Palladiosz, Helenopoliszi (Galácia, 364-Aspuna?, 431 e.): szerzetes, püspök, ókeresztény író. - Evagriosz Pontikosz nevelte, 384 k. az Olajfák hegyén, majd Alexandriában szerz. 390 k. visszavonult a nitriai pusztába. Betegség miatt 399: visszatért Palesztinába, 400: Aranyszájú (Szt) János a bitiniai Helenopolisz pp-évé szentelte. Részt vett az →órigenista vitában és az Aranyszájú (Szt) János körüli vitában, akinek védelmében 404-405: Rómában járt I. Ince p-nál. Konstantinápolyba visszatérve Egyiptomba száműzték. Itt írta meg 408 k. párbeszédes formában Aranyszájú (Szt) János életrajzát (Dialogus de vita Joannis Chrysostomi). Csak miután János körül lecsillapodtak a viták, 412: tért vissza székére. 417: a galáciai Aspuna pp-e. Itt írta 419-20: Historia Lausiaca c. művét, mely a korai szerzetesség történetének fontos dokumentuma. - Vsz. ~ műve az Epistola de Indicis gentibus et de Bragmannibus is (egy egyiptomi tudós indiai utazásáról, mely a kk-ban feltehetően Szt Ambrustól származó kivonatos fordításban vált ismertté). **

NCE X:927. - LThK 1993. VII:1297. (412: Aspuna pp-e)