Magyar Katolikus Lexikon > C > ciszterciek


ciszterciek (lat. Ordo Cisterciensis, OCist): monasztikus szerzetesrend. Szt Róbert, Molesme apátja alapította. - 1. Férfi ága. 1098: Róbert és perjele Citeaux-ban (Cistercium) reformmonostort alapított a sztbenedeki életeszmény következetes megvalósítására. 1112: Szt Bernát és társai fölvételüket kérték, ezután a ktor gyors virágzásnak indult, 4 új apátság alapítása következett (1113: La Ferté, 1114: Pontigny, 1115: Clairvaux és Morimond). A r. eredetét az Exordium parvum írja le. A ~ imádsága és éneke, szegénysége és egyszerűsége, a saját munkájukból való létfenntartás és Szt Bernát személye előmozdította az új r. megbecsülését és rohamos elterjedését a lat. kerség minden orsz-ában. A mezőgazd. és ipari munkák nagyobb részét a kezdeti időkben a nagy számban jelentkező →conversusok végezték. Az első 5 apátságból származott az összes többi. 1153: Szt Bernát halálakor a monostorok száma 343. 1263-ig csaknem minden évben több, de legalább egy új apátságot alapítottak; később már csak elvétve; 1500-ig a 738-ból csupán 69-et. A konventek létszáma is erősen csökkent. Fro-ban volt az összes alapítás csaknem egyharmada. Cseh- és Morvao-ban már a 15. sz: a huszita háborúk áldozata lett 5 apátság. 1537: a skandináv orsz-ok kir. parancsra a lutheri reformációhoz csatlakoztak, és minden szerz. közösséget eltöröltek. 1536-38: Angliában és Wales-ben, 1537-40: Íro-ban, 1560: Skóciában kir. önkény oszlatta föl a monostorokat. No-ban a 16. sz: a reformáció hatására az apátságok kétharmada megszűnt. 1791: Fro-ban a forr. az összes házat eltörölte; 1792-97: Németalföldön is. 1784-86: Au-ban és Cseho-ban II. József a ~ 13 monostorát oszlatta föl. Itália nem volt egységes, a monostorok pusztulása a 16. sz-tól folyamatos. 1803: No-ban, 1810: Sziléziában következett be a szekularizáció, 1819: Lengyo-ban, 1834: Port-ban, 1835: Spo-ban, 1841-48: Svájcban. Kk. alapításától máig csupán Au-ban maradt fönn 7, Lengyo-ban és Itáliában 2-2 apátság. A 19-20. sz: a r. visszaszerezte egy-két régi apátságát és újakat is alapított. - 1119: a r. alkotmány és szervezet alapokmányát, a Carta charitatist Citeaux 3. apátja, Harding Szt István alkotta meg. Ez megkívánta a sztbenedeki regula egységes értelmezését és megtartását, szabályozta az alapítások föltételeit, az évi generális kápt-t és vizitációt, az apátválasztást, a monostorok egymás közötti viszonyát a filiatio alapján. A Regula szerinti életrendet a 12. sz: kialakult „szokások” (Consuetudines, Liber usuum, később Rituale) részletezték. Új alapításhoz megfelelő hely, épületek és megélhetés, jogi önállóság és egy új apát vezetésével valamely népesebb monostorból 12 szerz. küldése voltak a föltételek. Az egységet az 1476-ig Citeaux-ban minden évben következetesen megtartott generális kápt. biztosította. Ezen az apátok kötelesek voltak részt venni. (Ez más r-eknek is mintául szolgált.) A legtávolabbi apátoknak 3-7 évenként kellett megjelenniük. A generális kápt. hozott új határozatokat, fegyelmi döntéseket és meghatalmazásokat. 1439-ig IX. 14-én, később az áldozócsütörtököt megelőző keresztjáró napokon tartották. Az atyaapát évente köteles volt ellenőrizni az apátságából kirajzott konventek fegyelmét (visitatio). Mivel ezt a nagy távolságok miatt egyre kevésbé lehetett betartani, megbízottakat neveztek ki, s e terhes föladatot mindinkább elhanyagolták. 