Szilágyi, v. Bács-Bodrog vm. (Svilojevo, Szerbia): plébánia a v. kalocsai főegyhm. apatini esp. ker-ében. - Bácsszentiván filiájából 1901: alapították. Tp-át 1906: Szt István kir. tiszt-ére sztelték. Org-ját (1/7 m/r) 1938: Ivan Perina (CS) építette. Anyanyelve 1940: m., ném., délszláv. - Lakói 1940: 1709 r.k., 1 g.k., 4 g.kel., 1 ref., 25 bapt., össz. 1740. - Kat. sajtója: 1924-44: Hitélet. **

Schem. Col. 1912:61. - Miocs 1998:129.

Szilágyi Ágoston Károly, OSB (Zagyvarékas, Pest vm., 1888. márc. 30.-Bp., 1913. szept. 1.): gimnáziumi tanár. - 1905. VIII. 6: lépett a r-be, Pannonhalmán teol. 1912. VI. 2: ünn. fog-at tett, VI. 29: pappá szent. Esztergomban gimn. tanár, 1913. II-III: Pannonhalmán, 1913. III-tól Egerben betegeskedett. - Versei: Szűz Mária Virágos Kertje (1907/08, 1910). 88

Balogh 1941:70. - PN 1987:155. (1189.)

Szilágyi András (Bp., 1949. máj. 19.-): üvegtervező. - 1968-73: elvégezte a bpi iparműv. főisk. üveg szakát. 1973: az Orosházi Üveggyár tervezője. 1975: az Üvegipari Művek (Pannonglas Ipari Rt.) műv. vez-je. 1991: a kft-t alapított, melynek ügyvez-je. Csiszolt és homokfúvott díszüvegei, murális munkái a matt és a fényes felületek kontrasztjára épülnek. Hutakész lámpái, irizáló ornamentális üvegei intenzív szín- és fényhatásúak. Üvegrestaurálással, freskó-, ill. szekkó-festéssel is foglalkozik. - Egyh. művei: freskók (1982, Bátor, plébtp.); szekkók (1983, Napkor, plébtp.); üvegablakok (homokfúvott üveg, 1991, Abasár, plébtp.); üvegablakok és ajtók (1993, máriagyűdi tp.). **

KMML III:574.

Szilágyi Ferenc (Malacka, Pozsony vm., 1833. aug. 21.-Esztergom, 1907. dec. 28.): kanonok. - A teol-t Pesten, a KPI-ben végezte, 1856. IX. 21: pappá szent. A nagyszombati gimn. tanára és 8 é. az érs. konviktus tanulm. felügyelője. 1864. VII. 29: a nagyszombati szentszék jegyzője, 1866. II. 28: prím. szentszéki jegyző, 1875. II. 21: prím. titkár. 1880. II. 15: pozsonyi, 1881. XI. 6. esztergomi knk., 1884. VIII. 2: széplaki c. apát, 1893. X. 24: nagyszombati helynök. 1894. IV. 16: p. prel. 1888. XI. 27: nyitrai, 1896. II. 1. szegyh. főesp. Életében és végrendeletében össz. 221.900 K-t adott jótékony célra. - Mint a Nagyszombatvidéki Kat. Tanítóegyes. díszelnöke évenként megnyitó beszédet tartott, melyeket a kat. lapok közöltek, pl. az 1900. X. 25-i közgyűlésen: Kath. Tanügy (1901: 22. sz. De La Salle sz. János pedagógiája). 88

Kollányi 1900:511. - Szinnyei XIII:100. - Schinner Lajos: Sz. F. Nagyszombat, 1911. (Klny. érs. gimn. 1910/11. értes.)

Szilágyi Irén, SJC (Dunaföldvár, Tolna vm., 1917. ápr. 7.-Bp., 1957. szept. 7.): szerzetesnő. - 1944. IV. 15: Bpen lépett be a →Jézus Szíve Népleányai Társaságba. 1947. IV. 15: első, 1956. VIII. 15: örök esküjét uo. tette. - Bpen könyvelő, gépíró, egyes. munkatárs, gazdaasszony a központi házban, 1948: Szegeden eladó. - A szétszóratás után Bpen felsőruha-varrásból élt. r.k.

