Magyar Katolikus Lexikon > G > gyanta


gyanta: növényi nedv, mely levegővel érintkezve keményedik. Fák és cserjék sérülésekor a sebzett helyet elzárja a fertőzés elől, a rügyeket védi a megfagyástól. - Ősidők óta használt illat- és gyógyszer. A növényekből kiszivárgó v. a fa kérgének bevágásaival kicsorgatott ~t gyűjtik, őrlik, föloldják. - Az ÓSz-ben az →illatáldozat és a →kenet anyaga. →bdellium, →galbanum, →ladanum, →masztix, →mirha, →nárdusz, →tömjén. - Mo-on többnyire a →fenyőfából nyerik. A kihalt fenyők megkövesedett ~ja a →borostyánkő. A ~ illóolajos oldata a →balzsam. **

BL:507.