Magyar Katolikus Lexikon > P > premontreiek


premontreiek, Ordo Praemonstratensis, OPraem, Candidus Ordo ('Fehér Rend'): a legnagyobb reguláris kanonokrend. - 1. Tört. Xanteni Szt Norbert mint vándorprédikátor 1121: a laoni pp-kel →Prémontréban alapította. Alapeszménye az ősegyház: az ap-okat megjelenítő papok és klerikusok köré összegyűlt férfiak és nők hívő közössége. Tevékenységük: istentisztelet, az élet fenntartásához szükséges közös munka, gondoskodás a szegényekről, a betegekről és a zarándokokról. - A statútumok alapja az →ágostonos regula, kiegészítve a közös imára, munkára, hallgatásra, böjtölésre és a hústól való tartózkodásra vonatkozó előírásokkal. A rendi ruhát életrajza szerint maga Szt Norbert határozta meg: színe fehér (a Jézus föltámadását hirdető angyalokra emlékezve), gyapjúból van, ami a vezeklők ruhája. Mint knk-ok az istentiszt-nél e ruha fölé lenvászon karinget vesznek. A r. ruha fehér színéből származik a candidus ordo név. A szerz. knk-ok ruhája: fehér gyapjúból készült talár, vállruha és öv; a kórusban csuklyás fehér köpeny (cappa); nyáron a kórusban és az oltárszolgálatnál karing, felette fehér kanonoki gallér és fehér birétum; a laikus testvérek szürke talárt, vállruhát, köpenyt és bőrövet viseltek. Spo-ban a 17. sz: megjelent a fekete r. ruha, Mo-on a kék cingulus. - Az első fog-at Norbert és 40 társa 1121 karácsonyán tette. A hozzájuk csatlakozott papokat, számos férfit és nőt Norbert →kettős kolostorokba gyűjtötte össze. Az első ktorok részben új alapítások (1121: Floreffe, 1122: Cappenberg), részben régebbi, megújított ktorok (1122: Cuissy, 1124: Antwerpen, Laon) voltak. II. Honorius p. 1126: hagyta jóvá a r-et, melynek ekkor É-Fro-ban, Németalföldön és No. Ny-i részén 9 ktora volt. Eredetileg az összes ktor egyetlen nagy konventet alkotott Norbert vezetése alatt (újdonságként a szerz. tört-ben). 1226: Norbert Magdeburg (Szászo.) érs-e lett, s ekkor hozzájárult, hogy minden ktor saját elöljárót, prép-ot, apátot válasszon. Fosses-i Hugó, 1128: Prémontré első apátja Norbert reformmozgalmából a ciszt-eket szem előtt tartva szervezte meg a r-et. Az apátok és prép-ok ált. kápt-ja az ő vez-ével fogalmazta meg a r. szabályzatot, előírta az egységes lit-t, és az anyaktorokat a leányktorok felügyeletére és vizitációjára kötelezte. Prémontré vez. szerepét III. Sándor p. 1177: hagyta jóvá. Mivel a kettős ktor intézményét 1137-: Róma kezdte megszüntetni, a ~ női konventjei önálló ktorokká alakultak (de a ~nek Frieslandban még a 16. sz: is voltak kettős ktoraik). -Norbert 1129: megtelepítette a r-et Magdeburgban, s ez a mon. az Elba és a K-i tenger közti ter. missz. közp-ja lett. A szászo-i ktorok Prémontré szemlélődő lelkiségével szemben lelkipásztori irányultságúak voltak, ezért a 15. sz-ig önálló egységet alkottak a r-en belül, saját statútumokkal és külön ált. kápt-nal. - A r. 1200 k. volt a legnagyobb: kb. 500 ktoruk volt; csak részben voltak függetlenek a mpp-től, 1409: kaptak teljes függetlenséget (→exemptio). - A 13. sz. gazd-társad. változásai miatt a laikus testvérek száma jelentősen csökkent. Ezért a korábban önálló gazdálkodási egységet jelentő ktorok egyre inkább bérbe adták birtokaikat; így a férfi ktorokból klerikus ktorok lettek. - A 14-15. sz: a →nyugati egyházszakadás, háborúk és a világi hatalom erősödése miatt a ktorok fölötti közp. felügyelet meggyengült, a fegyelem föllazult. 1505: a megújulás igényéből fakadt a rendi szabályzat átdolgozása. Az egyetemes belső reformot és a nyomában kibontakozó lit. újjáéledést 1498: Jean de l'Ecluse generális apát indította. Törekvései a pápai jóváhagyás után 1505: a St. Quentin-i kápt-on nyertek végleges megfogalmazást. A lit. reform lényeges pontja volt, hogy lit. kv-eikben az összes apátságok Prémontré szokásait kötelesek követni. - A köv. pusztítást a reformáció végezte, néhány női ktor lutheránus közösségként élt tovább. A sp. ktorok 1573: elszakadtak és saját kongr-t alkottak (fekete rendi ruha). Lotaringiában 1613: az eredeti szigort fölélesztő reform-kongr. alakult. 