Csehszlovákia, 1918. okt. 28.-1939. márc. 14. és 1945. máj. 9.-1992. dec. 31.: egykori köztársaság Közép-Európában. - Határai: No., Lengyo., SZU, Mo., Au. Ter-e 1985: 127.899 km²-en 15.415.000 lakos, főv-a Prága. - 1. 1918. X. 27: Andrássy Gyula osztr-m. külügymin. elismerte a csehszl. függetlenségi törekvések jogosságát. Prágában X. 28: kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot, melyet a cseh korona országaiból (Cseh- és Morvao., Szilézia), s a tört. Mo. É-i és ÉK-i vm-iből alakítottak az antant hatalmak háborús szerződései és stratégiai elvek alapján. A párizsi békekonf. döntéseit megelőzően a csehszl. hadsereg megszállta az összes igényelt ter-et, sőt 1919. IV. 27: további ter-ekre is igényt tartva megtámadta a M. Tanácsközt-ot. ~ államhatárait az 1919. IX. 10: Saint Germain-en Laye-ben megkötött osztr. és az 1920. VI. 4-i →trianoni béke rögzítette. 1919-38: ~ ter-e 140.394 km², ebből a tört. Mo-ból megszerzett, s ezután Szlovákiának nev. Felvidék 48.936 km², Kárpátalja 12.656 km², össz. 1.085.000 m. lakossal (1921: az első hivatalos népszámlálás szerint ~ban 13.600.000 lakos élt, ebből cseh 50,2%, szl. 15,3%, ném. 23,4%, m. [761.823] 5,6%, ruszin 3,5%, zsidó 1,2%, lengy. 0,6%). - 1918. XI. 14: a közt. elnökévé az ideigl. csehszl. nemzgyűl. T. G. Masarykot választotta, a kormányfő Karel Kramář. Az egymást sűrűn váltó kormányokban leggyakrabban a szociáldemokraták, az agráriusok és a cseh szocialisták voltak a meghatározók. A külügymin. 1918-35: minden kormányban Edvard Beneš, a csehszl. külpol. alapját az "Európai kollektív biztonság", ill. a fr. és 1934-től szovjet biztonsági szavatosság, valamint a Mo. ellen szervezett csehszl-rum-jug. →kisantant pol-ja jelentette. - 1918. XI: napokkal Nagyszombatba bevonulása után →Báthy László érs. helynököt, a csehek letartóztatták, 1919. III. kiutasították. Novák István eperjesi g.k. mpp. önként távozott egyhm-jéből, melyet teljes jogú helynökként →Rusznák Miklós knk. kormányzott tovább. 1919. III. 24: az elhunyt Párvy Sándor szepesi pp. utódaként (a kápt. helynök →Kheberich Mártont internálással fenyegetve lemondatták) a kápt. mellőzésével Blaha Marián egyhm. papot, a Szt Adalbert Társulat ig-ját ültették helyébe. III. 26: Srobár teljhatalmú miniszter levélben 24 órán belüli távozásra szólította föl gr. Batthyány Vilmos nyitrai pp-öt. III. 27: az őrizetbe vett pp-öt katonai kísérettel Pozsonyba vitték, a Duna-hídon átszállítva a határ előtt elengedték. Kiutasították Radnay Farkas besztercebányai mpp-öt is. - A belpol-ban mindvégig a kisebbségek ügye, ill. a szl. kérdés jelentette a legtöbb gondot. Hlinka Szlovák Néppártja kezdettől erőteljes autonómia-pol-t folytatott, de Prágában csak a szl. Milan Hodža vezette kormány (1935-38) hajlott nemzetiségi önkormányzatok kialakítására. Belpol. feszültségek forrása volt az erős szakszervezeti mozg. és a radikális bolsevik típusú csehszl. komm. párt működése. 1933. I. 30: Hitler hatalomra kerülése, különösen Masaryk visszalépése, Beneš közt. elnökké választása után ~ belpol. válsága elmélyült, az orsz. nemzetközileg is elszigetelődött. 