Magyar Katolikus Lexikon > G > Garamszentbenedek


Garamszentbenedek, v. Bars vm. (Hronský Beňadik, Szl.): 1. plébánia a v. esztergomi egyhm. szentbenedeki esp. ker-ében. 1209: Petend. Tp-át 1300 e. Szt Egyed tit. sztelték. Kegyura 1880: az esztergomi kápt. Anyanyelve 1880: szl. - 2. egykori bencés apátság. 1075-re keltezett kir. alapítólevele nem maradt fenn, s 1217-ből eredő átirata sem hiteles, tartalma mégis tanúskodik a mon. kezdeteiről. 1075: I. Géza kir. (ur. 1074-77) alapította, birtokait és jövedelemforrásait összeiratta. A mon. a Garam fölött épült és megkapta környékét a folyó mindkét oldalán. Számos birtoka volt Bars vm-ben, de azon kívül is. Közel 50 faluból volt különféle jövedelme: a mon. népeinek tizedén kívül halászat, vadászat, sóvám, rév-jövedelem, a Garamon úsztatott fa vámja, vásárvámok. Birtokai még a 16. sz: is gyarapodtak. 1209: Ivo apát kérésére a p. megerősítette az apátság birtokait, közöttük a mon. alatt a Szt Egyed-tp-ot, amely körül Petend falu keletkezett. 1221-től a 16. sz-ig az apát és az esztergomi érs. pereskedett a Garamtól K-re fekvő birtokok miatt. 1232-től ismert hiteleshelyi működése. - Kör alakú (40 mm) pecsétjén kéttornyos, stilizált tp-homlokzat, a hengeres tornyokon kúpos sisak. A középen kapuzattal áttört homlokzati falat kváderosztás tagolja, fölötte háromszögletű tetőzet, csúcsán nagy kereszt. Körirata gyöngysorok között: SIGILLVM • CAPITVLI • SANCTI • BENEDICTI • DE • GRANA. Kör alakú (45 mm) pecsétjén 1366: 3 ívből álló hullámvonal fölött félalakos Szt Benedek. Jobbjával áldást ad, baljában kv. Körirata pálca keretben: SIGILLVM • CONVENTVS • SANCTI • BENEDICTI • DE • GARAN. - A tatárdúlás (1241-42) után birtokai és jövedelmei sok veszteséget szenvedtek. 1285: IV. László, mivel már IV. Béla és V. István is kivették az apátság népeit a vm. ispánok joghatósága alól, megtiltotta, hogy azok felett ítélkezzenek, mert azok ellen csak előtte és az országbíró előtt lehet pert indítani. 1314: az esztergomi érs. az apátság alá rendelte a tátraalji Stólán alapított perjelséget. 1330-35: Szigfrid apát kitartóan küzdött mon-a és r-je megerősítéséért, ezért 1355: őt választották a rendi kápt-on pannonhalmi apátnak. Az ang. kir-nál is járt követségben. 1332: az apát bevallása szerint 80 márka volt az apátság évi jövedelme, és ebből 7 márkát fizetett p-i adóként. A pápai tizedjegyzékből következtetve csak Pannonhalma, Somogyvár, Pécsvárad, Zobor és Széplak jövedelme volt magasabb a bencés mon-ok között. 1356: feltehetően Szigfrid apát kezdeményezésére ~en tartották a mo-i bencések káptalanjukat. 1394-ből fönnmaradt ~ egy díszes misekv-e, az egri Miskolczi László munkája. 1398, 1407: a konvent ellátására már csak a jövedelmek néhány kijelölt része szolgált. 1405: búcsúengedélyt kaptak a p-tól, mert a tp. kijavítása után a konventház felépítésére már nem volt pénzük. 1435: a husziták, 1442: a bányavárosiak felgyújtották a mon-t. A 2 tűzvész és a husziták miatt válhatott szükségessé, hogy 1462: az apát a pecsét megújítását kérje Mátyás kir-tól.

