Magyar Katolikus Lexikon > R > Remete


Remete, Felsőremete, v. Bereg vm. (Verhnyi Remeti, Ukrajna): g.k. parókia a v. munkácsi egyhm. beregszászi esp. ker-ében. - 1771: már létezett. Fatp-át Nagy Szt Vazul tiszt-ére szent. Anyakönyvei 1790-től. Anyanyelve 1880: rutén. **

Schem. Univ. 1842:576.

Remete (Máramaros vm.), Pálosremete: egykori pálos monostor. - A Tisza balpartján, Técső fölött állott, Boldogasszony tiszt-ére emelték. I. (Nagy) Lajos kir-tól malmot kaptak a Técsői patakon, 1368: okl-be foglalta a klastrom határait, ezért ő tekinthető az alapítónak. Később más malmot is kaptak Huszton, majd Técsőn. 1492: Tamás verőcei plnos Huszton szőlőt hagyott rájuk. 1493: Beatrix kirné évi 500 Ft értékű sót rendelt nekik Rónaszékről, ezért érte és édesanyjáért miséket voltak kötelesek mondani. II. Ulászló 1507: az adományt megerősítette; ez az egyetlen okl., amely fönnmaradt ~ levelesládájából. 1543: itt tartották a pálosok ált. kápt-jukat. 1548: az adólajstrom szerint ~ a pálosoké 4 jobbágyportával, 5 béressel, 2 szegénnyel és egy új házzal. 1554: elnéptelenedett. 1737: még jelentős falai állottak. H.F.L.

DAP II:312.

Remete, v. Maros-Torda vm.   →Nyárádremete

Remete, v. Szepes vm.   →Szepesremete

Remete, v. Ung vm.   →Turjaremete