1630: a trienti zsin. szellemében új statútumokat alkottak. - A 17-18. sz: nagyon jelentős volt 4 cseho-i mon.: Hradis, Klosterbruck, →Strahov, →Teplá. - A →francia forradalom miatt szűntek meg 1819: a lengy., 1835: a sp. férfi ktorok. II. József (ur. 1780-90) először a cseh-morva cirkária (rendtart.) monostorait oszlatta föl, 1780: megtiltotta új rtagok fölvételét, 1782: föloszlatta a chotesovi és a doksanyi női mon-okat, 1784: a Zabrdo Vice-i, a loukai és a hradisi prépságokat; 93 női, 223 ffi szerz-t szórt szét. Mo-i feloszlatásai: 1785: Jánoshida, Türje, 1786: Csorna, 1787: Jászó (39 szerz.). A prépságok vagyonát a →Vallásalaphoz csatolták, felettük a kir. helytartótanács rendelkezett, felügyeletüket a helyben lakó provisor gyakorolta. A rtagok többnyire pléb-kon helyezkedtek el, a Vallásalaptól évjáradékot kaptak. - 1835-42: Belgiumban 5 ktort alapítottak újra, 1883: újjáélesztették az ált. kápt-t. 1921: No-ban Speinshart, 1923: Windberg, 1959: Hamborn ktora éledt újjá. A Teplából (Cseho.) 1946: elűzött ~ 1949: Schönau im Taunusban (No.) alapítottak ktort, innen 1973: Villingenbe, 1996: Tepl Obermedlingenbe költöztek. Innen alapították az indiai Mananthavady (Kerala áll.) ktorát. - A prem. rendtört. számára rendkívül fontos a Liber monumentorum ecclesiae Sanctorum Cornelii et Cypriani iuxta Ninive c. 15. sz. kódex és a benne olvasható, 1240 e. készült ktorjegyzékek (Ninivei Katalógus). -

2. Lelkiségüket a rendi lit. és a ktori élethez kapcsolódó lelkipásztorkodás határozza meg. Kezdetben saját kórházaik voltak, a 12. sz. végétől pléb-k vezetését is vállalták. 1750: kapták meg a kiváltságot XIV. Benedek p-tól, hogy plnosi és kápláni beosztást vállaljanak. A 19-20. sz: egyes ktorok ismét missz. tevékenységbe kezdtek. A →Kirche in Not_Ostpriesterhilfe a ~ kezdeményezéséből született (→Speckpater). Lit-juk Prémontréhoz, a trienti zsin. után egyre inkább a róm. lit-hoz igazodott. A ~ nem szorgalmazták tagjaik sztté avatását, Norbertet is csak 1582: avatták sztté. -

3. Jogilag a rend önálló ffi és női konventekből áll. A belépő szerz. az adott konventhez kötődik egész életében. Eredetileg 1, 1530-: 2 év noviciátus után a 19. sz-ig azonnal örök, azóta ideigl., majd örök fog-at tesznek. Az önálló férfimonostort kezdetben (kanonokrend lévén) prépost kormányozta. Az ált. kápt. később a mon-okat apátság rangjára emelte. (Mo-on a prép. cím 1989-ig megmaradt.) A →főpapi jelvények használata a 11. sz: még ingadozott, III. Ince p. 1198: megerősítette a generális kápt. határozatát, miszerint az alázatosság gyakorlása végett az apátok süveget és főpapi kesztyűt ne használjanak. Ezt azonban nem mindenütt hajtották végre, és lassanként megfeledkeztek róla. - A legfőbb elöljáró, a generális apát 1790-ig Prémontré apátja. A fr. forr. a ~ ktorait szétszórta, az utolsó generális apát, L'Ecuy 1834: halt meg. A köv. generális apátot (Sigismund Stary strahovi apát) csak 1883: választották meg. A székhely 1937-: Róma. - A rendet ter. egységenként cirkáriákra (rendtartomány) osztották, a cirkária élén a generális apát helyetteseként a cirkátor áll. 1976-: a ter. beosztás mellett nyelvi cirkáriák is léteznek. - A mon. élén apát/prépost, a kisebb mon-okban prior áll. A helyi kápt-ok az apátot élethosszig, 1971-: 6-12 évre v. élethosszig választják. A helyi kápt-t az örök fogadalmas rtagok alkotják. Az apát a többi tisztségviselőt a tanács meghallgatásával nevezi ki. A r. legfőbb szerve az ált. kápt., melyen minden mon. apátja részt vesz. Kezdetben évente Prémontréban, a 18. sz: mindössze 2x, a 20. sz: 6 évente tartottak különböző helyeken ált. kápt-t. - 1997: 78 mon-ban 1479 ffi szerz., 19 női ktorban 227 apáca élt. - A ~ nagyszerű román, gót, barokk és rokokó épületegyütteseket alkottak, de saját stílusuk nem alakult ki. -

4. Mo-on a ~ a 12. sz: telepedtek meg. a) Az 1. Ninivei Katalógus a m. cirkária monostorai közül a váradhegyfokit említi: András váradhegyfoki knk. 1234: Prémontrében járt, s szertartáskv-ekkel tért haza. A 2. Katalógus 1235: Frigyes hamborni apát mo-i vizitációja állomásait, 20 ffi és 2 női mon. adatait sorolja föl. Az akkor már biztosan létező bényi és nyulakszigeti mon-okkal együtt a tatárdúlás előtt a m. cirkáriához 24 mon. tartozott. 1320: a hivatalos jegyzék 39 m. mon-t sorol fel, többségük nemzetségi monostor, tehát birtokaikkal együtt az alapító magántulajdonát alkották. 1279: és 1308: a budai (→Gentilis bíb.), 1309: az esztergomi zsin. határozatokat hozott e tulajdonjog veszedelmei ellen (→kegyuraság), de továbbra is előfordultak erőszakoskodások, vagyon elleni bűncselekmények. A mon-ok a nemzetségen belüli feszültségek áldozataivá váltak, s a kegyurak gátlástalanul foglalták le birtokaikat, ill. szekularizálták azokat. A kir. alapítású mon-ok kegyura a kir. volt. -

