passió (a lat. passio, 'szenvedés' szóból): Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának története az utolsó vacsorától a temetésig. - 1. A Szentírásban: Mt 26-27; Mk 14-15; Lk 22-23; Jn 18-19. f. (→szenvedéstörténet). - 2. A liturgiában: a) a Kálvárián való beteljesedéssel az elso szentmiseáldozat, amelyet engesztelo halálával a Fiú mutatott be az Atyának. Ez ismétlodik meg vérontás nélkül a szentmisében. b) énekelt, ill. olvasott evangélium →virágvasárnap (Mt, Mk, Lk) és →nagypénteken (Jn). Kezdete: Passio Domini nostri Jesu Christi..., 'A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése'. - A gregorián ~ kezdetben recitálva hangzott, a 9. sz-tól recitálásában dramatizáló sajátosságok megmutatkoztak. 3 hangfekvésben éneklik: az evangélista tenor, Krisztus basszus, a tömeg (turba) és a mellékszereplők mezzoszoprán és szoprán. A ~ teljes dallamanyagát tartalmazó kz-ok a 15. sz. elején tuntek föl, s ekkor kezdték a turbát többszólamú kórussal énekelni. A mai kat. lit-ban az egy- és többszólamú előadás is megengedett. - 3. Ikgr. Az óker. műv-ben már ábrázolták (~-szarkofágok, 4. sz., Róma, Lateráni múz; S. Sabina kapuja, 430 k.). A ~-ciklus teljes képsora a kora kk-ban alakult ki. Legfontosabb jelenetei: Bevonulás Jeruzsálembe, Lábmosás, Utolsó vacsora, Krisztus az Olajfák hegyén, Krisztus elfogatása, Péter tagadása, Krisztus kigúnyolása, Krisztus Kaifás előtt, Krisztus Pilátus előtt, Töviskoronázás, Ecce homo, Krisztus ostorozása, Keresztvitel, Keresztrefeszítés, Levétel a keresztről, Krisztus siratása, Sírbatétel, Szent sír. - A 8-9. sz-tól a golgotai jelenetet nagyobb képen ábrázolták, mint a többit, és a ~-ciklus utolsó képe a →Maiestas Domini volt. Ez az elrendezés az ereklyetartó szekrényeken is gyakori. A 11-12. sz: a ~ legtöbbször a szegyh-ak kapuján, eleinte az oszlopfőkön jelent meg, a →timpanonban Krisztus mint uralkodó v. bíró, s nem mint szenvedő látható. - A 13. sz-tól a monumentális épületszobrászat gyakori témája (Naumburg, szentélyrekesztő, 1250-60; Strassburg, a szegyh. Ny-i kapuzata, 1275). A késő kk-ban a ~-ciklus egyes jelenetei a Keresztrefeszítés köré csoportosítva kiemelt szerepet kaptak az oltárműv-ben (Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki oltára, 1427, Esztergom). - A 16. sz: terjedtek el a →passiójátékok, s velük kapcsolatban keletkeztek a nagy →keresztutak, →Kálvária-hegyek és →passióoszlopok. Népszerűek voltak a ~ egyes jeleneteit ábrázoló →szentképek, melyeknek terjedéséhez a nyomdászat adott lehetőséget (A. Dürer: Kis és nagy ~). A 16. sz-tól a ~-ciklusok helyett inkább egyes jeleneteket ábrázoltak (megfeszítés, levétel a keresztről, sírbatétel). - A bizánci birod-ban 726-843: a →képrombolás idején és 1204: Konstantinápoly elpusztításakor oly sok képet megsemmisítettek, hogy nincsenek pontos ismereteink a bizánci ~-ciklusokról, de arra lehet következtetni, hogy részük volt a Feltámadás is. Önálló ~-jelenetként általában csak →Júdás csókját és a →megfeszítést ábrázolták. - 4. oratórium. Lassus (1582), Byrd (1607), Suriano (1619) után a responzoriális ~-típust a prot. egyh. zenében 1530 k. J. Walter honosította meg (Máté- és János-~). A ném. ~k egy másik típusában csak az evang. szerepe volt egyszólamú, a többi résztvevő többszólamban énekelt. A 16. sz: a kat. ~-repertoárban megjelent az ún. végigkomponált ~, melyben az evangélista szerepét különböző szólamokban is lehet énekelni. Ehhez a típushoz tartozik az ún. Obrecht-Longueval ~-típus, amelynek az a jellemzője, hogy a ~ alapja az egyik evang. rövidített szenvedéstört-e v. a 4 evang. kompilációja. Ebben a ~-típusban a szöveg elrendezése megegyezik a motettáéval, s így ez motetta~nak is nevezhető (pl. L. Lechner János-~ja, 1593). - A ~ műfaj művészi csúcsa Schütz 3 ~ja (Máté-, Márk-, János-~, 1565-66) és J. S. Bach János- (1723) és Máté-~ja (1729). - A 18. sz. közepétől a ~-oratórium kezdte kiszorítani a komponálási gyakorlatból a lit. ~t. - A m. gregorián ~ legrégebbi írásos emléke, 4 lat. nyelvű kottás kz-a a 17. sz. Turóci ~. A 18. sz. közepéig a prot. lit-ban ált. volt a ~ m. nyelvű éneklése. A 15. sz. esztergomi ~ és vele együtt a prot. ~k (az Eperjesi graduál kivételével) 2 szempontból térnek el az eu. zenében honos ~éneklés gyakorlatától: dúr helyett moll jellegű hangnemet használnak, ill. a dallamokat erősen variálják a régi forma keretében. - 5. →passiójáték. **-T.I.-H.B.

Sachs 1980:276. - ZL 1965. III:81. - Brockhaus III:84. - Bálint 1989:222.