon a helyen találtak egy fatörzset, melyen a szobrocska állhatott. - A felöltöztetett kegyszoborból csak Mária és a Gyermek arca látható (→öltöztetős Mária). A 18. sz. közepén a ~i Madonnának mintegy 50 ruhája volt. Jellemző a jozefinizmus elvakultságára, hogy II. József (ur. 1780-90) megtiltotta a kegyszobor ruhákkal, koronával, gyöngyökkel, ékszerekkel ékesítését, a cs. halála után azonban a kegyszobor öltöztetése és megkoronázása újból indult. 1793: a Madonnának 6 arany, 9 ezüst, 2 drágagyöngyökkel kivarrt selyemkoronája volt, de ezeket be kellett szolgáltatni a fr. háborúk céljaira. - A jelenlegi 2 aranykorona 1821: az esztergomi bazilika építője, Rudnay Sándor bíb. hgprím. ajándéka. Mária koronáján a lat. felirat m. ford-a: „Magyarország királynéjának és a Celli kegyelem kútfejének - Rudnay hercegprímás”. A kis Jézus koronáján: „A testté lett Igének, a Királynak és Istenembernek örökös hódolata és hálatelt záloga jeléül Esztergom érseke Magyarországból”. A Rudnay-koronákat Szt X. Pius p. (ur. 1903-14) megáldotta, s 1908: ünnepélyes szertartással helyezték a kegyszoborra. - Nagy veszélyek, háborúk idején a kegyszobornak többször is „menekülnie” kellett. 1683: amikor a törökök Bécset közvetlenül fenyegették, St. Lambrechtbe vitték; a fr. háborúk alatt 3x is (1797, 1805, 1809) biztonságba kellett helyezni; az 1827-es nagy tűzvészkor előbb a sigmundsbergi, majd a heiligenbrunni kpnába menekítették. -

e) A bazilika belső tere 2 világosan felismerhető részre osztható: a Ny-i rész a 17. sz: átépített, régi gótikus csarnoktemplom, a K-i az új, barokk tp. A kupola magassága 50 m. - A középkori háromhajós csarnoktp. szerkezeti jellege az átépítés után is megmaradt, a barokk stukkatúra alatt jól látható a régi oszloprend, a csúcsíves boltozat és a keresztboltozatok bordái. A főhajó, a mellékkpnák s az emeleti galériák stukkózása 1649-69: Mattia Camin, ol. származású gráci mester munkája. A 60 mennyezetképet a bambergi Johann Georg Hausen festette (1649-85: haláláig ~ben dolgozott). 1665-76: Giovanni Battista Colomba is részt vett a festési munkákban. - A kórus-karzat (1740 k.) mozgalmas, ébenfabarna és arany színben tobzódó barokk, hasonlóan pompás kivitelezésű orgonaszekrénnyel. Johann Wagner bécsi szobrász munkái a mellvéd közepén a zenélő angyal-kvartett a St. Lambrecht-i apátság címerével, az orgonaszekrény tetején az allegorikus figurák és angyalkák, valamint a karzat alján a 2 nagy lebegő angyal, akik mintegy emelni látszanak a karzatot. A lendületes vonalú mellvéden a 8 aranyozott dombormű bibliai tp-szentelési jeleneteket ábrázol; a jobboldali első reliefen a ~i kegykpna előtt Nagy Lajos. A karzat alján az aranyozott relief a kegyhely alapításának legendáját mutatja: lóháton érkező szerzetes a kegyszoborral, és egy kezdetleges kpnácska. A 18. sz. orgonát 1912: átépítették, a kis márványtábla szerint I. Ferenc József költségein. -

f) Mellékkápolnák. A 6-6 kpnát kovácsoltvas rácsozat választja el a tp-tértől. Az oltárok Carlo Gianollo ol. szobrász (1664-83) munkái, leginkább ~ környéki márványból, Domenico Sciassia tervei szerint; a stukkó-munkákat Mattia Camin gráci mester készítette. A faragott gyóntatószékek a 18. sz. végén készültek. - A kpnák a D-i oldalon a főbejárattól indulva: Páduai Szt Antal, Szt Vencel, Szentháromság, Szt Borbála, Szt Egyed, Szt Benedek apát. Az É-i oldalon az 1. kpna Szt Jakab ap., az 5. Szt Lipót (Au. védősztje); a 2-4. és 6. kpna magyar. -