b) Hiteleshelyi tevékenységük a 12. sz végén indult. Csorna, Hatvan, Jászó, Lelesz, Ság, Turóc, Türje, Váradelőfok →hiteleshely volt. Ez megnehezítette a szerz. életet, nem lehetett eleget tenni a statútumnak (a knk-ok néha egy hétig is távol voltak hivatalos ügyben, nem vettek részt a kápt-on, nem miséztek, nem tarthattak szilenciumot, világi ruhát kellett hordaniuk stb.); a hiteleshelyen a r. növendékek a teol. mellett m. szokásjogot is tanultak, el kellett sajátítaniuk a kancelláriai gyakorlatot, s ha a konvent nem elég népes v. sok volt az ügy, kiszállásokra is fel kellett őket használni, még a m. törv. ellenére is. A prép-nak is részt kellett vennie a hiteleshelyi munkában, még a kiszállásban is. 1278: a budai zsin. elrendelte, hogy a pp. rendezze a visszásságokat, de nincs nyoma annak, hogy ppi beavatkozásra sor került volna. A generális kápt. idegenül, értetlenül állott a m. helyzettel szemben: a mindinkább elzárkózó Ny-i konventek életét ugyanis a statútumok már 1200 k. aprólékosságig menő részletességgel szabályozták, de a m. mon-ok kénytelenek voltak eltérni ezen előírásoktól. Végül 1351: törv. korlátozta a hiteleshelyi tevékenységet: Hatvan, Majk, Türje, Váradhegyfok számára betiltotta, csak a nagyobb konventek: Csorna, Jászó, Lelesz, Ság, Turóc, 1511-91: a somlóvásárhelyi prem. apácák folytathatták. A 12-nél kisebb létszámú konventek birtokügyekben nem állíthattak ki okl-et, pecsétjük érvényét vesztette. Az 1492:44. tc. szerint a hiteles pecséttel bíró konventekben 7-10 pap rtagnak kellett lennie; ha ezt a létszámot sem tudták biztosítani, esetenként világi papokat, szomszéd plnosokat is igénybe vettek, és világi jegyzőt (nótáriust) tartottak. - A török után, a 18. sz: újra betelepített mon-ok közül Csorna, Jászó és Lelesz folytatott továbbra is hiteleshelyi tevékenységet. 1874: e munkát áll. intézmények vették át. A r. levtárai magánlevtárként működtek tovább; 1950: anyagukat áll. levtárakba szállították. - Az 1989. évi újraindulás után a csornai prépság visszakérte az 1951: Sopronba szállított magánlevtára anyagát; a hiteleshelyi levtár anyaga továbbra is a Sopron Megyei Levtárban maradt. 1996: a prépság levtárát a nyilvános magánlevtárak közé sorolták; a visszakért anyag fokozatos átadása 1999-2004: történt. -

c) A 16. sz. elején indult egyetemes reformot Mo-on Fegyverneky Ferenc sági prép. indította el, aki 1510: Majthényi Uriel túróci prép-tal részt vett St. Quentinben a r. kápt-on, s itt vizitátori megbízatást kapott. A 30 m. prépságból csak Lelesz, Turóc, Jászó, Ság állt a megújulás mellé, az mégis kiindulása lehetett volna a prem. élet újabb kibontakozásának. De míg Bakócz Tamás esztergomi érs. támogatta a reformot, utóda, Szatmári György (1522-24) már nem állt Fegyverneky mellé, aki ennek ellenére a mohácsi csata után is folytatta munkáját. - A tör-ök a 17 prépságból 7-et elpusztítottak; ezt folytatta a reformáció, a kommenda rendszer (→kommendátor). Így a 16. sz. 2. felére a m. ~ még meglévő 10 mon-a is kihalt; 1542: Csorna, 1560: Turóc, 1562: Jászó és Ság; utolsóként 1569: a leleszi prépostság szűnt meg. Ezután kb. 150 é. nem voltak ~ Mo-on. - Mon-ok a kk-ban az alapítás sorrendjében: 1130/70-1494: Váradhegyfok, 1151-1530: Bozók, 1171-1436: Garáb, 1173-1428 u: Kökényes, 1180-1542: Csorna, 1188-1569: Leles, 1205-1475: Zsámbék, 1212 e.-1540: Hatvan, 1217 e.-1543: Bény, 1225-1520 k.: Óbuda-Margitsziget, 1234-1552: Jászóvár, 1234-1516 e.: Ócsa, 1234-1516 u.: Pályi, 1235 e.-1400 k.: Ábrány, 1235-1241?: Almásmonostora, 1235 e.-1550?: Jánoshida, 1235-1541: Majk, 1235-1552: Ság, 1235 e.-1547: Türje, 1240-1557 e.: Rajk, 1241-1510 k.: Mórichida, 1241-1552 e.: Gyulafirátót, 1250-1493: Darnó, 1251-1560: Turóc, 1252-1550: Kaposfő, 1264-1477: Csőt, 1271-1400 k.: Pok, 1284-1446: Zsidó, 1294-1487: Adony. -

