Magyar Katolikus Lexikon > K > Kassa


Kassa, v. Abaúj-Torna vm. (Košice, Szl.): 1. város a Hernád jobb partján, a v. Abaúj-Torna vm. és a →kassai érsekség székhelye. - A hagyomány szerint az I. Géza kir. idejében (ur. 1074-77) betelepített →szászok Ó-~ mellett építették föl közs-üket. 1230: okl. említi ~t, melynek lakói a Várhegyen erődítményt emeltek. A tatárok feldúlták, de 1249: már kir. város. Szász és flamand telepesek lendítették föl. 1312: Károly Róbert kir-t (ur. 1308-42) a ~iak támogatták az Omodékkal és Csák Mátéval szemben. I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82) 1347: →szabad királyi várossá tette Buda kiváltságaival, 1367: Szomolnokbányáról ~ra telepítette a pénzverő kamarát. A 14. sz: a Bártfa-Eperjes-Késmárk-Kisszeben-Lőcse-~ városszöv. székhelye. - A →husziták idején Giskra bevette, I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) csapatai szabadították föl. 1526: a mohácsi vész után ~ Habsburg Ferdinánd oldalára állt, de Szapolyai János 1536: elfoglalta. Özvegye, lengyel Izabella 1552: adta át ~t a császáriaknak. 1554: a felső-mo-i főkapitányság és a vm. székhelye. Jelentősége a Bécstől Erdélyig vezető út kulcspontjaként is megnőtt. - Az →egri székeskáptalan részére az ogy. hiteleshelyi székhelyként 1596: ~t jelölte ki. 1603: Barbiano Jakab, Felső-Mo. kormányzója visszavette a tp-ot a prot-októl, és a kápt-nak adta, mely ~ról 1613: Jászóra, 1649: ismét ~ra költözött. 1687-ig ~ a pp-ök székhelye is, a kápt. 1725: telepedett vissza Egerbe. - A →reformáció lutheri ága a ném. lakosság körében 1526 e., kálvini ága a m-ok között 1550 k. gyökeresedett meg (3 ném., 3 m., 1 szl. lelkésze volt). A prot-ok egymással (ev-ok a ref-okkal, ill. e kettő az →unitáriusokkal) folytatott vitáinak is ~ lett a közp-ja. - A 17. sz: ~ végig szoros kapcsolatban volt az erdélyi fejedelemséggel: Bocskai István ~ról indította hadjáratát, s a →bécsi béke (1606. VI. 23.) u. ~ra tért vissza; itt halt meg. Bethlen Gábor 1619. IX. 5: elfoglalta ~t (IX. 6-7: kínozták halálra a kassai vértanúkat, Kőrösi →Márk esztergomi knk-ot, Grodecz →Menyhért SJ és →Pongrácz István SJ tábori lelkészeket), 1626: ~n tartotta esküvőjét Brandenburgi Katalinnal. A tp-ot (melyet 1604: Lippay Balázs hajdúkapitány elvett a kat-októl és a prot-oknak adott, de 1618: a kat-ok visszavették) Bethlen 1620: vette el a kat-októl. Halála, 1629. XI. 15. u. ~ ismét kat. lett. I. Rákóczi György erdélyi fejed. 1644: udvari ekklézsiaként ref. egyhközs-et alapított isk-val, székhelyét rövid időre Gyulafehérvárról ~ra tette át. A linzi békében (→harmincéves háború) föltételként szabta birtoklását. Az 1647:18-19. tc. a kat. és ref. hívőknek szabad vallásgyakorlatot s épületeikhez telket biztosított. - I. Lipót (ur. 1637-57) alatt 1657: került vissza ~ a kir. Mo-hoz. A ref-ok 1663. XI. 11: tp-ot avattak, isk-jukat fejleszteni kezdték, de 1672: lelkészeiket és tanáraikat elűzték. A ref. lelkész 1681: térhetett vissza. Épületeiket Thököly Imre 1682: visszaadta, de 1711: végleg elvesztették. 1687. I. 2: Fenessy György pp. újra fölszentelte a tp-ot. A prot-oknak a →türelmi rendelet nyitott új lehetőséget, 1811: a ref-ok, 1816: az ev-ok avattak tp-ot. - Az 1711. IV. 30-i →szatmári béke után III. Károly (ur. 1711-40) lebontatta erődítéseit, ezzel ~ stratégiai jelentősége megszűnt. - A 18. sz. végétől több magyar nyelvművelő társaság alakult a városban, m. nyelvű újság jelent meg. E mozgalmakban fontos szerepet játszott Batsányi János és Kazinczy Ferenc. - A szabharc alatt ~n is felszínre kerültek a m-szl. ellentétek. 1848. XII. 11: az osztrákok elfoglalták, 1849. II. 9: Görgey Artúr visszavette, VI. 24: cári csapatok vonultak be. Az elesett m. honvédeket a ~ melletti Magyarbőd (Bidovce) faluban temették el, 1992: a tp-kertben kopjafát állítottak tiszt-ükre. - Mo. fennállásának ezeréves évford-jára, 1896-ra 19 é. restaurálás után elkészült az Árpádházi Szt Erzsébet dóm. Országos ünnepség keretében egyik kriptájában helyezték örök nyugalomra az 1906: Rodostóból hazahozott II. Rákóczi Ferenc fejed-nek, hozzátartozóinak (anyja, Zrínyi Ilona és József fia) és társainak hamvait. A Szt István-kpna alatti kripta látogatható. - 1918. XII: ~t cseh légionisták foglalták el. 1918. X. 28-1939. III. 14: (→bécsi döntés, I.) és 1945. V. 9-1992. XII. 31: →Csehszlovákiában K-Szlovákia főv-a. 2000: ~ Szl. második legnagyobb városa, a K-szl. kerület és a ~i járás székhelye. A II. vh. utáni kitelepítések és jogtipró intézkedések miatt magyar lakossága erősen visszaszorult, m. isk-ival és más intézményeivel ~ mégis a környező abaúji és tornai, zempléni magyarság szellemi közp-ja. - Lakói 1840: 9923 r.k., 546 g.k., 831 ev., 408 ref., 16 izr., össz. 11.724; 1910: 27.863 r.k., 3533 g.k., 89 g.kel., 2382 ev., 3591 ref., 20 unit., 6723 izr., 10 egyéb vall., össz. 44.211, ebből m. anyanyelvű 33.350; 1940: 42.148 r.k., 5658 g.k., 278 g.kel., 2923 ev., 5781 ref., 42 unit., 10.079 izr., 59 egyéb vall., össz. 56.889; 1991: össz. 235.160, m. 10.760 (4,58%); 2001: össz. 236.093, m. 8940 (3,79%).