Szilágyi Irma Zita, KN (Königsfeld, Au., 1901. júl. 25.-Gyón, 1982. aug. 21.): szerzetesnő. - Az óvónőképző elvégzése után 1919. XII. 10: Pozsonyban lépett a kongr-ba, fog-át 1923. VIII. 23: Zsámbékon tette. Szentkirályon, Palotabozsokon, Dénesfán, Kókán óvónő. - A szétszóratáskor, 1950. VI. 10-IX. 20: Máriabesnyőre internálták. Utána Bakócán családnál házt. alkalmazott. Lábodon, Bodajkon, Székesfehérvárt, Gyomán pléb-n dolg., utolsó éveiben a gyóni szoc. otthonban élt. r.k.

Szilágyi István (Beled, Sopron vm., 1748 k.-Szombathely, 1821. nov. 5.): plébános. - 1772 k. pappá szent. 1773: Győrött gimn. tanár, 1776: Jánosházán, 1777: Salomváron, 1778: Lentiben kp., 1781. III: Boncodföldén plnos, 1786. IV: Milejben adm., 1788. X: Náraiban (Vas vm.) plnos, s mint ilyen 1790. XI-1791. IV: teol. tanár is. 1810-21: nyugdíjasként Szombathelyen élt; kvtárát a szem-ra hagyta. - M: Institutio Concionatoria quinquepartita. 1-7. köt. (M. prédikációk; 1 köt. lat. prédikációkat tartalmazó köt. kivételével, melyet 1807: Sopronban nyomatott) Sabariae, 1803-09. 88

Szinnyei XIII:898. - Géfin II:406.

Szilágyi Jenő Ferdinánd, OCist (Székesfehérvár, Fejér vm., 1854. okt. 18.-Bp., 1928. aug. 15.): gimnáziumi tanár. - A középisk-t Székesfehérvárt és Pesten végezte, 1872. IX. 17: lépett a r-be, 1878. VII. 4: szerz. fog-at tett, VII. 14: pappá szent. és földr-tört. szakos tanári okl-et szerzett. 1878: Egerben tanár, 1882-83: Egerben és Zircen betegszabadságon. 1884: Pécsett, 1886: Székesfehérvárt, 1908: Baján gimn. tanár. Nevezetes volt a szegény tanulók segítéséről, az isk. ünnepélyein ~ tartotta a fölolvasásokat, amelyeket az értesítőkben közöltek. 1910: Szentgotthárdon kvtáros, 1912: Borzaváron plnos. 1923: nyugdíjas Szentgotthárdon. - Írásai: Székesfehérvár és Vidéke (1887, 1893), Szabadság (1893), Székesfehérvári Hírl. (1895-1908), Bajai főgymn. értes. (1909). 88

Rajner 1893:125. - Kalmár 1907:187; 1910:4. - Lakatos 1914:200. - Schem. Cist. 1942:228. - Gulyás-Viczián XXIX. (kz-ban)

Szilágyi József István (*Eger, Heves vm., 1892. máj. 13.): orvos, tanító. - Az el. és középisk-t Egerben és Gyöngyösön végezte, 1906-10: az egri érs. tanítóképző növ., ahol 1910: tanítói és kántori okl-et szerzett. A siófoki, 1913: az egri r.k. isk. tanítójaként 1914: elvégezte az Orsz. Zeneakad. középisk. ének tanf-át‚ mely után a bpi Pedagógiumba iratkozott be. Innen hívták be katonának; az orosz és olasz harctereken szolgált. 1917 tavaszán a 10. isonzói csatában a fején sebesült. Gyógyultan mint hadnagy beiratkozott a bpi Tudegy. orvosi karának haditanf-ára, 1924. XI. 8: orvosdr-rá avatták. Kórházi és klinikai gyakorlatok után Egerben magánorvos. Rockefeller-ösztöndíjasként 1 é. Bpen tiszti orvosi és iskolaorvosi tanf-ot végzett. Visszatérve Egerbe, az Egri Alapítványi Női Kórház elmeoszt-ának vez. orvosa, majd városi h. tisztiorvos, az Orsz. Munkásbiztosító Int. kerületi orvosa és az érs. tanítóképző int. egészségtan tanára. 88

Érs. tanítóképző értes. Eger, 1910. - Benkóczy 1928:224. - Békássy 1931:121. (Arck.) - Pesti. 1934:263.

