Magyar Katolikus Lexikon > D > dusnok


dusnok (a szláv dusa, 'lélek' szóból), torló: a 12. sz: feltűnő társadalmi csoport, fölszabadított szolgák. - A ~ot ura (életében, v. végrendeletileg), v. az örökösök fölszabadították és egy egyh. birtoknak, ktornak ajándékozták, olykor szolgaként (servus), máskor hangsúlyozták az egyh. részére történő fölszabadításukat. A ~nak az elhúnyt lelke üdvéért halála évfordulóján misét kellett mondatnia és tort kellett tartania (innen a torló név). Az egyh. felé meghatározott évi termék- és pénzjáradékra voltak kötelezve, de robotra nem. A ~ intézménye a →misealapítvány egyik változata volt.  →egyházi birtok B.A.

Pallas V:630 (Dusenik). - Békefi Remig: A rabszolgaság Mo-on az Árpádok alatt. Bp., 1901. - Bolla 1983.