1998: 235.160 (10.760 m.) - 2. esperesség a v. egri, majd kassai egyhm-ben. Plébániái 1910: Alsómislye, Bárca, Enyicke, Felsőolcsvár, Kassaújfalu, Kenyhec, Koksómindszent, Lengyelfalva, Regeteruszka, Széplak. - 3. plébánia. 1230: Cassa. 1257: már létezett. Tp-át ismeretlen tit-ra sztelték. Mai Árpádházi Szt Erzsébet tp-át 1300 k. építették. Pléb-ját 1687: állították helyre. A tp. 1556. IV. 13: leégett. 1842-45: földrengés rongálta, 1877-96: restaurálták, ez lett a szegyh. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: m., ném., szl.; 1910: m., szl., ném.; 1940: m., szl., ném. - 4. g.k. esperesség a v. eperjesi egyhm-ben. A parókiát Zdoba filiájából 1851: alapították. Tp-a a szemináriumé volt, mai Kisboldogasszony tp-át 1886: építették. Anyanyelve 1880: rutén, m. -  5. Műv. emlékei. A kk-tól a 18. sz-ig ~ Felső-Mo. műv. közp-ja. Az 1350: épült →kassai Szent Mihály-kápolna diadalívszerű homlokzata az azt díszítő nyeregtetős toronnyal művtört. ritkaság. Az Árpádházi Szt Erzsébet tiszt-ére szentelt →kassai dóm a gótika egyik legjelentősebb emléke. É-i oldalán áll a Szt Orbán-torony, benne az 1556. évi tűzvészkor megolvadt harangok anyagából öntött 72 mázsás harang. - A ferencesek Szt Miklós tp-át a hagyomány szerint 1405: szentelték föl, a dóm építőműhelye is dolgozott benne. A 18. sz. elején barokk stílusban átépítették. Az orsolya apácák egykori rháza mögött, az egykori Apáca u. sarkán áll a 17. sz. közepén eredetileg ref-nak épült barokk, berendezésében rokokó tp. (magyar címert is ábrázoló szentélyi üvegablakát 1999: befalazták). - A főtértől K-re nyíló régi Tömlöc u-ban van a Miklós-börtön kk. épülete (2000: múzeum), mögötte a 19. sz. eleji ref. tp. mellett áll a 15. sz. Hóhérbástya, melynek belső udvarában a 19 sz. végén fölépítették II. Rákóczi Ferenc rodostói házának mását. - ~ közp-jától É-ra, a Kálváriához közel van a Rozália-temető, a barokk Rozália-kpnával, melyet az 1709-es járvány alkalmából építettek. Benne a pestistől védő, kisdedét tejével tápláló, csillagba foglalt Szűzanya képét látjuk, körülötte a →pestisszentek szobrai: Sebestyén, Rókus és Rozália, kétoldalt András és Zoerard (Benedek) zoborhegyi remeték fatáblára festett képei. - A városközponttól D-re, már kívül az egykori városkapun, áll az ún. Ispotály-tp., helyén már a 13. sz: kórház állt, a mai tp. 1730-33: épült. - 7. Szerzetesek. a) Páduai Szt Antal ferences konvent és tp. 1450 k. a Perényi család a konventuálisokat telepítette le, akik 1554: elmenekültek a prot-ok elől. 1650: a szalvatoriánusok jöttek. Házuk 1668: konvent, később a rtart. tanulm. háza. II. József (ur. 1780-90) 1788: föloszlatta, 1804: a ppségé, szem. lett. 1938: Csárszky pp. visszaadta a r-nek. - b) Jezsuita tp., rház és koll. A jezsuiták 1643: telepedtek meg ~n. 1654: kezdték a tanítást a Kisdy Benedek egri pp. által alapított nagygimn-ukban (1773: világi papok és tanárok, majd a prem-ek vették át). 