1422: a generális kápt. a filiatiótól függetlenül minden tart. számára reformátort, vizitátort nevezett ki. A konventek az atyaapát elnöklete mellett apátjukat életfogytiglanra választották. - 1245: a clairvaux-i apát a rtagok felsőbb tanulm-ainak előmozdítására Párizsban megalapította a r. első koll-át, a Bernardinumot. 1335: a 18-as létszámot elérő konventeket kötelezték, hogy egy szerz-t küldjenek valamelyik egy-re. A 15. sz. végén a fontosabb egy-eken mindenütt voltak ~. Sokat ártott a r. egységének 1339-1453: a százéves háború az ang-ok és fr-k között és 1378-1417: a Ny-i egyhszakadás, mert megakadályozta a generális kápt. egységes megtartását. A megfogyatkozott létszám és az egyh. jövedelmekre éhes méltóságok előmozdították a kommenda rendszer kialakulását: a p-k és az uralkodók nem szerz-t, hanem idegen egyh. v. világi személyt állítottak az apátságok élére (→kommendációs apát), aki a szerz-eknek csak a legszükségesebb ellátást adta meg a monostor jövedelmeiből. - A generális kápt. tekintélyének hanyatlása nyomában egy-egy tart-ban az apátságok kezdtek többé-kevésbé önálló kongr-vá szerveződni. Így keletkezett 1426: a kasztíliai 39 régi és 3 új apátsággal; 1511: a lombard v. itáliai Szt Bernát-kongr. 19 régi és 27 új monostorral; 1564: a port.; 1586: a feuillansok fr. és ol. kongr-ja 31, ill. 44, többnyire új házzal, 1616: az aragon 18 régi apátsággal; 1623: a felnémet 26 ffi és 36 női régi monostorral, szoros kapcsolatban maradva Citeaux-val; 1623: a róm. v. közép-itáliai kb. 10 monostorral; 1633: a kalábriai kongr. - A ~ mellőzték mindazt, ami Szt Benedek után tapadt a bencés lit-hoz, különösen a clunyihez. Egyszerűségre törekedtek tp-aik építésében (→ciszterci építészet), belső kiképzésében és fölszerelésében is. Monostoraikat mindig a Bold. Szűz tiszteletére szentelték. A gallikán rítusból merítve kialakították a maguk lit-ját, és azt egységesen gyakorolták az egész r-ben. 1618: átvették az új róm. misszálét, saját kalendáriumukat és breviáriumukat azonban némi alkalmazkodással megtartották a II. vat. zsin-ig. - Az első ~ nem feudális szolgáltatásokból, hanem saját kezük munkájából akartak élni. A földesurak szívesen adományoztak nekik erdős, mocsaras, homokos földeket, melyeket szorgalmas munkával termővé alakítottak. Mindaddig, amíg elegendő számban jelentkeztek conversusok, a monostorok saját kezelésű gazdaságai adták a jövedelem jelentősebb részét. A 14. sz. közepére azonban számuk minimálisra apadt, és ezzel a ~ gazdálkodása is lehanyatlott. Helyenként sajátos gazd. ágak is kialakultak: Angliában a gyapjútermelés, Citeaux birtokain, a Rajna és a Mosel vidékén borászat, másutt haltenyésztés, méhészet, almabor és sajt készítése, gabonaőrlés, szénbányászat, sólepárlás. -