Az 1462: kapott új hiteleshelyi pecsétet használta a konvent a 16. sz: is. A kör alakú (53 mm) pecséten a Napbaöltözött Asszony. Fején magas pártázatú, késő gótikus, liliomos korona; lába alatt erősen kiemelkedő, csúcsaival a körirat szavait elválasztó, emberarcú holdsarló. Karján a gyermek Jézus. Előttük a ktor apátja térdel, fején →infula, vállán →pluviálé, pásztorbotját vállához támasztja, kezét imára kulcsolja. Körirata gyöngysorokban: + sigillum • conventus + ecclesie • sancti • benedicti • de • iuxta • gran. - 1483: az esztergomi érs. vikáriusa felszentelte a felújított tp-ot és egy oltárt. 1506 k. kapott orgonát a tp., a helyreállítás 1510-ig folytatódott. 1508. IV: a zalavári és a bátai apát mint r-i vizitátorok ellenőrizték a szerz. életet. Jegyzőkv-ük bőven foglalkozik az itteni szerz-ekkel és ritka bepillantást enged egy kk- végi apátság életébe. - Az apát és a konv. között nem volt jó a viszony. Az apát panaszolta, hogy szerz-ei sem napközben, se kompletórium után nem tartanak csendet, engedetlenek és tiszteletlenek. Az apát külön lakott és étkezett, csak 7 szerz-t, de fölösszámú cselédséget tartott, akiket inkább kedvelt, mint a rtagokat. Fölemésztette a mon. vagyonát, de csak a saját épületrészét tataroztatta. Más r-ből jött szerz-eket vett föl, a korábbi vizitátorok rendelkezéseit egyáltalán nem követelte meg. A vizitátorok a szerz-eket egyenként kihallgatták, és azok eskü alatt vallották, hogy világiak együtt vannak velük a hálóteremben és az ebédlőben. A mon. ügyeit ők intézik, és nem a szerz-ek. Van zsolozsma és kapitulum, de nincs bűnvallomás (→capitulum culpae). A hívektől kapott adományokat a perjel biztatására mindenki maga használja fel. Leginkább a rossz és szűkös élelmezés miatt panaszkodtak. Az apát a szerz-ek büntetését világiakra bízta; engedélye nélkül fogyasztanak húst. A perjelnek nem engedelmeskednek, mert az semmit sem tud adni nekik, minden az apáttól függ. - 1528: a bányavárosok emberei, nehogy a mon. János kir. pártjának kezébe kerüljön, elfoglalták az apátságot, és állítólag Krisztus és a sztek ábrázolásait is elégették, majd a kir. és a nádor parancsára visszaadták a mon-t a kijelölt kormányzónak. 1534: Jozsefity Ferenc zenggi pp. kapta meg a kir-tól, de az előző kormányzónak 2000 Ft-ot le kellett fizetnie. Az összeget az esztergomi kápt-tól kérte kölcsön. 1538: zálogjogon, 1565: kir. adomány címén a kápt. birtokába kerültek az apátság javai és jövedelmei, az apáti címet pedig csupán kitüntetésként adományozták. 1538-88: a mon-t erődítménnyé építették át, felvonóhíddal. - Tűzvész után 1881-85: az igen rossz állapotú épületegyüttest →Knauz Nándor vezetésével, F. és K. Storno tervei alapján gótikus stílusban újjáépítették. Megmaradt eredetiben a keresztfolyosó É-i szárnya és a tp. számos részlete, így a Szt György legendáját ábrázoló falfestmény a 15. sz. 1. feléből. Kibontották a 16. sz: befalazott ablakokat. A ktor és a keresztfolyosó többi szárnya 1508-52: épült. A tp. berendezéséből fennmaradt a diadalív feszülete a 13. sz-ból, Kolozsvári Tamás kálváriája (1427) és a szentsír a 15. sz. végéről az esztergomi Keresztény Múz-ban. Az újjáépítéskor felfedezték az épület alatt a román stílű mon. alapjait. A háromhajós tp. Ny-i homlokzatát toronypár és bélletes kapu díszíti. A kapu kőfaragványai nem eredetiek. Gótikus a sekrestye és felette a Szt Vér-kpna. 1990 u. szalézi szerz-ek költöztek a mon-ba. - 3. búcsújáró hely. A hagyomány szerint Mátyás kir. az apátságnak adományozott egy kis gyolcsdarabot, mely Jézus halotti leplének darabkája és Szt Vér-ereklye. Kpnáját 1489. III. 26: szent. fel. 1529: Lévára, 1536: Véglesre, 1552: és 1645: Nagyszombatba menekítették a török elől, de a nép mindig visszakérte. Az ereklyét a 16. sz. elején birtokadományozásokkal is megtisztelték. 1712: a pestis idején a Bars vm. nemesség fogadalmat tett, hogy ha elmúlik a vész, a fakpna helyett kőkpnát emelnek Krisztus szt vére tiszt. 1714. V. 3: szent. föl. 1500 Ft-os alapítványt tettek a máj. 3-i fogadalmi ünnep évenkénti megtartására. 1900 u. minden pénteken szentmisét és ereklyecsókolást, a nagyböjti szerdákon és péntekeken litániát tartottak. Búcsúnapjai: III. 19., V. 3., pünkösd, júl. első vasárnapja. A kpnában →Koháry István rabságának allegorikus képe 1726: készült. - Jordánszky említi Szűz Mária-kegyszobrát is. H.F.-B.G.

1. Némethy 1894:269. - Gerecze 1906:150. - Schem. Strig. 1911:XLIII; 1917:66. - 2. Knauz N.: ~. 1890. - PanRt XII/B:94. - M. Mérnök- és Építészegylet Közlönye 1939:110. (Csemegi J.: A ~i apátsági tp. alaprajzának építészettört. vizsgálata) - Súpis pamiatok na Slovensku. 1967. I:458. - Historické studie (Bratislava) 1973. 18:121. (L. Juck: Majetky hronskobenadikého opátsva do r. 1235) - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:40. - Györffy I:441. - Habovštiak, A.-Holčik, Š.: Príspevok archeologického výskumu k poznaniu stavebného vývoja kláštora v Hronskom Benadiku; in Dejiny a kultura rohol'ných komunít na Slovensku. Trnava, 1994:137. - 3. Jordánszky 1863:64. - Rupp I:149. - Haiczl Kálmán: A ~i apátság tört. Bp., 1913. - Radocsay 1955:134, 307. - Takács 1992:62. (19.)