Szilágyi Márton (*Magyarfenes, Kolozs vm., 1875. aug. 25.): tanító, méhész. - Kolozsvárt a r.k. gimn-ban és az áll. tanítóképzőben tanult, 1896: okl-et szerzett. Magyarberettyén, az Ákontz családnál nev., 1897: Kissebesen EMKE-tanító, 1898. IX. 1: Kolozsvárt a r.k. népisk. tanítója. - Cikkei: Erdélyrészi Méhészegylet Közl. (1910/12). - M: Kolozsvár és Kolozs m. földrajza. Az el. isk. 3. o. sz. Kolozsvár, 1911. (2. kiad. 1920) - Földr. A romániai m. el. isk. 3-4. o. sz. Máthé István, Elek Gyula és Tóth Irma földr-a nyomán. Uo., 1922. - M. olvasókv. A romániai r.k. el. isk. 3., 4., 5-6. o. sz. 1-3. köt. Többekkel. Uo., 1922-23. - Földr. Az el. isk. 4. o. sz. Uo., 1927. - Földr. Az el. isk. 5. o. sz. Uo., 1928. (Tud-ok kv-e a m. nyelvű el. isk. 5. o. sz. 7.) [(2. kiad. 1935) (Uaz 6. r.)] 88

Gulyás-Viczián XXIX. (kz-ban)

Szilágyi Mihály (15. sz. eleje-Isztambul, 1461 eleje): kormányzó, erdélyi vajda. - Hunyadi János sógora. 1444. XI. 10: részt vett a →várnai csatában, 1448. X. 16-18: a 2. →rigómezei csatában, ahol fogságba esett. 1456. VII. 4-22: várkapitányként ~ védte Nándorfehérvár várát, a csata után a vár újjáépíttetője. Részt vett IX. 9: Cillei Ulrik megölésében. V. László Hunyadi Lászlóval és másokkal együtt 1457. III: ~t is halálra ítélte, de III. 16: csak Hunyadi Lászlót fejezték le. 1457/58: és 1460: macsói bán, 1460/61: erdélyi vajda. 1458: Hunyadi özvegyével, Sz. Erzsébettel együtt a Hunyadi-párt vezére. Jelentős szerepe volt Mátyás kir-lyá választásában. A köznemességhez írott leveleiben hangsúlyozta, hogy a „magyar nyelv dicsősége” kívánja m. születésű kir. megválasztását. Mátyás megválasztása után 1458. I. 24: a pesti ogy-en ~t 5 évre kormányzóvá vál., amire a Hunyadi- és a Garai-párt 1458. I. 12-i →szegedi egyezségének végrehajtása céljából is szükség volt, hogy az ifjú Mátyással feleségül vétesse Garai Annát. Mátyás Podjebrád Katalint vette feleségül, és igyekezett a számára kényelmetlenné vált ~t kiszorítani a hatalomból. ~ 1458. VII. 26: Simontornyán a Garai-Újlaki ligával lépett szöv-re, mire Mátyás VIII: lemondatta a kormányzóságról és a besztercei örökös grófságot adományozta neki. Várnagyainak visszaélései fölkelést idéztek elő, ~ megostromolta és földúlta Besztercét, a fölkelés vezetőit kivégeztette. Mátyás X: visszavette tőle Besztercét (~ halálával a besztercei grságot eltörölte). Mint kormányzó Kolozsvárt 50-50 tagú m. és szász képviselőtestületet állíttatott föl, akik a bírójukat fölváltva választották. Mátyás ellenfelei ezután is kapcsolatban maradtak ~val, aki nagybátyját Világos várába záratta. Innét 1459. VI: szabadult, IX. 9: kiegyezett Mátyással. Visszakapta a besztercei grságot és Lippát kivéve összes várait, s a szerb fejedség ígéretét, ha az al-dunai Szendrő várát visszafoglalják a töröktől. Alsó-mo-i főkapitány lett. 1460. X. 6: megújította az egyezményt Garai László özvegyével. XI. 8: török fogságba esett, II. Mehmed szultán lefejeztette, mivel nem volt hajlandó elárulni Nándorfehérvár gyenge pontjait. B.A.