A ~ legnagyobb sztje és írója Clairvaux-i Szt Bernát. Az első évsz. lelki írói: Guilelmus de S. Theodorico, Rievaulx-i Szt Elréd, Ignyi Gerricus, Lausannei B. Amadeus, Isaac de Stella, Balduinus de Forda, B. Gilbertus de Hoylanda, B. Oglerius de Locedio, Conradus de Eberbach, B. Caesarius de Heisterbach. Számos rtag írt tört. művet. A r. tört-írás a 17. sz:, majd 1877-től virágzott. A 18-19. sz: a ~ kontemplatív életmódja több orsz-ban ötvöződött el. isk-ban való tanítással, Au-ban, Mo-on és Itáliában lpászt. munkával, majd középisk. okt-sal is. 1988: 12 kongr-ban 72 közösséget számláltak: Au. 9, Belgium és Holl. 3, Brazília 6, Etiópia 6, Fro. 1, Jug. 1, Kanada 1, Lengyo. 6, No. 6, Olo. 18, Spo. 2, Svájc 3, USA 4, Vietnam 6. - 2. Női ága. A molesme-i bencés apátság főfelügyelete alatt keletkezett 1113: a jullyi bencés női apátság (langres-i egyhm.). Jullyből alapították Citeaux-tól ÉK-re a tarti női monostort, amely a ~ életszabályait vette át. A 13. sz. közepéig számos alakuló v. már fennálló női apátság kérte fölvételét a r-be. 1220: és 1228: a citeaux-i generális kápt. a további közösségek befogadását megtiltotta, a ~ életrendjének követését megengedte, de lelki irányításukat és vizitálásukat nem vállalta. Fro-ban a tarti apátnő 18, Spo-ban a burgosi Las Huelgas apátnője 12 női monostort vizitált, és évente kápt-t tartottak a 14-15. sz-ig. A túlnépesedett tart-okban igen nagy volt a női monostorok száma. No-ban, Németalföldön és Svájcban háromszorosan meghaladta a ffi monostorokét, míg a többi orsz-ban - így Fro-ban is - azoknak csak felét v. kétharmadát érte el. Együttes számuk a 13-15. sz: a 660-at nem haladta meg. A r-be inkorporált női monostorok élete hasonlított a ffiakéhoz, uazokat a kiváltságokat élvezték és a r-del lelki közösségben voltak. A citeaux-i generális kápt. jelölte ki számukra az atyaapátokat, akik évente vizitálták apátságaikat, megerősítették és benedikálták a megválasztott apátnőket, meghatározták a lehetséges létszámot, kinevezték a gyóntatót és prokurátort (prépostot), és előtte tettek fogadalmat a nővérek. A nem inkorporált női monostorok fölött a mpp. gyakorolt joghatóságot. A konventek létszáma átlagosan magasabb volt, mint a ffiaknál, és a nemesi származású rtagok alkottak erős többséget. A reformáció, majd a fr. forr. és a szekularizáció éppúgy érintette a női monostorokat, mint a ffi apátságokat. Svájcban mégis megmaradhatott 5 női konvent, Spo-ban csaknem az összes, ahol ma a pp-ök joghatósága alatt 45 női monostor áll; Olo-ban 12, No-ban 6, Au-ban 3, Dániában 1 és néhány a tengeren túl. 1988: a ciszt. apácaközösségek száma 89 volt, ebből 25 tartozott r. joghatóság alá. - 3. Mo-on a ~ jelentősebb monostorait az Árpád-házi kir-ok alapították. II. Géza 1142: Cikádoron, III. Béla 1179: Egresen, 1182: Zircen, 1184: Pilisen és Szentgotthárdon, 1191: Pásztón, Imre kir. 1202: Kercen, II. András 1208: Toplicán, IV. Béla hg. korában 1234: Péterváradon. A nemzetségi, főúri alapítások között az első 1197: Borsmonostor, későbbi Szepes, Vérteskeresztúr, Pornó és az utolsó 1270: Ábrahám. Egyh-iak nevéhez fűződik Gotó, Bélháromkút, Ercsi és Zágráb ciszt. monostorának alapítása, ill. betelepítése. Cikádor kivételével a kir. monostorokba fr. apátságokból (Pontigny, Clairvaux, Troisfontaines, Acey) jöttek a szerz-ek. Női konvent volt Pozsonyban, Ivanicson, Brassóban és 1240: Veszprémvölgyben, de csak az utóbbi tudott tartósan megerősödni. A zirci, pilisi, kerci és toplicai monostortp-ok maradványai és méretei beszédes tanúi a ~ hazai jelentőségének. 1241-42: a tatárdúlás során 6 v. még több apátság szenvedett károkat, de az élet mindegyikben helyreállt. 