g) Magyar kpnák: a Szt Imre-kpnát (2.) 1670: Draskovich Miklós gr., Moson-vm. főispánja, később országbíró, és felesége, Nádasdy Krisztina állíttatta. Az oltárképen (Josef von Mölk, 1777) Szt Imre hg. Magyarok Nagyasszonya előtt térdel: a mennyezet festményein Imre életének jelenetei; az oltárkép fölött Szt István kir. márványszobra. - A Szt István-kpnát (3.) 1662: →Nádasdy Ferenc gr., Vas vm. főispánja, és felesége, Esterházy Julianna emeltette; az oltárképen István kir. a Boldogasszony előtt térdel (Tobias Pock festménye, 1665); a mennyezeten Szt László kir, Szt Imre hg, Árpádházi Szt Erzsébet és Portugáliai Szt Erzsébet (Assisi Szt Ferenc szobra újabb kori). Az ablak alatti emléktábla szerint itt van eltemetve saját akarata szerint Bornemisza János József gr., Erdély kormányzója (†1742). - A Szt Katalin-kpnát (4.) 1680: →Esterházy Pál hg. és felesége, gr. Esterházy Orsolya alapította. 1665: öt gyermekükkel (Miklós, István, László, Elek, Krisztina) a ~i Rózsafüzér Társulat beiratkozott tagjai. Esterházy 58x (!) látogatott el ~be, s a török feletti zalánkeméni diadal hálájaként 1691: Kismartonból gyalog körmenetet vezetett ~be, melyet ~ évkönyveibe „nádori processzió”-ként jegyeztek be. Az ünnepélyes eseményen 11 ezer ember vett részt, a bevonulást személyesen Esterházy Pál hg. vezette 4 fia, az Esterházy család s más főúri családok tagjainak, valamint 665 fehérruhás leánynak a kíséretében, több száz címeres zászlóval, szentképekkel, szobrocskákkal; a szentolvasó titkait vörös, fehér és aranyruhás, jelmezes alakok jelképezték. - Az oltárkép Alexandriai Szt Katalin vtsága (Tobias Pock, 1666), mellette Szt Pál szobra és Szt Orsolya képe. A mennyezeten Páduai Szt Antal, akit Esterházy a törökök elleni oltalmazóként tisztelt. A m. kpnák között a Szt Katalin-kpna tit-át egyesek azzal magyarázzák, hogy a kpnát az 1671: lefejezett Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc emlékezetére is állították titokban (Szt Katalint is lefejezték). - A Szt László-kpnát (6.) 1672: Szelepcsényi György esztergomi érs. alapította, aki vagyonát is a ~i kegyhelyre hagyta. Síremléke a kpna bal oldalán oltárszerű, vörösmárvány építmény (Domenico Sciassia terve nyomán Carlo Gianollo munkája); középen a fülkében feszület előtt a térdelő prímás fehér márvány alakja; sírfelirata az ablak alatti márványlapon; fölötte fekete fémtábla, melyet 1954: az osztrák kat. munkásifjúság helyezett el annak jeléül, hogy betet und opfert, 'imádkozik és áldozatot hoz' a K-en elnyomott népek vallásszabadságáért. A 9 karú gyertyatartón 1-1 gyertya jelképezi az üldözötteket. A „magyar” gyertyát Burgenland ajánlotta föl. - Az oltáron eredetileg Szt László ezüst szobra állt, a mai fából készült másolat. A mennyezeten a szt kir. csodálatos tettei. A gazdag stukkódíszítést Scitovszky János aranyoztatta az 1857-i jubileumi zarándoklatra. - Az oltár ún. →Selmeci Madonna-képe 2002: a kincstárban van, róla ezt az oltárt selmeci oltárnak is mondják. - E kpnában volt 1991. V. 4-ig Mindszenty József bíb. sírja a végakarata szerint: „Ha Mária és Szt István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikai sírboltba”. „Ha számkivetésben halok meg, temessenek el ideiglenesen a máriacelli kegytemplomban.” A bíb. 1975. V. 6: Bécsben halt meg, ezért Szelepcsényi mellé temették a padozatba. A temetést Franz König bécsi, Joseph Döpfner müncheni bíb. érs., László István eisenstadti és a gráci pp. végezte sokezernyi gyászoló hívő jelenlétében. 1976. V. 30: mintegy 3 ezer magyar zarándok jelenlétében áldották meg a sírkövet. Felirata: Josephus Cardinalis Mindszenty primas Hungariae MDCCCXCII - MCMLXXV. Vixit et vivat pannoniae sacrae ('Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása 1892-1975. Élt és él a szent Pannóniáért'). - Szemben a falon Szelepcsényi emléktáblája alatt a vörösmárvány táblát a →Magyarországi Mindszenty Alapítvány helyezte el. Jobb oldalán a koronás m. címer, a bal oldalon Mindszenty bíb. címere. A tábla felirata: Ez a márványkő fedi most - míg a felszabadult haza földjébe megtérhet - Mindszenty József maradék porait. Született Csehimindszenten 1892 március 29-én; pappá szentelték Szombathelyen 1915-ben, négy év múlva Zalaegerszeg plébanosa, majd 25 év után veszprémi püspök; 1945-ben esztergomi érsek, Magyarország bíboros hercegprímása. Helytállt Istenért, Egyhazért és szenvedő népéért. Az elnyomó hatalom kétszer vetette fogságba, 1949-ben pedig életfogytiglani börtönre ítélte. Bilincseit 1956-ban a felkelt nép verte le. Miután a szovjet erőszak leigázta az országot, 15 évig az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén kapott menedéket. Engedelmességből vette magára a számkivetés nehéz keresztjét, s aggastyánként lett a világban szétszórt magyarság hű pásztora és igaz atyja. Meghalt Bécsben 1975. május 6-án. -