Fraknói Vilmos: Mátyás kir. Bp., 1890. - Hóman-Szekfű II. - E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990.

Szilágyi M(ihály) Dózsa, OPraem (Győr, Győr vm., 1879. aug. 4.-Nagyvárad, 1949. okt. 23.): tartományfőnök. - Bpen, Genfben és Londonban tanult, 1897. VIII. 25: lépett a r-be, 1901. IX. 1: ünn. fog-at tett, 1902. IX. 6: pappá szent. A Moravcsik-klinikán és az élettani int-ben agybiológiával is foglalkozott. 1902: a nagyváradi prem. gimn. hittan-lat-tört. tanára, 1912: házgondnok is, 1916: a prépsági kápt. tagja, házfőn., alperjel. 1923-30: több tanulm-úton járt Au-ban, No-ban, Holl-ban, Belgiumban és Amerikában. 1925: az →Erdélyi Katolikus Népszövetség ig-ja, 1929: az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. 1937-40: prem. tartfőn., 1944: Nagyváradon prép. helynök. 1944-46: a nagyváradi prem. gimn. ig-ja, majd tanára. A Nagyváradi Katolikus Kör és a Nagyváradi Katolikus Legényegylet alapítója. - M: Szt keresztúti imakönyvecske. Arad, 1924. (4. kiad. Nagyvárad, 1942) - Örök igazságok a 20. sz-ban. Egyh. beszédek. Uo., 1924. (A Vasárnap kvtára 1.) - Vezérfonal a társad. és közg-tanhoz. Uo., 1925. (Uaz) - Az újjászületés útja. Uo., 1926. (Uaz 6.) - A tusnádi fenyvesek közt. Uo., 1926. - Jellemvonások és tanulságok Apponyiról. (A. Albertről) Uo., 1941. - Az aradi Vasárnap főmunk. 88-**

Erdélyi lex. 1928:280. - Várady-Berey 1937:934. - Jászói névt. 1944:137.

Szilágyi Oszkár Aladár, OSB (Gálszécs, Zemplén vm., 1872. szept. 23.-Bp., 1951. jún. 21.): misszionárius. - 1892. VII. 31: lépett a r-be 1894. VI. 29: egyszerű, 1897. VI. 29: ünn. fog-at tett, VII. 6: pappá szent. és m-lat. szakos tanári okl-et szerzett. Pápán, 1900: Sopronban gimn. tanár. 1904. VII-1906: a D-afrikai trappista misszióban szolgált, 1907-13: Buffalóban (N. Y., USA) a Szt Erzsébet-, Toledóban (Oh., USA) a Szt István-tp-ban plnos és a nagyobb, m-ok lakta városokban apostolkodott. 1913: Szikszón, 1914: Bpen a →Szociális Missziótársulat nővéreinek lelki vez-je 1915: Nyalka lelkésze, 1916: Celldömölkön hitszónok, 1917: Pápán gimn., 1919: Pannonhalmán főisk. tanár. - 1922-től ismét az amerikai városokat járta, 1924: Natalba (D-Afrika) ment a szigorú trappistákhoz. A mariannhilli szem-ban a dogmatika tanára és misszion. 1930: hazatért, Bpen a Szociális Missziótársulat nővéreinek lelki vez-je, 1950: kp. - Írásai: Kat. gimn. 1898/99. é. értes. (Pápa, 1899: Erzsébet kirné emlékezete), Pannonhalmi Szle (1931:148. és 1934:206. Afrikai emlékek). r.k.-88

Vajda 1900:169. - Miklósi 1936:164. - Török 1978:295. - PN 1987:138. (1055).