1357: a reini (Stájero.) apát I. (Nagy) Lajos kir. kérésére végzett vizitációja már hanyatló képet mutat a ~ről. 1480: Mátyás kir. kezdeményezésére 7 monostorba ném. ~ települtek, hogy azok életét megerősítsék. Az eredmény nem volt tartós. A 16. sz. közepére a török előnyomulás és a reformáció hatásaként hosszú időre kialudt a ~ élete Mo-on. Az uralkodók a török hódoltság idején az apátságok jogait világiakra és egyháziakra ruházták, de a visszaállításra való törekvések sem szűntek meg. 1699, 1702, 1712, 1734: az elpusztult zirci, pásztói, pilisi és szentgotthárdi apátságok jogait külföldi ciszt. apátok nyerték el, de teljes konventet csak Zircen tudtak fölállítani, ez a heinrichaui apátok érdeme. A növ-ek a teol-t Heinrichau-ban végezték. II. Frigyes 1755-ben megtagadta m-ok felvételét, a képzés Zircen folytatódott. 1763-tól újra Heinrichauban, Zircen, nagyszombati, budai és pesti egy-en, 1810-től a veszprémi szem-ban tanultak. 1814: Zirc önállósult. 1866: önálló házi teol-t nyitottak, az okt. nyelve 1881-től m. 1889: Bp-en megnyitották a →Bernardinum tanulmányi házat. Zirc 1950-ig a folyamatosan erősödő mo-i ciszt. élet központja lett. - 1946-50: Borsodpusztán (Magyarpolány mellett) a szigorúbb ciszt. életforma követői a Regina Pacis priorátusban éltek. 1950: 5 m. ciszt. telepedett meg a Wisconsin állambeli Spring Bank monostorában. Később Dallas közelében Irwingben (Texas) 31 szerz. épített ktort, majd isk-t nyitottak. Néhány szerz. egy. tanár lett. Pléb-t vezettek, 1960: novic-t nyitottak. Irwing 1963, Spring Bank 1964: apátság lett. - Iskoláik: 1776, 1802: Eger (→Szent Bernát Gimnázium), 1813: Székesfehérvár (→Szent István Gimnázium), 1814: Pécs (→Nagy Lajos Gimnázium), 1912: Budapest (→Szent Imre Gimnázium) - A női ág a II. vh. után éledt újjá. 1944. III. 5: kérte néhány leány a zirci apátot, hogy élessze újjá a ciszt. apácák rendjét. 1945: a jelentkezők Zircen éltek és művelték a Nagyesztergár határában kapott földet. 1946. VI. 25: költöztek e terület egy majorjába, melyet Bakonyboldogasszonynak neveztek el. IX. 29: a veszprémi pp. megerősítette a Regina Mundi-ktort, s XII. 16: az első 8 nővér fogadalmat tett a zirci apát kezébe. 1948: 10 apáca, 5 novícia, 3 jelölt élt itt. 1949: a Regina Mundi alapította Kisbárapáti és Igal között Somogyboldogasszonyt, ill. a Szt Mária Magdolna-ktort. Az 1950-es feloszlatást egyedül a Regina Mundi Érdre költözött apácái élték túl. - 4. A ~ folyóiratai: Studien u. Mitteilungen aus dem Benediktiner- u.  Zisterzienzerorden. Salzburg, 1880-1910. Folytatása: Studien u.  Mitteilungen zur Geschichte des Benediktinerordens u. seiner Zweige. München, 1911. - Zisterzienzer Chronik. Bregenz/Mehrerau, 1889-től. H.F.

Janauschek, L.: Originum Cisterciensium Tom. 1. Wien, 1877. - Statuta capitulorum generalium Ordinis Cisterciensis Kiad. J-M. Canivez. Louvain, 1933-41. - Lékai Lajos: Geschichte u. Wirken der weisen Mönche. Kiad. A. Schneider. Köln, 1958. - Die Zisterzienzer, Geschichte, Geist, Kunst Kiad. A. Schneider. Köln, 1974. - Lékai Lajos: The Cistercians, Ideals, and Reality. Dallas, 1977. - Hervay Ferenc: Repertorium historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria. Róma, 1984. - Lékai Lajos: A ciszterciek. Eszmény és valóság. Ang-ból ford Faskasfalvy Dénes, Lelóczky Donát, Kereszty Rókus, Csizmazia Placid, Hervay F. Levente. Bp., 1991.