h) A bazilika új, keleti része. A régi csarnoktemplom meghosszabbításában 1654-1704: épült barokk építmény 3 részből áll: a kegykpna mögött kissé kiszélesedő belső „kereszthajó” (itt van a Szt László-, s szemben vele a Szt Benedek-kpna), a kupola alatti nagy négyzetes térség és a szentély. A kereszthajónak nev. részt a bazilika talán legszebb stukkói díszítik: a boltozaton Mária mennybevitele, Johann Georg Hausen bambergi festő műve. Az oldalkpnák homlokzatának erény-allegóriái: kereszt és kehely (hit) , horgony (remény), tükör (önismeret), bárány (áldozatkészség), korsó (mértékletesség), mérleg (igazságosság), oszlop (állhatatosság), gyermek (szeretet). A keresztfalakon kis fülkékben a 4 evangélista és a 4 egyházatya (Szt Ambrus, Ágoston, Nagy Szt Gergely, Szt Jeromos) szobrai. A kupola alatti hatalmas, világos térből lépcső vezet a szentélybe a főoltárhoz, jobb és bal oldalon a sekrestyékhez, az emeleti galériákhoz és a kincstárhoz. -

i) A kupola alatti tér Mária-oszlopa 5 m magas márványoszlopon faragott, festett szobor a 16. sz. elejéről. Mária bal kezében jogar, jobb karján a Gyermek, akinek bal kezében országalma, jobbjával áldást ad. Mindkettőjük fején aranykorona. A hagyomány szerint amikor a törökök 1529: betörtek ~be, egy tör. katona lándzsájával le akarta dönteni a szobrot, mely egyesek szerint akkor a Wiener Strasse végén, a szabadban állt (1682: állították jelenlegi helyére). A katona abban a pillanatban megvakult és lebukott a lováról. Bosszúból a törökök az egész községet fölgyújtották, a kegytp-ot égő nyílvesszőkkel lőtték, a szobor azonban sértetlen maradt. A D-i galéria végében, a kincstár bejárata mellett függő olajfestmény e legendát örökíti meg. -