d) A tör. kiűzése után a cseh-morva apátságok szerezték vissza a mo-i prépságok egy részét a rend számára. 1694: Zabrdovice (Obrowitz) jutott Jánoshida birtokába (végig megtartotta); 1699: megszerezte Jászót és Leleszt (1703: Louka [Klosterbruck] fennhatósága alá kerültek); 1769: Jászó független lett. A perneggi (Au.) prépság 1702: Csornát, 1703: Türjét, 1705: Váradhegyfokot és Horpácsot szerezte meg, de anyagi okokból nem tudta őket megtartani. 1711: Csorna Hradis (Gradicium) fennhatósága alá került, Váradhegyfokot Louka vette át. Türje Pernegg kormányzása alatt maradt; 1741: Csornához csatolták, így Türje is Hradis fennhatósága alá került. A m. származású növ-eket a morvao-i apátságokban képezték ki, visszatérve a m. prépságokban főként pléb. lelkipásztori munkát és hiteleshelyi tevékenységet folytattak. -

e) II. József után a visszaállítás és a r. konszolidáció a →lunéville-i békével (1801. II. 9.) indult meg. I. Ferenc kir. (ur. 1792-1835) 1802. III. 12: a Diploma Restitutionaléval a bencés, a prem. és a ciszt. r-et visszaállította régi jogaiba, pontosan meghatározva az egyes r-ekre háruló kötelezettségeket is; kinevezte →Harsányi Istvánt csornai, Zásió Andrást jászói prép-tá. A jászóival egyesítették a leleszi és a váradhegyfoki, a csornaival a türjei és a jánoshidai prépságokat. Csornán 13 rtagból 5, Jászón 26-ból 15 érte meg a visszaállítást. A r. kötelezve volt a kijelölt gimn-okban a tanítást 8 rtaggal 6 év múlva megkezdeni; birtokai jövedelméből az isk-kat fönntartani, a tanárokat lakással, élelemmel ellátni. A jászói prépság átvette Rozsnyó, Lőcse, Nagyvárad, Ungvár gimn-át; Ungvár helyett 1811-: Kassát vállalta. -

f) A 19. sz. 2. felében anyagi okokból a jászói prépság egy ideig csak 2 gimn. fenntartását vállalhatta. 1851: Lőcsén végleg megszűnt a ~ működése, Rozsnyón és Nagyváradon megmaradtak. Bécs a kassai gimn-ot meghagyta volna a r. kezén, de mivel a tanári kar ragaszkodott egyes tárgyak m. nyelvű okt-ához s a m. nyelvnek és tört-nek a tantárgyak közé való felvételéhez, 1853: az int-et államosították. Helyette a nagykanizsai gimn-ot akarták a r-re bízni. Erre azonban nem került sor, mert közben a prépság Eperjesen vállalt tanítást a gimn-ban. 1861: a r. Répássy József kérésére a kassai gimn-ot visszakapta, ezért az ig. és a tanári kar Eperjesről visszaköltözött Kassára. 1864: az esztergomi érs. fölajánlotta a r-nek a nagyszombati gimn-ot és konviktust, de a prépság ezt az újabb terhet nem tudta vállalni. Ugyanilyen okok miatt kellett elutasítania az 1890-es években Békés-Gyula város hasonló kérését. - 1803: a ~ visszakapták az 1787-es feloszlatáskor először Budára, majd Egerbe szállított jászói és leleszi levtárakat. A csornai prépság 1810: kapta vissza Budáról a pecsétjét, Győrből a levtárát. Hiteleshelyi feladatait 1874: az újonnan szervezett áll. intézmények és hivatalok vették át. - Hagyományaikhoz híven a lelkipásztorkodásban is tevékenyen részt vettek: a jászói prépsághoz 12 r. pléb. tartozott, plnosai és lelkészei a r. tagjai közül kerültek ki; kegyúri fennhatósága alá tartozott 4 pléb. (egyhm-s papokkal). A csornai prépság 2 r. pléb. lelkipásztori feladatait látta el, kegyúri fennhatósága alá tartozott 3 pléb. - A 19. sz. végén Jászóhoz 81 örökfogadalmas rtag, 21 növ., Csornához 31 örökfogadalmas rtag, 14 növ. tartozott. -

g) A →trianoni béke után a jászói prépsághoz tartozó nagyváradi gimn. Ro-hoz, maga a jászói prépság és a vele egyesített leleszi prépság Csehszl-hoz került a rozsnyói és a kassai gimn-okkal együtt. 1919: az államosítás következtében munka nélkül maradt gimn. tanárok közül kb. 50 áttelepült Mo-ra, s az 1924: Gödöllőn újonnan létesített →Szent Norbert Gimnáziumban kezdtek tanítani. 1937: Budafokon új, 1938: Gödöllőn fr. nyelvű prem. gimn. nyílt. 1937: a Szentszék a gödöllői alapítást önálló kormányzóperjelségi rangra emelte, s Gerinczy Pált nevezte ki kormányzó perjellé. - 1938. XI. 2: az I. →bécsi döntéssel a jászói prépság és 2 gimn-a újra Mo-é lett; a Gödöllői Perjelség önállósága megszűnt, a Jászói Prépsághoz csatolták; Kassán, Rozsnyón ismét m. ~ tanítottak. - A II. bécsi döntéssel 1940. VIII. 30: É-Erdély a Székelyfölddel, Nagyvárad és Kolozsvár városokkal Mo-hoz került, a m. ~ újra taníthattak a nagyváradi gimn-ban. Így a jászói prépság 1920: 3 részre szakadt ter-e ismét egyesülhetett →Gerinczy Pál prép. rendfőnöksége alatt. 