Szilágyi Rozália Erzsébet, OSBM (Újfehértó, Szabolcs vm., 1918. jan. 7.-Nyíregyháza, 1986. febr. 14.): apáca. - 1942. II. 11: Máriapócson lépett a r-be. 1944. VII. 29: ideigl., 1949. VII. 3: örök fog-at tett. 1950-: Nyíregyházán varrónőként dolg., 1973: nyugdíjban. r.k.

Szilágyi Virgil, székelyföldvári (Écska, Torontál vm., 1824. nov. 28.-Bp., 1892. dec. 30.): ügyvéd, hírlapíró, országgyűlési képviselő. - Apja, Endre (†1840. XI. 4.) gazdatiszt. 1835: Hódmezővásárhelyen, 1839 őszétől Pesten tanult, apja halála után 6 testvérével segély nélkül maradt; tanítással kereste meg tanulásának költségét. 1841 végén joghallg., de betegsége miatt félbeszakította azt. 1842. II: Hódmezővásárhelyen az uradalmi ügyész gyakornoka, jogtud. magánvizsgákat tett. 1844: a pozsonyi ogy. alatt kir. táblai jegyzővé esküdött és visszatért főnökéhez. 1846. I. 24: ügyvédi okl-et szerzett, IV. 17: Csongrád vm. tb. al-, VIII: másod-, 1848: első jegyzője. 1848/49: a szabharc alatt tagja volt a Csongrád vm. vészbiz-nak. 1850. II: a Csongrád vm. cs. biztos a vm. törv-szék főjegyzőjének nevezte ki, amit visszautasított. IX. végén Pesten telepedett le. 1851-: a P. Napló belmunk., a külf. rovat kezelője. 1853. II-1854: Gönczy Pál (1817-92) nevelőint-ében a m. nyelv és a tört. tanára. 1854 nyarán ügyvédi vizsgát tett, azután törv-széki védőügyvéd. Táncsics Mihály (1799-1887) pol. perében 1860. VIII. 28-IX. 1: mondott hazafias és bátor védőbeszédével („Felségárulásról nem lehet szó oly országban, hol nincs törvényes felség”) (→szalonpuccs) országos hírű lett. 1861. IV. 2: Pest-Józsefváros ogy. követe, ahol tiltakozott az ellen, hogy Horváto-ot 'üres lappal kínálják meg'. Az ogy. föloszlatása után 1862. II. 28: elfogták, felségárulás vádjával (mert az emigránsokkal kapcsolatot tartott) halálra ítélték, amit kegyelemből 14 é. várfogságra változtattak, Péterváradon raboskodott. XI. 23: neje, felsőszopori Kovács Fanny gr. Forgách Antal (1819-85) kancellárnál kieszközölte a kegyelmet. 1866: a →porosz-osztrák háború alatt VII. 3: a Klapka-betörés éjjelén elfogták, hamis váddal katonai rögtönítélő bíróság elé állították, majd polg. eljárásra vitték az ügyét. VII. 27: a nikolsburgi fegyverszünet utáni napon az eljárást megszüntették, családjával együtt külf-ön töltött 2 évet. Milánóban kapcsolatot tartott Kossuthtal, az emigráció itáliai tagjaival. 1867: Párizsban részt vett az emigráció tárgyalásaiban, majd Berlinben telepedett le, ahonnan a M. Újságnak küldött tudósításokat. Hazatérve 1869. III. 17: Hódmezővásárhelyt, 1881. XI. 7: és 1884. VI. 14: Székelyudvarhelyt ogy. képviselővé vál. Ezen ogy. vége előtt mandátumáról lemondott, visszavonult birtokára. 1870. X. 26: az orsz. kat. kongresszuson vezérszerepe volt. 1871. I. 21: ~ dolgozta ki a III. 29: elfogadott →katolikus autonómia szervezeti tervét és a kormánynak benyújtott emlékiratot (amit a kormány 20 évre elfektetett). - M: A közérzület. (Röpirat) Pest, 1850. - Újkor története 1516-1789. 1. füz. Pest, 1850. (Új címlappal: É-Amerika és a Pyrenei fszg. tört. a 16., 17. és 18. sz-ban. Uo., 1851) - Szelíd fájdalmak. Reg. 1-2. köt. Uo., 1853. - A végzet utai. Beszélyek. Uo., 1855. - Nemz. képes naptár az 1856. szökő évre. Szerk. többekkel. Uo., 1855. - Fáncsy-album. Kiadta. Uo., 1855. - Betűsoros tárgymutató a törv-ekhez és rendeletekhez, melyek az orsz. törv.- és kormány-lapok eddig kiadott 6 évi folyamában és úgy a kiadott pótköt-ben megjelentek. Uo., 1856. - M. történeti képek. Uo., 1856. - Útmutató a tagosítási s úrbéri rendbeszedési perek felszereléséhez megkívántató nyomozások, bizonyítékok és okiratok megszerzésénéli eljárás körül, a cs. kir. szolgabírói hivatalok, járásbíróságok s kerületi hivatalok, bírák, ügyvédek és felek használatára. [Összeáll.] Stir Jósef. Kiadta. Uo., 1859. - A válponton. (Röpirat) Uo., 1861. - Ogy. beszéde 1861. máj. 18. Uo., 1861. - A m. magánjog visszaállításának kérdése. Uo., 1861. - A nemz. kérdés hazánkban. Írta: R. i. Uo., 1861. - A megyék és városok rendezéséről. Uo. (é. n.) - A törvénykezési reform alapelvei. Uo., 1865. - A törvénykezés javításáról. Uo., 1866. - A köztörvényhatósági önkormányzat biztosításáról. Uo., 1867. - A kath. autonomia kérdéséhez. Uo., 1869. - Észrevételek Ghiczy Kálmán úrnak a kultuszmin. úrhoz intézett interpellatiójára. (R. i.). Uo., 1871. - Válasz Bartal György úrnak. (R. i.). Uo., 1871. - A házasság felbonthatatlansága. Visszaemlékezés az 1873. VI. 2-6. napjain tartott 4. m. jogászgyűlésre. Bp., 1873. - Uzsora és kamatmaximum. Uo., (R. i.). 1882. - Pesten 1852. II. 1-IV. 26: az Értesítő hetilap, 1852. V. 2-1853. IV. 7: folytatása, a Bpi Viszhang szépirod. divatlap szerk-je (amikor a Délibábba olvadt); a Budapesti Viszhangot Vahot Imrével 1854. V. 7-1857. I. 15: megszűnéséig újra kiadták. Császár Ferenc halála után 1858. VIII. 30-XII. 24: a hetenkénti Törvénykezési Lapok ideigl. fel. szerk-je, 1871. III. 4-IV: a naponta kiadott Értes. a Kath. Kongresszusból társszerk-je. - Betűjegye: R. i. (Sz. 16., 17. és 19. sz. művén). 88

