🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szabados
következő 🡲

szabados   →dusnok

Szabados Anzelm, OFM (Bp., 1907. szept. 18.-Vác, 2000. okt. 14.): gyóntató, természetgyógyász. - 1928. IX. 22: lépett a Kapisztrán Szt Jánosról nev. ferences r-be, 1932. X. 5: ünn. fog-at tett, 1933. VI. 18: pappá szent. A bpi rendházban élt, a →Magyar Szentföld gondnoka. 1950-től haláláig a váci ferences tp-ban gyóntató és természetgyógyász. - M: Mutass utat, adj boldogságot! A tízparancsolat képekben. Bev. Uzdóczy-Zadravetz István. Bp., 1937. - A hét fénysugár. A M. Szentföldi Múz. vallásmagyarázó képei. Uo., 1943. - Szentföldi Múzeumunk kalauza. Majsai Mórral. Uo., 1944. - Mintha Jézus lennék. Uo., 1948. - Evangéliumi kronológia. Uo., 1950. 88-**

Schem. Cap. OFM 1948:72.

Szabados Mihály (Viszló, Borsod vm., 1904. okt. 1.-Bp., 1984. szept. 2.): g.k. kanonok. - Az el. isk-t Viszlón végezte, 10 é. korától Eperjesen tanult, tanítóképzőt végzett, majd a gör. kat. gimn-ban éretts. Az eperjesi gör. kat. egyhm. kispapjaként a teol-t Lembergben végezte. Eperjesen tanár, ppi titkár, majd kanonok. Róma iránti hűsége miatt 1959: megvonták papi működési engedélyét, Rózsahegyen a papírgyárban raktáros lett. Innen ment nyugdíjba, s kisszebeni házában élt. 1968: Alexander Dubček reformja után (→Csehszlovákia) hírét vette, hogy a gör. kat-ok újra létezhetnek, s erről értesítette paptestvéreit, s így 1969: húsvétkor már a saját tp-ukban ünnepeltek. Hirka János pp-től ~ koronaviselési jogot kapott. 1974: visszaköltözött Viszlóra, a szülői házba. Kisfalusi János

Szabados Terézia Rajmunda, DNAK (Perint, Vas vm., 1919. jan. 30.-Szőlős, 1963. aug. 18.): szerzetesnő. - A tanárképző elvégzése után 1939. III. 22: Szarvaskenden lépett a kongr-ba. Uo. tette XI. 21: első, Kőszegen 1942. XI. 21: örök fog-át. A polg. isk-ban tanított. - 1950. VI. 16., a szétszóratás után Szombathely-Szőlősben egyhközs. szolg-ot végzett. r.k.


Szabados József (Szeged, Csongrád vm., 1818. márc. 17.–Magyarpécska, 1892. ápr. 22.): plébános. – A teol. 1837–40: Bécsben a Pázmáneum növ-eként végezte, ahol 1840: megalapította a M. Egyházirod. Isk-t, mely oly virágzásnak indult, hogy több jeles munka mellett Goffine Lénárt kvét is leford. Bécsből hazatérve 9 hónapig a temesvári ppi irodában írnok, 1841. VIII. 11: pappá szent. 6 hétig Magyarpécskán, 5 hónapig Makón és 5 hónapig Szeged-Belvárosban kp., azután Temesvárt tanulm. felügyelő, 1843: bölcs. dr. 1848: Szegeden lelkész, 12.000 fegyverben álló nemzetőr és tömérdek nép előtt a Mars téren 1849. III. 15: a forr. első évf. olyan beszédet tartott, hogy a fölfüggesztett Kreminger prépost-pléb. helyébe a szegedi városi tanács őt választotta pléb-sá. A rémuralom idején bújdosott, 1851. IX. 23: Temesvárt haditörvényszék elé állították. 1853: Battonyán, 1864: Apátfalván, 1876: Magyarpécskán plnos. – Írása: Csanád-egyházmegyei Adattár. (Temesvár, 1871: Apátfalva története). – M: Óda, mellyel Reisinger Ker. János úr, midőn szent Iván hava 24-kén dücs nevének ünnepét ülné a másod évi bölcselkedőktől megtiszteltetett. Szeged, 1836. – Öröm-dal mellyel Nt. Tóth Ker. János úr, midőn szent Iván hava 24-én dücs neve ünnepét üllné a másod évi bölcselkedőktől megtiszteltetett. Uo., 1836. – Egyh-i beszéd, melyet 1849. márc. 15., midőn új alkotmányunk évünnepe tartatnék, Szegeden a Marstéren mondott. Uo., 1849. [Kőrösy József szegedi polgár nyomtatta ki] – Őszinte szózat Morsz. katholikusaihoz. Röpirat. (Hol? mikor?) [Apponyi György gr. 2 kiad-ban 8.000 péld-ban nyomatta ki és küldött szét az országban]. 88