1944: a prépságnak 117 rtagja, 96 fölszentelt papja és 21 r. növ-e volt. - A →párizsi béke 1947. II. 10: mindkét bécsi döntést hatálytalanította, Mo. határait az 1938. I. 1-i határokra korlátozta. Hubertus A. Noots generális apát 1948 őszén tartott vizitációja keretében visszahelyezte a jászói prépság élére Ebergényi Ambrust; Gerinczy Pált, mivel nem volt állampolgársága, kiutasították és Ro-ba távozott. - A csornai prépság az 1945. é. földreform következtében elveszítette az isk-k fönntartását biztosító anyagi bázisát. A nehéz helyzet ellenére a r. 1947: Csornán megnyitotta 3. gimn-át. 1948: az →iskolák államosítása után tevékenységük lelkipásztorkodásra korlátozódott. Csornán a prépsági tp-hoz lelkészséget szerveztek, ez lett később a város 2. pléb-ja. Lelkészségeket szerveztek Bpen (Szt István-bazilika pléb. ter-én: Szt Ágoston lelkészség), Szombathelyen, Balatonmáriafürdőn, Szalapán és Maglócán. Ezt a nehézségek ellenére is lendületes fejlődést szakította meg 1950: a rend feloszlatása, mely 64 rtagot érintett (55 felszentelt pap, 9 növ.); közülük itthon 16 érte meg az 1990. évi újraindulást. -

h) 1950: a feloszlatás a rtagok elhurcolásával és internálásával kezdődött. VI. 19: a csornai prépságnak 10 tagját vitték el a szombathelyi és a keszthelyi rházakból az egri szem-ba, ill. a máriabesnyői kapuc. ktorba. →Simonffy Jenő prép-ot, →Gótzy Mihály perjelt, →Pákay Arnold alperjelt VII. 11: vitték el Csornáról; Nyíregyházán először az angolkisasszonyok zárdájába, később a ferences ktorba internálták őket. A pléb-kon lelkipásztori munkát végző rtagok az internálástól megmenekültek, s azok is, akik a rajtaütéskor nem tartózkodtak a rházakban. Az internáltakat 1950. VIII. 30: az →Állam és Egyház közti megállapodás aláírása és a szerzetesrendek működési engedélyét megvonó, IX. 7: kelt 34. sz. tvr. kihirdetése után bocsátották szabadon. A rtagok rházaikból elűzve próbálták megtalálni helyüket és megélhetésüket. Simonffy Jenő prép. a győri pp. vendégeként Győrben élt és dolg. haláláig (1954. IX. 13.). A rtagok közül 12 lelkipásztorként működött. Akik ezt nem tehették, azok mint tanárok, mérnökök, szellemi v. fizikai dolgozók keresték kenyerüket. Az idős, beteg rtagok rokonaiknál, egykori tanítványaiknál húzták meg magukat, v. egyh. szoc. otthonokban éltek halálukig. 6 csornai rtag 1950 nyarán Ny-i prem. mon-okba menekült, majd Eu-ból tovább mentek az USA-ba. Céljukat így fogalmazták meg: „Mi nem csupán a saját életünket akartuk menteni, hanem rendünk, prépságunk jövőjét is.” Egy 1948: Au-ba emigrált csornai rtag csatlakozott hozzájuk, s Kalifornia áll. Orange m-jében 1961. VI. 7: megnyitották a „csornai apátság orange-i noviciátusát”. A kezdeti nehézségek leküzdése után a közösség létszáma az új belépőkkel oly mértékben gyarapodott, hogy 1975. V. 5: a Szerz. Kongregáció az orange-i alapítást önálló perjelséggé (prioratus sui iuris) nyilvánította, s a generális apát 1984. VIII. 14: kiadott dekrétumával a perjelséget apátsági rangra emelte. Az alapítás első elöljárója →Keresztesy Parker Ferenc László lett, aki 1959: kapta kinevezését „a Csornai Apátság Kaliforniában élő közössége adminisztrátorává”. 1975: kormányzó perjel, 1984: apáttá vál., 1991: újraválasztották. 1995: 80 é. korában lemondott. Utódaként az apátság élére már amerikai származású rtag, Eugen Joseph Hayes került. Az orange-i apátság taglétszáma 1995: 58 rtag (34 pap, 4 diákonus, 3 örökfogadalmas, 17 r. növ.), 2005: 66 rtag (44 pap, 14 klerikus, 7 novíc., 1 oblátus). - Az itthon maradt rtagok levelezéssel, látogatásokkal tartották egymással a kapcsolatot. Az orange-i rtársak 1970 u. már hazajöhettek, az itthon maradtak viszonozhatták a látogatást. 1982: Marcel van de Ven generális apát Mester László Alderikot moderátorrá, Tancsics Jenő Adorján csornai plnost h. moderátorrá nevezte ki, hogy az itthon élő rtagokat összetartsák. - Generális kápt-on először „félhivatalosan” 1988: vettek részt csornai rtagok: Horváth Lóránt Ödön, a győri szem. morális tanára és Tancsics Jenő Adorján plnos. - A gödöllői perjelség tagjait 1950. VI: a máriabesnyői kapuc. ktorba internálták, IX. 7: szabadultak. Vagyonukat államosították, a rház és a gimn. épületegyüttesében a Gödöllői Agrártud. Egy. kapott elhelyezést (2005: is itt működik). A szétszóratásban élő gödöllői rtagokat a Ro-ban élő Gerinczy Pál az általa kinevezett préposti vikáriusokkal igyekezett irányítani. 