🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Sátán
következő 🡲

Sátán: az →ördög neve a héber satan ('vádló') alapján. - A ~ →angyalnak teremtetett, de föllázadt Isten ellen és szabad akarattal elszakadt Istentől (→angyalok bukása). Ezzel elindult a →pokol, a ~ és követőinek helye. A ~ működésének lényege minden →jónak a tagadása, →rosszként való feltüntetése: ebben valósult meg Isten elleni lázadása is. Célja, hogy az embert is abba a kárhozatba vigye, melyet ő szabad akarattal választott; ennek érdekében Isten előtt vádolja (rossznak és önmagához hasonlónak mondja) az embert (→utolsó ítélet). **

Kirschbaum IV:295. - Sachs 1980:331. - KML 1986:254. (s.v. ördögök és démonok)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.