j) Az ovális, 7 ablakú kupola átm. 15 és 10 m; magassága 50 m. Felül kék mezőben IHS; az ablakok fölötti festményeken a 4 evangélista és a Habsburg-Monarchia 4 főpatrónusa: Szt József (a teljes Monarchia), Szt Lipót (Au.), Nep. Szt János (Cseh-Morvao.) és Szt István (Mo). A csegelyekben Eu., Ázsia, Afrika és Amerika allegóriája. A kupola stukkóit Giovanni Rocco Bertoletti és Fernando Loreto készítette. A kupolatér É-i olajfestményein: Brünn város felszabadítása a svéd megszállás alól (1645), Pozsony város fogadalmi képe a város védőszentjével (az 1654-es pozsonyi nagy zarándoklat emléke). A D-i fal táblaképe Esterházy Pál nádor és 2. felesége, Thököly Éva (a „kuruc-király” testvére) fogadalmi képe abból az alkalomból, hogy az 1683-as nagy török támadás idején birtokaik megmenekültek a pusztulástól. A m. nemzeti viseletbe öltözött hg. pár a ~i Szűzanya előtt térdel, a háttérben a kismartoni kastély és a fraknói vár. Magasan, az oldalfalat lezáró félkörív alatt 2 jellegzetesen barokk, fehér stukkó-szobor: Nagy Lajos és Erzsébet, amint koronájukat felajánlják Máriának. Átellenben, hasonló felajánlással a morva őrgróf-pár szobra. -

k) A bazilika főoltára. A márvány mellvéddel ellátott szentélyben öt lépcső vezet a főoltárhoz, amelyet J. B. Fischer von Erlach tervezett, 1692-1704: a kivitelezést is irányította. A szentélyt lezáró, az egész apszist betöltő főoltár körüljárható. A tabernákulum fölött 2 m átm., eredetileg színezüstből készített földgömb, a körülötte tekeredő kígyó emailozott rézből van. A földgömbből emelkedik magasba az ébenfa-kereszt a megfeszített Jézussal; a keresztfa mellett két oldalt a Szűzanya és Szt János életnagyságnál nagyobb alakja. A „diadalkapu” nyitott ívébe komponált keresztfa-csoport eredetileg ezüstből készült Lorenzo Mattielli szobrász bécsi műhelyében. VI. Károly cs. (III. Károly m. kir., ur. 1711-40) ajándékozta 1722: a baz-nak, a tabernákulummal és az oldalt térdelő angyalszobrokkal együtt. 1800 k. háborús célokra beolvasztották, mai, fából készített másolataikat beezüstözték. - A főoltár megtartotta a diadalív-szerű építészeti elgondolást: nem síkba állított, hanem térbe kilépő nyitott architektúra. 8 márványoszlop tartja az íves párkányzatot, amelyen középen felhőgomolyok közt sugaraktól és angyaloktól körülvéve a Szentlélek galambja lebeg. -

l) A D-i galéria magyar emléke fogadalmi kép annak emlékére, hogy 1624: Zichy Pál veszprémi kapitány, aranysarkantyús vitéz (†1638) csodával határos módon kiszabadult fogságából. A másik, nagyobb méretű olajfestményen Győr régi látképe „a várost végveszéllyel fenyegető”, 1763. VI. 28-i földrengéstől való megmenekülés emlékére. -