1961-ig Vidákovich Aladár, 1973-ig Zimándi Piusz volt a vikárius. Gerinczy Pál 1964: delegálta →Fényi Ottót a Mo-on élő „nagyváradi” r. közösség irányítására. Ő tartotta össze a rtagokat, gondoskodott az idősekről, látogatta a betegeket és gondozta a r. temetőket. Az elhunytakat lehetőség szerint Gödöllőn temették el a helybeli r.k. egyhközs-től adományozott temetőrészben. A szétszóratás 55 gödöllői rtagot (50 fölszentelt pap, 5 r. növ.) tett otthontalanná. Többen külf-re távoztak, néhányan egyhm-s papokként szolgáltak; mások világi alkalmi munkákat vállaltak, v. öregotthonokban, rokonoknál éltek tovább. 1989: az újraalakuláskor 13 rtag élt itthon és külf-ön. - Közben a Ro-ban élő Gerinczy Pál prép. jóváhagyásával az egykori zsámbéki prépság romtemplomának tit-ára egy új kis konvent alakult Fényi Ottó vezetésével, mely 1959-69: 3 új örökfogadalmas rtaggal gyarapodott; 1972-ig titokban pappá szentelték őket. E kis közösség a szétszóratásban is élte rejtett közösségi életét. Fényi Ottó megszerkesztette az Ágoston-regula szempontjai szerint „a szétszórtságban élő premontreiek szabályzatát” (Vade Mecum filiis S. Norberti in dispersione viventibus). Az 1989: újra megalakult gödöllői perjelség ennek alapján kérte a székesfehérvári pp-től a zsámbéki pléb-t parochia concredita státusban. - 1947: a gödöllői rtagok az akkor Jászótól hivatalosan is különvált nagyváradi prépság tagjaivá lettek. Ezért a szétszóratás után 1988-ig a generális kápt-okon őket is az USA-ban élő nagyváradi rtag, Veszelovszky Vladimir Albin képviselte mint a kanónia adm-a. Mo-ról először →Ullmann Péter Ágoston vett részt az 1988. é. steinfeldi generális kápt-on, mint Fényi Ottó delegáltja. - Csehszl-ban a jászóvári apátság helyzete már közvetlenül a háború után megromlott. Sok rtagot kiutasítottak az országból, mert nem voltak csehszl. állampolgárok; az isk-kat már 1947: államosították, 1948: a r. vagyonát is. Ebben a helyzetben a mon. épületének jelentős részét bérbe kellett adni (először iskolás gyermekek üdültetésére használták, majd süketnémák int-e lett). Az áll. hatóságok 2 ffit ültettek be 1950. III: a mon-ba, hogy fölmérjék a helyzetet, pontos névsort készítsenek a lakókról és figyelemmel kísérjék a mon. életét. IV. 13/14: éjszaka Sasvár, Bazin, Garamszentbenedek, Podolin gyűjtőhelyekre hurcolták a szerz-eket, csak a plnos rtagok maradhattak állomáshelyükön. Az államosított mon-épületben volt pártiskola, Vakok Int-e, végül Áll. Szoc. Otthon. A kvtárat földúlták, értékes kódexeit a Matica Slovenska szervezet utasítására Turócszentmártonba szállították. A prelatúra teljes berendezését a pravoszláv egyh. kapta meg (2005: is ott van). Az erdőket, fűrésztelepet, téglagyárat, kályhagyárat államosították, a r. minden ingó és ingatlan vagyonát elvesztette. - A csehszl. államhatalom hivatalosan nem szüntette meg a szerz-rendeket, csak a működésüket tiltotta be. Legális r. tevékenységre nem volt lehetőség, legfeljebb egyhm. papi szolgálatra. A r. pléb-k közül Jászón →Spilka Lőrinc perjel, majd Lágyi Kornél, Rudnokon Orosz Marián volt a plnos. A jászói prépságnak 1949: az egyszerű fogadalmasokkal együtt összesen 22 rtagja volt. A r. később titokban gyarapodott. 1979 őszén ketten tettek ideigl. fog-at; az 1980-as évek eleje és 1989 hozott új rtagokat, ill. novíciusokat. - Romániában 1920 u. a váradhegyfoki prépság helyzete egyre nehezebb lett. 1923: államosították a r. nagyváradi gimn-át, 1925: kisajátították a r. földjeinek és erdeinek 90 %-át. 1937: sovinizmus vádjával perbe fogták a ~et, s a megmaradt földeket, épületeket is államosították. A Ro-ban élő rtagok elöljárója a két vh. között Kovács Kandid, mint a jászói prép. vikáriusa. Miután őt Ro-ból kiutasították, utóda 1940-ig →Szilágyi Dózsa, amikor Nagyvárad is Gerinczy Pál jászói prép. közvetlen kormányzása alá került. Miután a prép-ot Csehszl-ból kiutasították, 1947: Nagyváradra költözött. A Szentszéknél elérte, hogy ő ezentúl csak Váradhegyfok prép-ja legyen, az 1802: Jászóval egyesített Váradhegyfok legyen önálló, és a mo-i házak, így Gödöllő is, az ő joghatósága alá tartozzanak. A román áll. Gerinczyt meg akarta tenni a nemz. egyház fejévé, Petru Groza min-elnök (aki isk-társa volt) őt akarta kineveztetni az akkor már börtönben lévő Márton Áron helyett Erdély pp-vé. Gerinczy Pál ezt nem vállalta, inkább a bujkáló száműzetést választotta. Többnyire Nagykárolyban tartózkodott, fr. nyelvből magánórákat adott, később éjjeliőr lett. 1965. XI. 11: halt meg Krasznán (Szilágy m.). Halála előtt a krasznai plnost, Budai Mártont perjellé és préposti vikáriussá nevezte ki, azaz ráruházta a rfőnöki joghatóságot. 1991. VIII. 1: az újraindulás után Marcel van de Ven generális apát Budai Mártont mint a r. adminisztrátorát megerősítette addigi tisztségében. A szétszóratáskor Erdélyben élő 8 rtag közül 3-at börtönre, majd kényszermunkára ítéltek. Mind a szétszóratás évtizedeiben, mind a visszaállítás óta külf-ről sokat segítette rtársait Márton Hugó nagyváradi rtag, aki 1947 óta élt Rómában különböző r. beosztásokban, 1950-53: ő volt a r. Procurator Generalisa. -