Új M. Sion. 1889: 780. – Aradi Közl. 1892. IV. 24. – Szinnyei XIII: 157. – Fazekas 2003: 370. – Gulyás–Viczián XXVII: (kz-ban)

Szabados (1942?-ig Schuldner) Pál (Bp., 1908. máj. 6.–Dunaharasztí, 1986. jan. 7.): szabó, ogy. képviselő. – Szülők: Schuldner Pál villanyszerelő-mester, Brunner Terézia; neje 1933–: Korbély Anna (1909–1999) szűcs. 2 gimn. oszt. végzett, de gyermekkori közlekedési balesete miatt tanulmányait befejezni nem tudta. Férfi-szabó segéd, 1931: mestervizsgázott. A gazd. világválság idején szőrmegyárban munkás. 1936 k. szabóságot vezetett, majd egy timármesterrel társulva önállósította magát. Egy időben az Ipartestület szakosztályi eln-e, dalárdában énekelt, szónokképző tanf. végzett, ahol az →Egyházközségi Munkásszakosztályok (EMSZO) szervezői ki is választották. 1939: az EMSZO ill. a →Magyar Dolgozók Országos Hivaiásszervezete közp. titkáraként az ipartestületi és a hivatásszervezeti rendszer egyesítésével bízták meg. Csepelen megalakította az EMSZO és a →Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkárságának (KALOT) szakoszt., majd a visszacsatolt ter-eken szervezett. Később a ker. iparosok és keresk. érdekvédelmi szervezete, a Baross Szöv. titkára. 1942. VI: konfekcióüzemet nyitott; műhelyét hadiüzemmé nyilvánították, búvóhelyet biztosított a hatóságok üldözöttjeinek. Bp. szovjet elfoglalása után a Vörös Hadseregnek gyártott bőrkabátokat, majd a népruházati akció résztvevője. – 1945–: a →Demokrata Néppárt (DNP) tagja. 1947: a választások előkészítésekor a nagy-bpi pártközp. vezetője és a végrehajtó biz., 1947. X: a DNP tisztújításakor a párt egyik alelnöke. VIII. 31: a →kékcédulás választáskor a listán nem bejutó helyre került, végül →Eckhardt Sándor többes mandátumairól való lemondása után, IX. 17: a nagy-bpi listáról behívott képviselő. X. 22: interpellációjában kifogásolta, hogy a →Gazdasági Főtanács és az Anyag- és Árhivatal közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, s ezért a dolgozókat nem tudták olcsó ruhával ellátni, amint az történt a típuscipők legyártásakor; indítványozta, hogy a kormány „a ruhaiparosok nyakára hozott” Országos Ruházati Intézet létrehozásának tervét vonja vissza. 1948. VI. 15: Bakanek János (1911–1961) szocdem. képviselőtársa összeférhetetlenségi bejelentést tett ellene, mert 1939–44: az Országos Hivatásszervezet és a Baross Szöv. tagja volt. Az összeférhetetlenségi biz. az ÁVO tanúkihallgatásai s az →Új Rend 4 cikke alapján 1948. VII. 7: megfosztották képviselői mandátumától. →Barankovics István javaslatára kilépett a pártból. A VIII. ker. Népszínház utcai lakásuk felét kiigényelték, növekvő adó- és SZTK-hátralékait büntetésekkel növelték. 1951 nyarán a →kitelepítések elől Szigetszentmártonba költöztek, ahol nehézségek után megkapták a letelepedési engedélyt, az iparengedélyt nem, 1956-ig egy horgásztanyán dolgozott 1957: megtorlás idején beidézték a rendőrségre, semmit sem tudtak rábizonyítani, munkahelyéről elbocsátották. 1960: Dunaharasztiba költöztek, 1961–73: nyugdíjazásáig a Pannónia Szőrmeváll. szabásza, gyártmánytervezője, férfibunda-tervezője. – Cikkei: Új Rend 88

Varga 1986. – Pócza 1989. – Csicskó-Szabó 1996. – Ogy. alman. 1947/49. Bp., 2005:376.