3. A kincstárról az első írásos feljegyzés Nagy Lajos udvari papjától és alkancellárjától, Tótsolymosi Apród Jánostól maradt fenn. Eszerint Nagy Lajos az Aachenben, majd „Zell”-ben emeltetett kpnákat bőkezűen ellátta tp. felszerelésekkel, kelyhekkel, kv-ekkel, sőt a maga és felesége esküvői ruháját is odaadta. - A kincstár legnagyobb értéke az ún. kincstári kegykép, melyet Nagy Lajos ajándékozott a ~i Szűznek. A fára festett ikonszerű (Eleusza) kép Madonnája fejét szelíden hajtja a jobbján tartott Gyermek felé. A kép stílusa ol. iskolára vall: Andrea →Vanni (1332 k.-1414 k.) sziénai festő művének tartják (Szt Katalin lelki tanítványa volt, őt is lefestette). Mások Sziénában tanult m. festő, „János mester, a magyar király képírója” (sírköve [1371] a budavári Mátyás-tp-ban) munkájának tartják. Mária és a kis Jézus gloriolája ezüstből készült, Máriáé drágakövekkel díszített. A kis Jézus fejét körülvevő drágaköves koszorúcska és Mária köpenyén a rozettás aranylánc 1621: Miksa főhg., II. Ferdinánd kir. öccsének ajándéka. A Mária vállait díszítő háromsoros igazgyöngylánc gr. Batthyány Józsefné esküvői ékszereiből való. Mária és a Gyermek külső kontúrjától egészen a keretig ezüstlemez alapon az Anjou-liliomok láthatók. A keret ezüstből és emailból készült, gazdag ornamentikájában m. és lengy. címer-képek (Nagy Lajos árpádsávos-liliomos címere, a „magyar”-Anjouk jelvénye, csőrében patkót tartó strucc-madár, a kettőskeresztes régi m. és a fehér sasos lengy. címer). - Az első üvegszekrényben a nagy fekete-rámás Feszület-kép a prot. Illésházy István (1541-1609) nádor trencséni várkpnájában volt. 1861: jutott ide gr. Sándor Auguszta révén. - Az Illésházy-család, ill. utolsó tagja, gr. Illésházy István (1762-1838) tulajdonában volt a kalcedonkő- és ezüst fogantyús vadászkés is, 1828: került a kincstárba. - A selyemre hímzett nagy Madonna-kép Illésházy István gr. leányának kézimunkája, 1861: Sándor Auguszta ajándéka. - A nagy ébenfa feszület corpusa elefántcsont-faragás. - A patkolt húsvéti tojást a 84. é. bécsi patkolókovács, Paul Neugebauer készítette, s 1843: a 33. búcsújárása emlékéül hozta ~be. - A második üvegszekrényben a Fájdalmas Szűzanya mellszobra 1820: Esterházy Miklós hg. ajándéka. Ezüstből készült koronái 1836: Erdődy grné, a 2 aranyozott ezüst korona 1861: Koburg-Koháry Lipót hg. és felesége ajándéka. - V. Ferdinánd cs. (1835-48: m. kir.) feleségének, Mária Annának hálaadománya 1837: egy aranyból készített tölgyfaág, makkjában az ólomgolyóval, melyet 1832. VIII. 9: egy merénylő lőtt Ferdinándra. - A harmadik üvegszekrény egyik ezüstdomborítású ~i Madonna-képe 1854. X: gr. Batthyány Józsefné Tarnóczy Antónia (Batthyány Lajos sógornője) fogadalmi ajándéka 8 éves József fia gyógyulásáért. - Az aranyozott ezüst szentségtartó IX. Pius p. (ur. 1846-78) adománya 1857: a búcsújáróhely 700 é. évford-jára. - A negyedik üvegszekrény ezüst gyermekpohara feliratos vésettel 1871: Szapáry grnő fogadalmi ajándéka. - Az ötödik üvegszekrényben a Scitovszky-emlékszobor mellett Mindszenty József néhány emléktárgya: zöldköves gyűrű, breviárium, ppi süveg, a jeruzsálemi Szt Lázár Lovagrend érdemrendje. - Habsburg Ottó és felesége, Sachsen-Meiningeni Regina hgnő ajándéka 1976: a 2 díszes korona házasságuk 25 é. jubileumára. A nagyobbik, ún. „Habsburg-korona” Regina hgnő menyasszonyi koronája volt az 1951: Nancyban tartott esküvőn. - A kegyoltár mögötti vitrinben a ~i „zarándok-könyvben” Hofbauer Szt Kelemen 1786. V. 19-i sajátkezű bejegyzése. - Ugyancsak az oltár mögött az ónix-kő és ezüst emléktáblát 1909: Josef Haydn halálának l00. évford-ján helyezték ide (Haydn kórustag volt, s 1782: „Mariazeller Messe”-t komponált). - A hatodik üvegszekrényben lazúrkő és feketemárvány talapzatú, bécsi ezüstmunka gr. Karátsonyi Guidót ábrázolja családjával a kegykpna előtt térdelve (Karátsonyinak 1851: ~ben volt az esküvője Marcibányi Máriával). Díszes keretben egy Zichy grnő menyasszonyi koszorúja (1836) látható. - Az „Ecce homo” mozaik-kép 1858: Erzsébet kirné, a brilliánsokkal díszített, emailozott feszület 1893: József főhg. ajándéka. - A nagy, ezüst barokk-szívet eredetileg Ferenc József ajándékozta Schratt Katalin bécsi színésznőnek, a kincstárba adományként került. - A régi miseruhák között a legértékesebb Nagy Lajos kir. adománya és egy piros alapú, aranyfonállal szőtt, szokatlan rátétes-bőrdíszű miseruha, mely vsz. Hunyadi Mátyás kir. (1458-1490) udvarából származik. Mindkettőt lezárt fiókokban őrzik. -