1938. IV. 21: Hitler és a ném. vezérkar döntött ~ megtámadásáról. Az 1938 nyári csehszl. válság a IX. 29-i müncheni szerződéshez vezetett, melyben Anglia, Fro., Olo. és No. vezetői ~ ném. többségű ter-eit No-hoz csatolták. 1938. X. 6: a Hlinka-féle Szl. Néppárt Zsolnán megegyezett a szl. pártokkal az autonóm Szlovákia és az önálló szl. kormány megteremtésében, melynek első elnöke Jozef Tiso, nyitrai egyhm-s plnos, az állam nevét ezután kötőjellel írták. A 2. Cseh-Szlovák Köztársaság XI. 2: a ném-ol. döntőbíráskodás alapján meghozott I. →bécsi döntés értelmében 11.927 km² ter-et adott vissza Mo-nak. X. 5: Beneš lemondott, X. 22: Angliába távozott. XI. 30: ~ elnökévé Emil Háchát választották. 1939. III. 10: Hácha elnök rendeletére föloszlatták a szl. kormányt, Szlovákiában a hatalmat a csehszl. hadsereg vette át. III. 14: a szl. parlament megszavazta az önálló Szlovák Állam kikiáltását (→Szlovákia). III. 15: Cseho-ot a ném. csapatok harc nélkül megszállták, s létrehozták a →Cseh-Morva Protektorátust. -

2. 1945. máj. 9.-1992. dec. 31.: a Zdeňek Fierlinger vez. csehszl. kormány a londoni és a komm. moszkvai csehszl. emigráció megállapodásán alapuló, 1945. IV. 5-i kassai kormányprogram megvalósítását tűzte ki célul. Ennek jegyében Beneš közt. elnök elnöki dekrétumokkal megfosztotta állampolgárságától, pol. és vagyoni jogaitól a ném. és m. kisebbséget. A ném-eket (kb. 3.500.000 főt) embertelen körülmények között telepítették át a megszállt No-ba, a m. kisebbséget - nagyrészt a II. vh. idején kidolgozott Hugh Seton Watson-Jászi Oszkár-tervezet alapján - belső széttelepítéssel, szlovákosítással (→reszlovakizáció), ill. a →magyar-szlovák lakosságcsere kikényszerítésével kívánták fölszámolni. A Klement Gottwald vezette komm-k nyomására államosítást és földreformot hajtottak végre. 1946 nyarán az ún. prágai egyezményekkel korlátozták a szl. kormány (megbízotti testület) jogkörét, s ezzel megkezdődött az új csehszl. áll. kialakítása. 1948. II. 25: Beneš engedett és Gottwald vez-ével komm. többségű kormányt nev. ki, Szl-ban ugyanerre Gustav Husák vez-ével már korábban sor került. V. 30: a választásokon a komm-k közel 90%-os eredményt értek el, Beneš elnök VI. 2: lemondott. 1950-55: egymást érték a pol. perek, 238 halálos ítélettel végződött. 1953: meghalt Gottwald, akit a komm. párt élén Antonín Novotný követett. 1957. XI. 19: őt választották közt. elnökké, s jórészt konzerválta a gottwaldi rendszert. 1960. VII. 5-7: az orsz. komm. konf-n kinyilvánították a szocializmus győzelmét és kikiáltották a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. A  Novotný-rendszert 1968. I. 3-5: a komm. közp. bizottság ülése számolta föl. Az új főtitkár, Alexander Dubček meghirdette az emberarcú szocializmust és reformokat ígért (cenzúra eltörlése, gazd. reform, függetlenebb külpol. stb). A Varsói Szerződés hadseregeinek 1968. VIII. 21: ellenállásba nem ütköző bevonulása véget vetett e folyamatnak. X. 27: a prágai nemzgyűl. elfogadta a közt. föderalizálását, s ezzel együtt külön kisebbségi törv-t is alkotott. 1969. I. 1: életbe lépett a föderáció. IV. 17: a Dubčeket fölváltó G. Husák fokozatosan újra központosította ~t, ami a "normalizáció" 2 évtizede alatt halmozódó feszültséget eredményezett a két országrész között. 