Magyar Katolikus Lexikon > K > kapucinusok


kapucinusok (lat. Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum, OFMCap): a →Kisebb Testvérek Rendjének obszerváns ágából 1619: önállósult szerzetesrend. Nevüket hegyes csuklyájukról (lat. caputium, ol. cappuccino) kapták. - Történetük. A kezdeményező Serafini Máté, aki VII. Kelemen p-tól (ur. 1523-34) arra kért engedélyt, hogy olyan szabású ruhában járhasson, mint Szt Ferenc, és vándorprédikátorként, remete életmódot folytatva, ktoron kívül élhessen. Szóbeli engedélyt kapott, azzal a kikötéssel, hogy évente a pünkösdi káptalanon jelenjen meg, és a rendi vezetőségnek számoljon be tevékenységéről. Hozzá csatlakozott 2 testvér, Tenaglia Lajos és Rafael, majd mind többen a ferences r-ből. VII. Kelemen p. 1528. VII. 3: a Religionis zelus kezdetű bullájával jóváhagyta az új reformágat, melyet eleinte ferences remetékként tartottak nyilván. Mivel nagy csuklyát hordtak, a nép ajkán született meg a cappuccino, 'csuklyás', kapucinus név. A r-et még a minoriták generálisának felügyelete alá rendelték, és vicarius generális kormányozta. - 1574-ig csak Itáliában működhettek. Létszámuk gyorsan nőtt. 1574: Fro-ban, 1578: Spo-ban, 1581: Közép-Eu-ban, 1616: Svájcban, 1679: Lengyo-ban jelentek meg. 1613: már több mint 12 ezer tagjuk volt. V. Pál p. (ur. 1605-21) 1619. I. 23: az Alias felicis recordationis konst-val megadta a r-nek a teljes önállóságot. Ettől kezdve saját generálisa kormányozta 6 definitor segítségével. 1612: Brazíliában, 1625: Szíriában, 1637: Etiópiában, 1645: Kongóban, 1647: K-Indiában tevékenykedtek. A r. legnagyobb létszámát 1761: érte el, amikor 1730 ktorban 34.029 szerz. élt. A forr-ak a ~at is megtépázták. A mélypontot 1888: érték el, amikor mindössze 7628 tagjuk volt. - A Habsburg-birod. területére 1599: érkeztek Brindisi Szt Lőrinc vezetésével, aki a tör-ök elleni fölszabadító háborúban is részt vett. A tör. elleni küzdelemben jelentős szerepe volt →Marco d'Avianónak és prédikációinak. Az ő érdemeiért ajándékozta 1687: Széchenyi György esztergomi érs. a ~nak Tojgun pasa budai mecsetjét, hogy ott tp-ot és ktort építsenek. - A ~ ktorai Au-ban: 1606: Linz, 1622: Bécs, 1623: Bécsújhely, 1636: Gmund; Mo-on 1674: Bazin, 1676: Pozsony, 1695: Mór, Bodajk, 1697: Magyaróvár, 1699: Pécs, 1701: Eszék, 1712: Tokaj, 1718: Belgrád, 1724: Újpalánka (Temes vm.), 1727: Nagyvárad, 1729: Hatvan, 1744: Tata, 1756: Holics, 1763: Máriabesnyő. 1750 k. Mór és Tata között a Bakonyt és a Vértest elválasztó völgyben 40 falu lelkipásztori ellátását a ~ végezték. A m. ogy. 1723: honosította a r-et. - Az 1737-39-i tör. háborúban elveszett Belgrád és Újpalánka. Mária Terézia (ur. 1740-80) megtiltotta, hogy 24 évesnél fiatalabbat fölvegyenek a rendbe. II. József (ur. 1780-90) megszüntette a bodajki, hatvani, holicsi, magyaróvári és tokaji házakat, 1783: Fiume, Carlopagus és Varasd horváto-i ktorokból új, Szt István kir-ról nev. kusztódiát alapított, s jelentősen beavatkozott a r. belső életébe is: a durva habitus helyett fekete reverendát kellett hordaniuk, melyre csak egy apró csuklyát varrtak jelképesen. Kemény mandzsettát és lüszter-kabátot, ezüstcsatos abbé-cipőt és ezüstvégű fekete sétapálcát írt elő, cilinderrel. A papok 300 korona zsebpénzt kaptak havonta, a laikus testvérek fizetést a munkájuk után. A szakács jövedelme pl. az volt, hogy a rendtagok nem kaptak reggelit a ktortól, hanem meg kellett vásárolniuk a szakácstól. 