ladanum (lat. Cistus creticus): a szuharfélék (Cistaceae) családjába tartozó, kb. 100 cm magasra növő, rózsabokorra emlékeztető, erős illatú, régóta gyógyhatásúnak tartott növény gyantás váladéka. - Egykor híres fűszer- ill. illatszer-alapanyag volt, héb. neve: lot. Ter 37,25: Gileádból szállították Egyiptomba; 43,11: a fáraónak ajándékozták. Kezdetben a hangzás hasonlósága miatt a lótusz nevű növénnyel azonosították, az újabb kutatások alapján bizonyosra vehető, hogy a gör. lédon, lédanon, az arab ladan és a lat. ~ a héb. lot szóból származik, ez pedig nincs kapcsolatban a lat. lotusszal. Palesztina ter-én őshonos rokona még a Cistus villosus és a C. salvifolius is, ezek hasonló tulajdonságúak mint a ~. Hérodotosz (Hist. III:112.) és Plinius (Hist. nat. XII:37.) szerint tavasszal az e bokrok között legelésző kecskék szőrzetére és combjaira ragad az értékes gyanta, melyet a gyűjtők kifésülnek. A régi zsidók körében ismert gyűjtési módja volt az is, hogy botokra szerelt kecskebőröket, v. gereblyeszerű eszközökre aggatott gyapjúfonalakat, lelógó szíjakat húztak végig a bokrok között, melyekre a ragadós váladék tapadt. Más leírásokban a szamarak hátára gyapjúcsíkokat szíjaztak. Már a korai cs-kortól kezdve Róma egyik fontos importcikke volt, illatszerként és füstölőként használták.  S.J.

Haynald 1879:7. - BL:1096.