4. Az új kincstár (a D-i oldalon) 3 üvegszekrényének műtárgyai: Madonna angyalokkal, elefántcsontból faragott gótikus diptichon egyik fele, vsz. Nagy Lajos adománya 1370 k. A cédrusfa kereszt Athosz-hegyi gör. szerzetes munkája (1531). Mátyás király házioltárának tartják a fából készült, üvegoszlopos, gyöngyökkel és féldrágakövekkel díszített oltárt: alsó részén középen az angyali üdvözlet, fölötte Jézus sírbatétele, két oldalt Szt Péter és Szt Pál, fent a Fájdalmas Anya és az Ecce homo. - Az ereklyetartó-táblák közül a nagyobbik (féldrágakövekkel és zománcképekkel) 1568-1622-ból, a kisebb (szépen vésett ezüst) 1596-ból származik. - A késő reneszánsz stílusú, mozaik házioltár kalcedonkő oszlopokkal 1668: M. Gandolf seckaui hg-érs. ajándéka. - A gótikus aranybrokát miseruha vsz. burgundi munka. Hímzett képein baldachinok alatt középen Szűz Mária a kis Jézussal, lejjebb Szt Borbála és Szt Dorottya, a jobb oldalon Alexandriai Szt Katalin. - A bejárat melletti szekrényben a földgömböt jelképező cibórium kókuszdióhéjból ezüst verettel és drágakő díszítéssel készült. A földrészeken és tengereken Jézus és Mária életéből vett képek, a kehelyfedő tetején kereszt van. I. Lipót császár és m. kir. (ur. 1657-1705) ajándéka az 1664: a törökök felett aratott szentgotthárdi győzelemért. Lipót ajándéka a hegyikristályból és ezüstből készült szentségtartó és 2 gyertyatartó is. - A klasszikus barokk házioltár elefántcsont berakásokkal, közepén Kálvária-csoporttal 17. sz. ol. munka, Czernin gr. ajándéka. - VI. Károly ajándéka egy monstrancia, melyet 1725: az osztrák-sp. béke megkötése után feleségével együtt maga hozott el ~be. - Ol. korall-munkák (keresztek, Szt Sebestyén) és míves elefántcsont-faragványok között kiemelkedő értékű a Krisztus az oszlopnál (1662); Szt Rókus és Sebestyén egy darab elefántcsontból készült, 17. sz. szobrai; a fekete talapzatra állított szt-ek csoportja Mária (koral) körül, lent az adományozó képmása; és a 2 elefántcsontból esztergályozott üres golyó, az egyikben Ádám és Éva, a másikban az adományozó Graf Thun-Hohenstein gurki pp. (1709-41) portréja. - I. Lipót ajándéka a bécsi nagy pestisjárvány után, 1673: az aranyozott ezüst, zománcmunkával és ékkövekkel díszített pacifikále. - Szelepcsényi György érs. adományozta 1679: a 2 db aranyozott, drágakövekkel és Krisztus szenvedését ábrázoló 6 email-képpel díszített ezüstkelyhet. - Egy másik, aranyozott ezüstkehely zománcképekkel és ékkövekkel Esterházy Imre esztergomi érs. (1725-45) ajándéka utolsó ~i látogatásakor. - VI. Károly cs. adománya 1722: egy nagy ébenfa