1989: egymást érték az 1977: alakított Chartá 77 akciói. XI. 17: a rendőrség erőszakkal próbálta föloszlatni a prágai diákok tüntetését. A köv. napokban egész ~ban nagygyűlésekre, tüntetésekre került sor, és a Csehszl. Komm. Párt hatalma pár nap alatt szertefoszlott. XII. 3: 40 év után a nem komm-k is miniszteri tárcát kaptak, XII. 8: Husák kinevezte Marián Čalfa kormányát, melybe a cseho-i Polgári Fórum és a szl. Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozg. képviselői kerültek. XII. 28: Dubčeket a parlament elnökévé, XII. 29: Václav Havelt a közt. elnökévé választották. 1990. VI. 8: megtartották az első többpárti választásokat, Cseho-ban a Polg. Fórum, Szl-ban a Nyilvánosság az Erőszak Ellen szerezte a legtöbb szavazatot. Mind a szövetségi, mind a szl. parlamentbe bekerültek a M. Együttélés, M. Kereszténydemokrata Mozg., Független M. Kezdeményezés pártok képviselői is. 1991-92: a belpol. erőpróbák közp-jában a cseh-szl. viszony állt. Az 1992. VI-i választások győztes pártjai (a Václav Klaus vez. Cseho-i Polg. Demokrata Párt, ill. a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozg-ból Vladimir Mečiar vezetésével kivált Demokratikus Szlovákiáért Mozg.) 1992. VIII-IX: megállapodtak ~ kettéválasztásában, átmeneti valuta- és tartósnak tervezett vámunió létrehozásában. A pozsonyi szl. parlament már 1992 őszén elfogadta a szl. szuverenitási nyilatkozatot és Szl. új alkotmányát. →Csehország és Szl. 1993. I. 1: önálló állam lett. - 1991: 127.899 km²-en 15.415.000 lakosból 9.806.000 (62,7%) cseh, 5.010.000 (32%) szl., 601.000 (3,8%) m, 52.000 (0,3%) ném., 73.000 (0,5%) lengy., 56.000 (0,4%) ukrán és or.; az össz. lakosság 39%-a r.k. - Érsekségei és püspökségei: 973: Prága, 1655: Litomeřice, 1664: Hradec Kralové, 1776: Rozsnyó, Besztercebánya, Szepes, 1777: Alamóc, Brünn, 1785: České Budejovice, 1804: Kassa, 1818: Eperjes, 1977: Nagyszombat. - 1985: a r.k. egyh-ban 10.024.361 hívőt, 12 egyhm-t, 4244 pléb-t, 2989 világi papot, 482 szerz-papot, 60 szerz-t, 5233 szerznőt, 2 szem-ot tartottak nyilván. A g.k. egyh-ban 353.991 hívő, 1 egyhm., 201 egyhközs., 212 pap, 17 szerz-pap, 9 szerz., 78 szerznő volt. - Egyéb vallások: 646.000 ev., 500.000 huszita, 150.000 ort., 100.000 ref., 17.000 izr., 7600 adventista, 6000 baptista, 5000 metodista. - Az állam egyházügyi titkárságok által kegyúri jogokat gyakorolt az egyház fölött. A papi működést helyhez és időhöz kötött engedély szabályozta. A hitokt. csak isk. keretben volt lehetséges (3-5% a beíratás). Eu-ban Albánia után CS-ban volt a legnehezebb a kat. egyh. és ált. a vallásos emberek helyzete. Az 1989 őszi rendszerváltozás után az évtizedekig üresen hagyott ppi székeket betöltötték. 1990 tavaszán a magyar kerdem. párt a m. hívők számára - Róma beleegyezését is elnyerve - magyar ppség létrehozásáért indított mozg-at. Sz.Lá.

Steier Lajos: Csehek és tótok. Bp., 1919. - Masaryk, T. G.: A világforr. 1914-18. Prága, 1928. (rövidítve Bp., 1990) - KL I:370. - Beneš, Edvard: Nemzetek forr-a. 1-3. köt. Pozsony, 1936. - Gogolák Lajos: Pánszlávizmus. Bp., 1940. - Frič, J. V.: Emlékeim. Uo., 1951. - Kovács Endre: M-cseh tört. kapcsolatok. Uo., 1952. - EWYB 1993:905.