Szinnyei XIII:921. - Gulyás 1956:635. - Viczián 1995:175. (385.) - Busa 1996:322. - Gulyás-Viczián XXIX. (kz-ban)

---

Szilágyi Imre (Zagyvarékas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1877. márc. 25.–Cegléd?, 1934/35): plébános. – A gimn-ot és a teol-t Vácott végezte, 1901. VI. 29: pappá szent. Verőcén, Fóton kp., az istvántelki kertészképző lelkésze, 1903: ennek megszüntetése után Rákospalotán kp. és gimn. hitokt., 1908: hittanári vizsgát tett. 1909: Kiskunfélegyháza-Óplébánián kp. és tanítóképzői hittanár, 1910: Cegléden kp. és főgimn. hittanár. 1916: Dorozsmán adm. 1928 (már): Cegléden plnos. – A Cegléd és Környéke hetilapnak 1930. VIII. 17–IX. 14: fel. szerk-je, 1933. XII. 2–XII. 30: kiadója. 88

Szinnyei XIII:898. – Chobot 1917:931. – MKA 1929:156. – Szomorú István: A ceglédi hírlapírás tört. 2. r. 1919–1958. Bp., 1959:41. – Pest m. sajtóbibliogr. 1977:422. (154.) – Viczián 1995:10. (122.)