feszület, nagy hegyikristály kereszt és 6 kristály gyertyatartó. A keresztet maga a cs., a gyertyatartókat a csné és 2 főhgnő helyezte el szentmise alatt a kegyoltáron. - Az ún. Selmeci Madonna fára festett munka ovális ezüstrámában: Szűz Márián gyöngyfüzérből nyakék, ruhájának szegélye ezüstszövésű, a kis Jézuson karperec van, nyakában láncon kereszt lóg. A glóriák széle apró gyöngyökkel van kirakva. A kép 1666: került ~be, sokáig a Szt László kpna oltárán állt. Régi feljegyzés szerint egy selmeci aranybánya-munkásé volt, aki rendszeresen előtte végezte imádságait. Egyszer távollétében a társai össze akarták törni a vékony deszkára festett képet, de ez sehogy sem sikerült. Hálája jeléül a bányász a hátán hozta el a képet, és fölajánlotta a ~i Máriának. - A függőlámpák közül a nagy, aranyozott, zománc-berakásos ezüst lámpa, melyet 6 nagyobb topáz és 1000 gránátkő díszít, III. Ferdinánd cs. és m. kir. (1637-57) ajándéka (1652/53). - A harmadik nagy üvegszekrényben van egy elefántcsontból finoman faragott, földgömbön álló Madonna (1762). - A díszes, ékköves szentségtartót Kilián, St. Lambrecht-i apát 1736: Bécsben készíttette. - VI. Károly cs. és m. kir. ajándéka egy teljes oltár-felszerelés: 2 miseruha (az egyiket Mária Terézia hímezte), egy aranyozott ezüstkehely email-képekkel s 2 ampolna lavabotálcával. - Az arany keretben pergamenre festett Emléklap III. Károly sp. kir. (ur. 1759-88) ajándéka, aki mielőtt 18 é. elindult Spo-ba, ~be zarándokolt. Az érdekes kronogrammát a fiatal kir. készítette és sajátkezűleg írta le. Az írás körüli festmény Károly anyja, Eleonóra csné kezemunkája, 1707: ő hozta el az emléklapot a ~i Máriának egy fehér karneolkő-feszülettel együtt. -

5. A Szt Mihály (régi) temetői kpna nyolcszög alaprajzú, gótikus. 1245: Permann St. Lambrecht-i apát építtette, a 15. sz: nyerte mai formáját. Alsó része →csontház. Az oltár nagy feszülete a kegytp-ban állt, a Szt Mihály-oltárkép 1754: készült. -

6. Mindszenty József emlékét őrzi a →Mindszenty Emlékmúzeum a rházban és a →Mindszenty stáció (a Sebastianiweg 10. stációja). **

Mannesdorfer: De origine ecclesie beatissime virginis Marie in Cell et miraculis ibi factis 1487. - Grynaeus Alajos: Máriacelli útitárs a hétszázados ünnepre. Uo., 1857. - Rodler Gellért OSB: Máriazell bazilikájának (tp-ának) története és leírása. Mariazell, 1907. - Énekek és imádságok a máriacelli szent zarándoklatra. Bp., 1926. - Szamosi József: Máriacelli emlékkv. Képes magyar kalauz. München-Zürich, 1979. - Bálint I:480.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.