🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > káromkodás
következő 🡲

káromkodás (lat., gör. blaszphemia): tág értelemben indulatos kifakadás (hangosan vagy magunkban), mellyel az ember tárgyat, személyt, szenteket, Istent szidalmaz, →kárát kívánja; szoros értelemben a →második parancsolat megsértése: Isten nevének, a szenteknek és szt tárgyaknak gyalázása, átkozása. Ellentétben áll az Isten és az ő szent neve iránti kötelező tisztelettel. Oka az →istengyűlölet. A magatartásban, cselekményekben megvalósuló ~ az →istenkáromlás. - 1. A Szentírásban Jahve nevének szidalmazása (→Isten nevei; Iz 52,5; 1Mak 2,6; 2Mak 8,4), de azok a szavak is ~nak minősülnek, melyek Istennek, szt személynek, ill. szt intézkedésnek, fölszerelési tárgynak a gyalázásával egyenértékűek (vö. Iz 52,5; ApCsel 6,11; Róm 2,24; 1Tim 6,1; 1Pt 4,4; 2Pt 2,2; Júd 8). Szt Jakab elítéli azokat, akik „meggyalázzák a fölséges nevet, amelyről el vannak nevezve” (2,7). - 2. Jog. I. András kir. (ur. 1046-60) törv-e 1048 k. kimondta: „Ha valaki Istent, az ő szentjeit és papjait átkozza vagy gonoszat tesz ellenük, tudja meg, hogy először Isten, majd a király büntető haragja száll rá.” Az 1563:42. tc., „mivel ezekben a közelebbi években az Istent és ennek a szentséges sacramentumait igen sokan szokták átkozódva káromolni”, úgy rendelkezett, hogy akikre először bizonyítják rá a ~t, azt nyilvánosan vesszőzzék meg; akit másodszor is ~on érnek, azt meg kell botozni, a harmadszor káromkodót a gyilkosokra kiszabott büntetéssel (halállal) kell sújtani. A fültanúkat bejelentésre kötelezték, ha azt elmulasztották: pénzbüntetést kaptak. E törv-t megerősítette az 1659:42., az 1723:110. és az 1808:11. tc. - Erdélyben a ~ért az Approbata Constitutió III: 47,22 szerint kemény büntetés járt, súlyos esetben akár halál is. A nem nemeseket a helyi bíró, a nemeseket a magisztrátus büntette. - A mo-i és erdélyi városok 16-18. sz. (sőt 19. sz. eleji) jogszabályai között bőségesen találhatók káromkodók elleni büntetések. - A CIC 1983:1369.k. szerint a ~ természete szerint →halálos bűn. - 3. A ~ szándéka nélkül Isten nevét használó szitkozódások tiszteletlenségek Istennel szemben. T.J.P.

Péterffy I:14. - CJH I:47.- Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen: A m. törv-hatóságok jogszabályainak gyűjt-e. IV. Bp., 1885-1902.- KEK 2148-49.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.