1657: Kisdy Jeles Ppi Kassai Egyetem néven akad-t és szem-ot alapított, melyet Ungvárt kellett volna fölépíteni, de Lippay György 1659: ~ra rendelte és a jezsuitákra bízta. (1647: Ungvárt nemesi konviktust alapítottak, melyet később szintén ~i jezsuitákra bíztak.) Főisk-jukat I. Lipót kir. (ur. 1657-1705) egyetemi rangra emelte. - Tp-ukat II. Rákóczi Ferenc nagyanyja, Báthory Zsófia építette (gondozását később a prem-ek vették át, 1990: visszaköltöztek régi rházukba). A tp-ban a czestochowai Szűzanya képe utal a fejedelmi alapítónő nagyatyja, Báthory István lengy. kir. áhítatára. A jezsuitákat 1682: Thököly, 1706: Rákóczi Lengyo-ba száműzte. 1709: tértek vissza. Tp-ukban Mária-, Vérrel verejtékező Krisztus-, Fájdalmas Szűz-, Szt Kereszt- és Szt Ferenc Szíve-társulat létezett. A szegények számára szálláshelyet és kórházat tartottak fenn. 1760: ők építették a Kálváriadombon a →kassai kálváriát. A ktor épületében működött egykor a kassai jezsuita egyetem, itt szerk. Baróti Szabó Dávid, Batsányi János és Kazinczy Ferenc a Magyar Museum c. folyóir-ot. A ktor épülete előtt áll az 1710-11-es pestisjárvány emlékére 1720-23: emelt Immaculata szoborcsoport. A koll-nak nyomdája volt, melyet 1762: eladtak (→kassai jezsuita nyomda). - Házfőn-ök és ig-k: 1616: Banky János, 1655: Keresztes István, 1661: →Palkovics Márton, 1669: Lanczmár Márton, 1680: Pethő István, 1682: →Hrabovszky Miklós, Szécsen Miklós, 1689: Gribóczy Mihály, 1691: Permay László, 1695: →Kecskeméthy János, 1696: Pethő István, 1699: →Jurkovicz János, 1712: →Szerdahelyi Gábor, 1721: →Kecskés Ferenc, 1723: György Imre, 1727: →Sigray András, 1728: →Timon Samu, 1731: Kecskés Ferenc, Cserkó István, 1734: →Csernovics Ferenc, 1742: →Kunics Ferenc, 1750: →Repszeli László, 1755: →Hávor János, 1759: Kéry Ferenc, 1764: Molnár János, 1766: →Szegedi György, 1768: →Fodor Mihály. - Itt működött →Kaprinai István is. - c) Az orsolyiták 1699: telepedtek meg ~n. Egykori rházuk a prem. tp-mal szemben, a főtér túlsó oldalán van. - d) A domonkosok tp-a ~ legrégibb egyh. épülete. 1303: említik, 1700-50: barokk stílusban átépítették. 2000: zeneisk-ként használt egykori ktorukban volt a 13. sz: ~ első isk-ja (a régi Domonkos térnél a piac mellett). - 2 kódexe és 20 nyomtatott kv-e ismert, a teljes kvtárat egy 1604-es feljegyzés alapján 2-300 kötetesre becsülik. - A domonkos nővérek 1912: isk-t nyitottak ~n.

