Magyar Katolikus Lexikon > K > közösség


közösség (gör. koinónia, lat. communitas): szabad emberekből alakult egységes egész, mely meghatározza tagjai létmódját, anélkül, hogy elnyomná egyéniségüket és szabadságukat (→személy). - 1. Általános értelemben. A ~ nem egyedek egyszerű és esetleges, számszerinti megsokszorozódása (ez különbözteti meg a →tömegtől). A ~et tagjainak szabad elhatározása hozza létre: elfogadnak egy szabályrendszert, mely kötelező minden személyre. E szabályrendszer a természettörvényben gyökerezik. Az emberi személynek ugyanis lényege szerint ~i természete van, kapcsolatok hálózatában él és fejezi ki önmagát, mind a jóban, mind a rosszban. A ~et erények tartják össze (→szolidaritás, →megbocsátás, alkalmazkodás, hagyománytisztelet stb.), mert a ~ nem fizikai, hanem erkölcsi valóság, s az összetartozás és egymásrautaltság tudata vezeti. (→egyén és közösség kapcsolata). - 2. A Szentírásban: →közösség és egyén a Szentírásban. - 3. Filozófiailag a ~ alapja az, hogy egyén és ~ egymást föltételező fogalmak. Az →ember nemcsak én, sőt én-né is csak úgy lesz, ha megnyílik a te felé, akivel mi-vé alakul (→én-te kapcsolat, →kommunikáció). A ~ sajátos kettőssége, hogy egyrészt véges (a tagok számában, a kitűzött célban, eszközökben), másrészt transzcendens: tagjai nemcsak egymás, hanem az egész emberiség felé is megnyílnak. Mint transzcendens létmód, a ~ a szellem föltétlenségi igényéből és jellegéből részesedik (olyannyira, hogy egyesek szemében a ~ már-már abszolútummá is válik). - 4. Teológiailag a ~ alapja az ember →istenképisége, a Szentháromság személyeinek élet~e. Ezért a ~ az Egyh. életének is alaptermészete: →koinónia, →Isten országa, →szentek egyessége. Fajtái: liturgikus ~ek (csúcsa a →szentmise), jámborsági ~ek (rózsafüzér-társulatok, konfraternitások, egyesületek), az Istennek szentelt élet ~ei (→szerzetesség), →káptalanok, →szentségi házasság. - 5. A ~ fajtái. Legelemibb formája a →család, mely az ember test-lélek összetettségére épül; a →nép és a →nemzet alapja szellemi-kulturális jellegű; a →barátság közvetlen személyes kapcsolatokra, a vallásos ~ az Istennel való kapcsolatokra épül. Mivel az alapok sok szállal kapcsolódnak egymáshoz, ezért a ~ek is többszörös kölcsönhatásban állnak egymással. A munka~, sportkör, érdek~ stb. részben visszavezethetők ezekre, részben analógiák. - A ~ torzulásai: a ~ rovására az →egyedet hangsúlyozó →individualizmus, a →személy rovására a ~et túlhangsúlyozó →kollektivizmus, →totalitarizmus. **

LThK IV. - BL:1053. - Muzslay 1993:102. - KEK 1877-1882.