i) A rendszerváltozás a r. életében is gyökeres változást hozott. A MKPK szerz-ügyekkel megbízott referenssé nevezte ki Takács Nándor székesfehérvári pp-öt, aki 1989. IV. 12-re összehívta a szerz. elöljárókat, hogy az újjászervezés lehetőségét, feltételeit és feladatait megbeszéljék, a szükséges intézkedéseket megtegyék. A prem. r. holland származású generális apátja, Marcel van de Ven VIII. 8-11: hazánkba látogatott. Elkísérte Thomas Handgrätinger, a no-i windbergi apátság prelátusa, a ter-ileg illetékes definitor; Mo-on kísérője volt Horváth Lóránt Ödön teol. tanár, mint vikáriusa. A csornai prépság meglátogatása után idős rtagokat keresett fel, találkozott a prem. nővérekkel és több pp-kel, fogadta őt Paskai László bíb., prímás. Fölkereste a r. mo-i működési helyeit, isk-it. Gödöllőn beszélgetett az Agrártudományi Egy. rektorhelyettesével, megáldotta azt a házat, mely a jászói prépság, ill. jogutódjának ideiglenes központja lesz. A generális apát mo-i látogatásának befejezéseként VIII. 13: koncelebrált szentmisét mutatott be Csornán, az 1180: alapított mon. tp-ában (a szert. keretében 40 év után beöltözött az első novíc.). A koncelebrálók között volt 12 rtársával →Szalay Albin, a keszthelyi gimn. utolsó ig-ja, 94 é. a rend szeniorja. A r. visszakapta a csornai apátság épületének egy részét. - A generális apát 1989. V. 3: kinevezte vikáriussá Horváth Lóránt Ödönt, aki az Elnöki Tanács rendelete alapján hivatalosan kérte a prem. r. nyilvántartásba vételét. A Műv. Min. 1990. I. 8: a Csornai Prem. Prépságot 49/1990. Sz.R. szám alatt, a Gödöllői Prem. Perjelséget 50/1990. Sz.R. szám alatt nyilvántartásba vette és ezzel „a szerzetesrend jogi személlyé vált”. - Csornán a r. élet megkezdéséhez a rház épületében, a K-i szárny első emeletén kértek és kaptak helyet. A rtagok 1990. VI. 12: a csornai Jézus Szíve Pléb. tanácstermében Marcel van de Ven generális apát elnökletével egyhangúlag Horváth Lóránt Ödönt választották meg 12 évre rendfőnöknek, címe és rangja a r. ált. gyakorlata szerint: apát, de a történelmi csornai prépost c-ét is megtartja. Ő első hivatalos rendeletével perjellé nevezte ki Tancsics Jenő Adorjánt, a csornai prem. tp. plnosát. - A rházat a Csornai Önkormányzat közgyűlése egyhangú határozattal 1992. IX. 1-jei hatállyal átadta a r-nek. IX. 2: itt tartották meg a már helyreállított részben, Marcel van de Ven generális apát és Keresztesy Parker László orange-i apát vezetésével a vizitációt. Megindulhatott a r. élet, a rház és a tp. műemléki helyreállítása. Visszakerült a r. tulajdonába a szombathelyi rház (maga a r. használja), a keszthelyi rház (Gazdasszonyképző Isk. van benne), a türjei rház (Szoc. Otthon); a jánoshidai rházért az áll. kárpótlást fizet. - Szombathelyen visszakapták a gimn. épületét, 1994. IX. 1: megkezdte működését az újraalapított →Szent Norbert Gimnázium, 1999/2000: 27 tanár 400 tanulót okt. A rtagok a tanításon kívül lelkipásztori munkát végeznek a csornai és a szombathelyi r. pléb-kon, a r. által alapított bpi Szt Ágoston lelkészségen, a győri és a szombathelyi egyhm. plébániáin. - A csornai apátsághoz 1990: 17, 2000: 15 rtag (köztük 7 új: 4 fölszentelt pap és 3 növ.) tartozott. - A gödöllői perjelség 1989. XI. 30: ismét önálló lett, kormányzó perjel 1990. II. 15: Fényi Ottó, aki 80 é. lemondott. Utóda 1997. I. 16: Ullmann Péter Ágoston. - Gödöllőn a r. közösségi élet egy 1987-89: magánházként épült kis rházban indult el; 1990-92: kpna épült mellette. Keszthelyi Ferenc váci mpp. 1998. XII. 1: a kpna mint központ köré megszervezte a Gödöllői Prem. Pléb-t (plnosa a perjel). A gödöllői ~ a szétszóratás idején is vállaltak lelkipásztori kisegítést Zsámbékon, ezért Szakos Gyula székesfehérvári