Magyar Katolikus Lexikon > H > hagiográfia


hagiográfia, hagiológia (gör.): a →szentek és a szentség hírében elhunytak életének kutatásával, bemutatásával és értékelésével, illetve haláluk utáni hatásukkal és tiszteletükkel foglalkozó tudomány. Részterületei: az →ereklyék, a →patrocíniumok, az →ünnepek és az →ikonográfia. - Története. A helyi egyh-ak lit. megemlékezését segítő vértanú-névsorokból és →kalendáriumokból alakultak ki Ny-on a →martirológiumok, K-en a →menologionok és →szünaxarionok. Az igen korai megemlékezések egy része szenvedéstörténet (→passió), más része életrajz (→vértanúakták). A ~ atyjának →Caesareai Euszébioszt tekintik, őt követte Küroszi →Theodorétosz és →Palladiosz. A 4. sz: a →hitvallók tiszteletének kialakulásával lit., jámborsági és irod. igényeknek megfelelő életrajzok születtek. A legnevezetesebbek: Szt Atanáz Remete Szt Antalról, →Possidius Szt Ágostonról, →Prudentius Szt István vt-ról, →Sulpitius Severus Szt Mártonról írt munkája. Az időbeli közelség alapjában biztosítja a tört. hitelességet, mindazonáltal az építő szándék néha fontosabbnak mutatkozott. - A kk. ~ját Tours-i Szt Gergely (Gloria Martyrum, Gloria Confessorum), Nagy Szt Gergely (Dialogi de vita Patrum) és →Cassianus (Collationes) határozták meg. A 7. sz: kezdett elszakadni a ~ a történetiségtől, s elindult a →legendák világába. A 9-10. sz. a karoling reneszánsz és a →clunyi reform időszakában a monasztikus ~ virágkora volt. A 14-15. sz: összeállított liturgikus és épületes célú gyűjt-ek közül (→legendárium) kiemelkedik Jacobus de Voragine →Legenda Aureája. Ebben a korszakban nagyon kedvelt volt a ~, különösen a csodás és termfölötti elemek elbeszélése, s gyakoriak a vándormotívumok és a sematikus ábrázolások. - A humanista tört-kritika és a sztek prot. szemlélete, mely nemcsak tiszt-üket, hanem az egész Egyh. létjogosultságát is kétségbe vonta, arra késztette az újkori ~t, hogy térjen vissza a forrásokhoz. A ~ ter-én a legnagyobb teljesítményt a →bollandisták nyújtották. A →gallikanizmus és a →janzenizmus kihívásaira a bencések (→maurinus kongregáció) válaszoltak. A →felvilágosodás a szentek tiszt-ének kiiktatásával háttérbe szorította a ~t. A 19. sz. fokozott tört. érdeklődése a ~nak is lendületet adott, s gyűjt-es munkák jelentek meg (P. Guérin: Petits Bollandistes); a 20. sz: Brüsszelben a Societas Bollandistarum a ~ közp-ja lett, kiadványuk, az →Analecta Bollandiana mellett folyóiratok sora közölte a ~ újabb és újabb eredményeit. - A ~ célja a sztek életében a természetes és termfölötti világ találkozásának hiteles és tud. bemutatása. A sztek iránti érdeklődést a szentté avatások sokasága mutatja és élesztette, s nagy kk. sztekkel nem katolikus és ateista szerzők is komolyan foglalkoztak (Assisi Szt Ferenc, Szt Erzsébet, Szt Katalin, Szt Johanna). A század keresztényüldözései (Mexikó, Kína, Közép-Eu. stb.) a ~ban is a vt-kat helyezik előtérbe. →szentek élete **

LThK 1932. IV:782. - BS I-XII. - SzÉ 1984.