Magyar Katolikus Lexikon > F > Foucauld


Foucauld, Charles-Eugène de (Strasbourg, Fro., 1858. szept. 15.-Tamanrasset, Algéria, 1916. dec. 1.): remete. - 6 évesen árva maradt, nagyapja nevelte. Strasbourg-i és nancyi diákévei alatt elveszítette hitét. Légionárius, alhadnagy lett, de fegyelmezetlensége miatt 1881: elbocsátották. Hamarosan visszanyerte rangját, s egy 8 hónapos szaharai hadjáratban kitűnt bátorságával. Fro-ba visszatérve leszerelt, s kutatóútra indult a Szaharába. Algériában nyelvet tanult, 1883/84: a sivatagban egy rabbi szolgálatában állt. A sivatagi magány és a →muszlimok vallásossága indította el a megtérés felé. Hazatért, 1888. X: meggyónt, és mély imádságos életet kezdett. Elzarándokolt a Sztföldre, 1890: Názáretben belépett a trappistákhoz, akik a szíriai Akbès ktorába küldték. 1896: átkérte magát az algériai Staoüel ktorába. Elöljárói Rómába küldték teol-t tanulni, de ~ a szentelés előtt elbocsátását kérte a r-ből. 1897: Názáretbe ment, és remeteéletet kezdett. 1901: Viviers-ben (Fro.) pappá szent., majd az algériai-marokkói határon, Beni-Abbes mellett telepedett le mint remete. Életét arra szánta, hogy példájával utat készítsen a muszlimok evangelizálása számára. Remeteségét Jézus Szíve Testvérületnek nevezte, naponta több óra szentségimádást végzett. 1905: beljebb ment a Szaharába az Ahaggar-hg-be, Tamanraszet közelébe. Meg akarta ismerni a tuarégek nyelvét és szokásait, de egy fanatikus tuarég lelőtte. - ~ mindig társakra vágyott, több regulát is írt, de egész életében egyedül maradt. Halála után egyre többen léptek nyomába, s 1933: a →Jézus Kis Testvérei, 1936: a →Jézus Kis Nővérei kongr. alakult meg. 1978: megindították b-gá avatási eljárását. **

NCE V:1040. - Puskely I:307.