🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Apor-kódex
következő 🡲

Apor-kódex: 114 levél terjedelmű ~ a 15. sz. végén másolt magyar nyelvű kézirat. Eleje csonka, az 56-150. zsoltár fordítását tartalmazza himuszokkal és canticumokkal. A zsoltárkönyv az un. →Huszita Biblia-fordítás másolata a →Müncheni és a →Bécsi kódexszel együtt. A 16. sz. elején premontrei apácák használták és két rövidebb szöveget kötöttek hozzá, egy Mária-ünnepekre vonatkozó ordináriust és Szt Anzelm Dialogus de Passione Christi c. planctusának fordítását. A kódex első ismert újkori birtokosa báró Apor Péter. Később a Cserei család birtokába jutott, Cserei Jánosné az általa alapított imecsfalvi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozta, melyet 1880: Sepsiszentgyörgyre telepítettek át, az ~-et 2001: is ott őrzik. - Kiad. ~. Volf György. Bp., 1879. (Nyelvemléktár 8.) -~. Hasonmás. Kiad. Szabó Dénes. Kolozsvár, 1942. (Codices Hungarici 2.)  M.E.

Timár Kálmán: Prémontrei kódexek, Kalocsa, 1924. - Hasonmás kiad. Kolozsvár, 1942. (Codices Hungarici 2.) - Tanulm-ok a m. nyelv életrajza köréből. Szerk. Benkő Loránd, Bp., 1963:339. (Szabó Dénes: Az ~ zsoltártöredékei) (Nyelvtud. ért-ek 40.)


Apor-kódex, 15. sz. vége: 114 levél terjedelmű, magyar nyelvű kézirat. – Eleje csonka, az 56–150. zsoltár fordítását tartalmazza himnuszokkal és canticumokkal. A zsoltárkönyv a →Huszita Biblia-fordítás másolata a →Müncheni és a →Bécsi kódexszel együtt. A 16. sz. elején prem. apácák használták, és két rövidebb szöveget kötöttek hozzá, egy Mária-ünnepekre vonatkozó ordináriust és Szt Anzelm Dialogus de Passione Christi c. planctusának fordítását. A kódex első ismert újkori birtokosa br. Apor Péter. Később a Cserei család birtokába jutott, Cserei Jánosné az általa alapított imecsfalvi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozta, melyet 1880: Sepsiszentgyörgyre telepítettek át, az ~et 2001: is ott őrzik. – Kiad. ~. Kiad. Volf György. Bp., 1879. (Nyelvemléktár 8.) – ~. Hasonmás. Kiad. Szabó Dénes. Kolozsvár, 1942. (Codices Hungarici 2.) M.E.

Timár Kálmán: Prémontrei kódexek, Kalocsa, 1924. –Tanulm-ok a m. nyelv életrajza köréből. Szerk. Benkő Loránd, Bp., 1963:339. (Szabó Dénes: Az ~ zsoltártöredékei) (Nyelvtud. Ért-ek 40.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.