mpp. 1989. IX. 1: az újrainduló r. tagját, Rubint Ferenc Jánost nevezte ki zsámbéki plnosnak, 1991. I. 1: a székesfehérvári egyhm. a zsámbéki pléb-t (1995: a Zsámbékhoz csatolt Mányt) átadta a Gödöllői Prem. Perjelségnek, plnosa Ullmann Péter Ágoston, 1997. IX-i rfőnökké megválasztása után Holnapy Dénes Márton. - Gödöllőn az agráregyetemtől csereingatlanként kapott 2 épületben Fényi Ottó vez-ével, civil tanárokkal újra megnyílt a Gödöllői Prem. Gimn. 1999/2000: indult a 8. o. és volt az első éretts; 30 tanár 300 tanulót okt. - A 3 zsámbéki rtaggal bővült gödöllői konvent létszáma 1989: 17 fölszentelt pap; 2000: 14 fölszentelt pap, akik közül 3 az USA-ban él, 4 egyszerű fogadalmas növ. - 1994: az Ober-Marchtalban, tartott generális kápt-on Ullmann Péter Ágoston (mint Fényi Ottó kormányzó perjel delegátusa) és Eördögh László Benedek (mint a konvent deputátusa) vettek részt. 1996: az új generális apát megválasztására Fényi Ottó perjel és Ullmann Péter alperjel mint deputátus utaztak Rómába. - Szlovákiában a ~ 1989. XI: indultak újra, addig Orosz Marián volt az adm. Frankovics Márk debrődi plnos segítségével. 1990. VII. 19: a 8 örökfogadalmas →Bartal Károly Tamást választotta apátnak. A r. közösségi élet 1990: Jászón, majd Kassán indult a rházban. 1990: a kassai rház, 1991: a jászói mon., 1993-95: a rozsnyói gimn. és rház, majd az erdők, a téglagyár és a fűrésztelep lett ismét a ~é. Tanári képesítésű rtagok nélkül tanítást a szlovákiai rend nem vállalt. A felszentelt pap rtagok különböző egyhm-kben pléb-kat vezetnek. 1989: 11 (8 örökfogadalmas, 3 novíc.); 1999: 16 (13 áldozópap, 2 diákonus, 1 egyszerű fogadalmas növ.) rtag volt. - Ro-ban a nagyváradi ~ helyzete a többiekhez viszonyítva a legnehezebb. Létszámuk az idős rtagok elhalálozása miatt 3-ra csökkent. Az idős és beteg Budai Mártontól, aki Gerinczy Pál apát halála (1965) óta vikáriusként szolgált, Hermenegild Noyens generális apát 1998. I. l: megvonta a rfőnöki mandátumot, az apátság vez-ével Fejes Rudolf Anzelmet bízta meg. A román áll. az apátságot elismerte, de a Sztszék és Ro. között 1928: létrejött konkordátumra hivatkozva nem ismerte el e külf-ről kinevezett rfőnököt. Azért, hogy a váradhegyfoki apátság az állam felé is elfogadható rfőnököt kapjon, a választás érvényességéhez szükséges minimális számú rtaggal rendelkező konvent tagjai 1999. III. 26: Nagyváradon összejöttek és rendfőnökké választották Fejes R. Anzelmet. A benedikálást IV. 21: Tempfli József nagyváradi pp. végezte. A váradhegyfoki apátságot a generális kápt-okon a csornai apát és a gödöllői kormányzó perjel képviselték; 1996: a generális apát választása volt az első alkalom, amelyen Fejes R. Anzelm személyesen részt vett. -

j) Irodalmi tevékenység. A ~ kódexei közül a 3 legrégebbi: a Jászói Breviárium (14. sz. vége), a Leleszi Breviárium, a Csuti v. Téti Breviárium (15. sz. közepe) prem. és magyar eredetű kódexek, külön m. propriummal és a m. sztek ünnepeivel. - A prem. kódexek másik csoportja (→Apor-kódex, →Lányi-kódex, →Pozsonyi kódex, →Szegedi kódex) a 16. sz. elejéről származik, és a somlóvásárhelyi prem. apácák tulajdonát képezte. E kódexek, különösen a Lányi-kódex, számos r. szokást is megőrzött: pl. az oltárok nagycsütörtöki megmosása (mely a renden kívül csak a róm. Szt Péter-baz. szert-ai között található meg); a „három jeles szolgáltatás”, a „betegek kenetése mi módunkra”, a „válás haláluknak idején” (lélekajánlás) és a „soror hogyha meghaland” esetére előírt szert-ok. Ehhez csatlakozik a „noviciáknak néminemű bizonyíttások”, vagyis a beöltözés és fogadalomtétel szert-a. A Lányi-kódex a jeles napok kk. magyar elnevezéseinek gyűjt-ét, a m. lit. szakkifejezések első kísérleteit is megőrizte: pl. Kilenchagyó: hetvenedvasárnap, Húshagyó: ötvenedvasárnap, Böjtfőszerda: hamvazószerda, Süketvasárnap: feketevasárnap, Testfogadó Boldogasszony: Gyümölcsoltó Boldogasszony, Virágszombat: virágvasárnap vigíliája, Kereszttel járó vasárnap: az áldozócsütörtököt megelőző vasárnap, Kepegyontó Szt Péter: Vasas Szt Péter, →Szentvérnap: Úr napja (ez csak a Lányi-kódexben fordul elő). K.E.I.

Grassl, Basilius Franz: A prem. rend szentjei. Életrajzok és elmélkedések. Ford. Tóth Péter. Bp., 1942. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:374. - LThK 1993. VIII: 505. - Török-Legeza 2000.