1842: 118 pap, 66 testvér, 18 klerikus; 1864: 52 pap, 31 testvér, 29 klerikus élt. - A Habsburgok 1898-ig nem engedtek be rendi elöljárót vizitációra Itáliából. Andermatti Bernát generális naplójában az írja, hogy nem ismert rá r-társaira, olyan volt külsejük is. Az ekkor kezdődött r. reform 1912-ig tartott. Visszaállították a régi szigort, de az osztr-m. tart. tagjainak 70%-a elhagyta a r-et. 1934. IV. 6: alakult meg a független magyar rtart. Buda, Mór, Tata, Máriabesnyő rházakkal. Hanauer István váci pp. kérésére a ~ elvállalták az alföldi szórványmissziót, 1936: Szentesen, 1938: Békéscsabán, 1942: Nagymágocson létesítettek lelkipásztori közp-okat. A →szerzetesrendek föloszlatásakor a rtagok száma épp elérte a 100-at. A szétszóratás 1989 őszéig tartott, ekkor a régi szerz-ek közül 16 pap és 3 laikus testvér élt még. Buda, Máriabesnyő, Mór és Tata rházai nyíltak meg, Mór kivételével pléb-k is. 1999: a tart. létszáma az újoncokkal és jelöltekkel együtt 25 fő. - Tartományfőnökök: 1936: Patyi Kamill, 1940: Medgyesi Imre Dezső, 1947: Tallós József, 1986: Huszár Dezső Viktricius, 1991: Sörédi András Arnold, 1994: Nagy László Tamás. - A világegyh-ban 1980: 1316 házban 12.206 szerz., köztük 8778 pap; 1999: 1738 házban kb. 12 ezer kapuc. élt szerte a világon. Legnépesebb tart-ok: a milánói, velencei, svájci, lengy. - A budai ktort a török kiűzése után 1687: Széchenyi György esztergomi érs. alapította. Az épület Tojgun pasa mecsetje és fürdője volt, 1691-re építették át. 1787: ez lett a Vízivárosi Szt Erzsébet pléb. - 1849: Buda ostroma alkalmából súlyos károkat szenvedett mind a tp., mind a rház. Ferenc József kir. (ur. 1848-1916) saját költségén állíttatta helyre az épületet, 1857-re készült el. 1927: ismét restaurálták az épületegyüttest a Vallásalap és a Székesfőváros anyagi támogatásával. 1938-50: itt működött a ~ Szent Bonaventura Hittudományi Főiskolája. - A II. vh-ban a tp. és a rház 5 bombatalálatot kapott, nyomait csak 1973-ra sikerült eltüntetni. E ktorban a kapuc. jelenlét nem szűnt meg a föloszlatás után sem: 1950-89: a ~ mint egyhm-s papok voltak plnosok (→Alsóvízivárosi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia). Innen indult ki a tartomány újjászervezése. 1999: 2 pap és 1 segítőtestvér lakik itt. →Mór, →Tata II., →Gödöllő-Máriabesnyő. - A r. 2000-ig 11 sztet és 23 b-ot adott az Egyhnak, köztük: Cantalicei Szt Félix, Leonisszai Szt József, Brindisi Szt Lőrinc, Sigmeringeni Szt Fidél, Viterbói Szt Kriszpin, Laçoni Szt Ignác, Camporossói Szt Ferenc, Parzhami Szt Konrád, Castelnuovói Szt Lipót. Nagy László Tamás OFMCap

Schem. Univ. 1842:1160. - MEN 1948:289. - AP 1980:1210; 1999:1454.