istenkáromlás (gör-lat. blaszphemia): Istennek és az Ő szentségét jelképező tárgyaknak tudatos és szándékos megsértése. Természete szerint →halálos bűn. Az →átokként elhangzó ~ →káromkodás. - Az ~ az Istent megillető →imádással ellentétes cselekedet; a →Tízparancsolat első három parancsának megszegése; a →Szentlélek elleni bűnök egyike, a legsúlyosabb →bűn (vö. Mt 12,32; Mk 3,29; Lk 12,10). A kárhozat állapotának visszafordíthatatlan velejárója az állandó ~ (→pokol, →Sátán) . - 1. Az ÓSz héb. szövege 5 különböző szóval fejezte ki. A gör. ford-ban mindegyiknek a blaszfémia szó felel meg, ami magában foglalja az emberek gyalázatát is, nemcsak az ~t (csak az →egyházatyáknál állandósul a blaszfémia jelentése). Az ÓSz-ben ~nak számított minden szó és tett, mely Istent, a neki szentelt tárgyat v. személyt gúnyolta v. sértette: „valamilyen módon a kezét kinyújtotta Isten ellen” (Szám 15,30). Isten jogainak megsértéséért v. ~ért halálbüntetés járt (Lev 24,1-16; 1Kir 21,10). ~nak vették, ha valaki a tp. ellen fenyegető szavakat használt (1Mak 7,38). A Kr. u. leírt jogszabály (halacha) Jahve nevének méltatlan említését is ~nak mondta. Súlyos ~nak számított sértő szavakat mondani a →Tórára. - 2. Az ÚSz tanúsága szerint Jézus ellen a fő vád az ~ volt (→Jézus pere). Meg kellett halnia, mert ~nak vették, hogy bűnöket bocsátott meg (Mt 9,3), Istennel egyenlővé tette magát (Jn 10,33-36), Isten Fiának mondta magát, és azt állította, hogy része lesz az isteni hatalomban (Mt 26,64-66). István diákonus vt-t látomása és a tp. ellen jövendölése miatt vádolták ~sal (ApCsel 6,11; 7,55). - Az ~t valójában azok követték el, akik a kereszten függő Jézust gúnyolták (Mt 27,39), ill. megtagadták (ApCsel 26,11). Az ~  →Jézus nevének gyalázása (Jak 2,7), kigúnyolása (Lk 22,65), a feltámadt Krisztus szidalmazása (Mk 15,29), Jézus ördögűzéseinek félremagyarázása és →Belzebubnak tulajdonítása (Mt 12,28.31). Ha az ember indulatból (→harag) v. tudatlanságból káromolja Istent (Mk 3,28), ill. az Emberfiát (Mt 12,32), elnyerheti a bocsánatot, de a Szentlélek káromlására nincs bocsánat, mert a bocsánatot kérni kell, aminek feltétele az Isten, a Szentlélek előtti meghajlás és az ~ megbánása (vö. Zsid 6,4-6; 10,26; 2Pt 2,20-22; 1Jn 5,16). - Istent káromolja az →Antikrisztus (Jel 13,1.6), aki a világ részéről Istennek kijáró hatalmat kíván magának; aki ürügyet ad a pogányoknak, hogy Isten nevét gúnyolják (Róm 2,24). A ker-ek is okot adhatnak ~ra méltatlan életükkel (1Tim 6,1). Szt Pál ap. a megtérése előtti életét és a ker-ek üldözését ~nak mondja (1Tim 1,15), vsz. amiatt is, hogy a ker-eket Jézus nevének átkozására kényszerítette. - 3. Oroszországban a kk-ban, majd a szinodusi időkben (1721-1917) mind az egyh., mind a polg. jogszolgáltatás szigorúan büntette. ~nak minősült „Isten, Mária, a szentek, szakrális edények, ruhák” szidalmazása, méltatlan szövegkörnyezetben való említése. „Súlyosabb esetben az ~t egyh. átokkal sújtották, és a vétkest a polg. perrendtartás megfelelő paragrafusa alapján elítélték. A 18. sz-tól a tp-ban elkövetett ~ért 12-15 évi, száműzetésben eltöltendő kényszermunka volt a büntetés, a tp-on kívül, nagy nyilvánosság előtt vétkezőre 6-8 évi kényszermunka várt. A vétkesnek mindkét esetben lakóhelyet kellett változtatnia, nem gyakorolhatta tovább polg. jogait. Ha valaki ittas állapotban káromolta Istent, a részegség enyhítő állapotnak számított. Ilyen esetben a vétkes mindössze 4-16 havi börtönbüntetést kapott, vagyonát elkobozták. A SZU fennállása alatt az OOE csak nyilvántartott tagjait marasztalhatta el ~ miatt, míg a szovjet polg. joggyakorlat esetleg „botrányokozás nagy nyilvánosság előtt” címen szabálysértésnek minősítette és elbírálását rendőrbíró hatáskörébe utalta. - 4. A Kat. Egyh. Katekizmusa ~nak mondja az →Isten nevével való visszaélést, amikor pl. az Ő nevével fedeznek gaztetteket, taszítanak népeket szolgaságba, kínoznak v. ölnek meg embereket. Ez a vallás elutasítását váltja ki. Tágabban értve ~ mások nyomorúságának növelése, kihasználása, kigúnyolása, az ok nélküli elégedetlenkedés, hálátlanság, reményvesztés stb. - A 20. sz. végére az ~ megjelent a nagy tömegeket befolyásolni képes médiában is, a gúnyos, cinikus kabaré-anyagoktól egészen a szt témák és jelképek pornográf földolgozásáig terjedően (reklámok, filmek). G.F.-I.E.-**

LThK IV:118. - BL:723. - KEK 2148-49.