Magyar Katolikus Lexikon > K > kolostor


kolostor: a →klastrom szóból a →monostor mintájára alkotott nyelvújításkori szó. A 19. sz. végétől az osztr-ném. Stift-Kloster szópár mintájára szokásba jött a ~t a nem birtokos rendek, a monostort a birtokos rendek szerzetházainak jelölésére használni. - A kereszténység első századaiban a tökéletességre törekvők visszavonultak a világtól, s →remeteként éltek. Bizonyos idő után a remeték →laurákba, azaz fallal bekerített ter-en lévő kunyhókba v. barlangokba települtek, s közös tp-ot látogattak. Elsőként →Pakhomiosz gyűjtötte össze tanítványait ~ba, mely az egész közösséget befogadó gyülekezőhelyből s a foglalkozások szerint elkülönülő csop-ok házaiból állt, s az egészet sövény vette körül. - A Ny-i egyh-ban a ~ban élő szerzetesség (→koinobita) lett általánossá, függetlenül attól, hogy ki adta a →regulát. Szt Ágoston szerz-ei éppen úgy szoros közösségben éltek, mint az arles-iak. A remeteség csak a 11-12. sz: tűnt fel (→kamalduliak, →karthauziak). Nursiai Szt Benedek regulájában közös életet írt elő, s már ismerte a ~ minden részletét. A regula 66. fej-ében elrendelte, hogy a ~ zárja magába mindazt, amire a szerz-nek szüksége lehet, hogy ne kelljen elhagynia a ~ ter-ét. Legyen tehát a ~ban víz, malom, kert és műhelyek. A Szt Benedek-i ~ részei: oratorium, refectorium, dormitorium, coquina, bibliotheca, hortus, cella hospitum, cella novitiorum, cella ostiarium, cella infirmorum. Később kiegészítették káptalanteremmel, parlatoriummal, calefactoriummal és az apáti házzal. - A ~nak ilyen elrendezését évsz-okon át követték, s 820 e. St. Gallenben tökéletesen megvalósították. A román és gót építészet idején nyerte a bencés ~-típus végső formáját, s változatlan maradt egészen a barokk korig. Az eredeti ~-terv nagyon egyszerű és gyakorlatias volt: az épületszárnyak egy négyszög három oldalát foglalták el, a 4. oldal, rendszerint az É-i, volt a tp. Az egész épületegyüttes egy négyszögletes udvart zárt körül, melyet árkádokkal →kerengővé alakítottak.

A

laikus idegenek bejárata

B

templom

C

sekrestye

D

könyvtár

E'

A kolostor tanulóinak és vendégeinek bejárata

E”

A kolostor szolgáinak bejárata

F

Templomtornyok

G-I

Szerzetesek lakása

K

káptalanterem

L

kerengő

M

apáti lakás

N

iskolaház

O

vendégház

P

zarándokhoz

Q

gazd. épületek, műhelyek

R

betegház

S

gyógynövénykert

T

noviciusház

U

noviciusok és betegek tp-a

V

temető

W

gyümölcsös- és zöldségeskert

E ~-típust nemcsak a →ciszterciek, →premontreiek és →ágostonosok, hanem a társaskáptalanok is átvették. A 12. sz-tól a →koldulórendek, majd később az újabb r-ek szakítottak a hagyománnyal, mert városokban építkeztek, s tanító és karitatív munkájukhoz megfelelően alakították épületeiket. - A szerz-házak mai formája rendenként és kongr-nként különbözik, mint ahogy másként nevezik a ~ elöljáróját is (→apát, →gvardián, →prior, →prépost, →házfőnök, →rektor, →superior). A hagyomány és az egyhjog attól függően, hogy milyen szerzetről van szó, más nevet, jogállást és szabályokat adott a szerz-házaknak. Így a ~ lehet önálló, →exempt, kongr-hoz tartozó. - A protestantizmusnak, bár megtagadta a szerzetesség intézményét, újabban ~szerű kezdeményezései vannak (Cluny, Taizé). A kerségen kívül a buddhizmusnak, taoizmusnak és hinduizmusnak vannak esetenként igen nagy ~ai. M.L.

LThK VI:344. - Kirschbaum II:539. - Onasch 1981:212.