8. Búcsújáró hely: →kassai dóm, →kassai kálvária (2).

9. Iskolái. a) A középkori pléb. isk. a 16. sz. elején humanista gimn-má vált. 1550 k. ev., majd ref. vezetés alá került. A humanista gimn. tananyagot és teol-t oktató ref. isk-t, melyet vsz. 1 tanár vezetett, 1671: megszüntették. - b) →Kassai Premontrei Gimnázium - c) →kassai jezsuita főiskola - d) Balassa Zsuzsanna 1657: alapította a →Kassai Királyi Alapítványi Konviktust. - e) Az orsolyiták leány el. népisk-jához 1860: tanítónőképzőt csatoltak. Ez 1868: 3, 1888: 4 évf-os lett. 1900: polg isk-t, 1905: a város szélén, új épületben női gazd. tanint-et, keresk. szaktanf-ot és f. leányisk-t nyitottak. Az utóbbiból 1915: gimn. lett. 1920: csak az el., a polg. és a keresk. isk-ban tanítottak tovább, mert a csehszl. hatóságok ezekben engedélyezték a m. nyelvű okt-t. 1937: épületüket visszakapták, s →Angelinium Leánynevelő Intézet néven szl. nyelvű leánygimn-ot és tanítónőképzőt nyitottak. 1938. XI-1945: az int. m-ul oktatott. - f) A kir. kat. el. isk. tanítóképzőt 1777: alapították. 1918: 13 tanára, 22 fős internátusa volt. 1919. VII. 31: Srobár teljhatalmú szl. min. bezáratta, s a Felvidék K-i részén ezzel megszüntette a m. nyelvű tanítóképzést. - g) A domonkos nővérek polg. leányisk-ját 1912: alapították. A nővérek a cseh kormány zaklatása miatt 1922: elhagyták ~t, az isk. a szl. nővéreké lett. 1941-44: ismét m. isk. 1942/43: 3 o-ban 6 tanárnő 148 leányt okt. 1945: a hatóságok megszüntették. - h) 1939-44: KALOT népfőisk. működött.

10. Üldözött papjai: 1950. IV. 6: Rokiczky Pál (1892-1952) esp-t letartóztatták, IV. 28: Bácsra, IX. 1: Galgócra internálták, 1951. VI: 4: 18 hónapra ítélték, 1952. III. 25: Pozsonyból súlyos betegen szabadult, VII. 5: meghalt. - 1950. IV. 26: Tátrai László (1919-89) kp-t letartóztatták, 1951. VII. 18. u. kémkedésért 12 é. ítélték; Eperjesen raboskodott; 1958. X. 25: szabadult. - 1950. IV. 28. u. Jonocskó András (1900-70) parókust letartóztatták, Podolinba, majd Bácsra internálták, 1951: Cseho-ba száműzték, csak fiz. munkát vállalhatott, 1968. VII. 1: tért haza. - 1950. X. 25: Sztuljákovics Pál (1895-1972) kp-t letartóztatták; Eperjesre, Podolinba, majd Bácsra internálták; 1952. IX. 1: szabadult.

11. Kat. sajtója: 1874-75: Katholikus Világ, 1898-99: Tisztes Ipar, 1899: Magyar Diák, 1900-03: Felsővidék, 1906-07: Felsővidéki Szemle, 1907-19: Felvidéki Újság, 1910-11: Kassai Levita, 1914-40: Kassai Katholikus Egyházi Tudósító, 1919-21: Esti Újság, 1920-21: Keresztény Munkás, 1921: Az Esti Újság Vasárnapja, 1921-22: Jövőnk, 1921-37: A Nép, 1932-41: Új Élet, 1932: Katholikus Nő, 1941-44: Kassai Kat. Tudósító, 1942-44: Szent Magyarok Lapja, 1942-44: Margareten Blatt, 1943: Kassai Kat. Nyári Egyetem. **-88-B.G.

Jordánszky 1836:116. - Fridrich II:44. - Rupp II:258. - Velics II:91. - Schem. Ep. 1903:117. - KTN I:41. - Gerecze II:72. - MTC 1918:415. - Wick Béla: Szt Ferenc rendjének tört. Kassán. Kassa, 1942. - Polg. Isk. 1942/43:277. - Schem. Slov. 1948:47. - Zoványi 1977:299. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:78. - Györffy I:55. - Mészáros 1988:198. - Hetényi Varga I:547, 556, 562. - Bálint-Barna 1994. - Szilárdfy 1994. - Gyurgyik 2002.