Magyar Katolikus Lexikon > S > Spinoza


Spinoza, Baruch de, Benedikt, D'Espinoza (Amsterdam, Holl., 1632. nov. 24.-Hága, 1677. febr. 21.): filozófus. - Port-ból bevándorolt zsidó családban szül. Tanulm-ait neves zsidó rabbiknál végezte. Belépett Van den Enden belga libertinus (akit később Fro-ban összeesküvés vádjával kivégeztek) jezsuita koll-ába, ahol hébert tanított és latinul tanult. 1659: a zsidó közösség Talmud-, Biblia- és valláskritkája miatt kiközösítette. ~ formálisan nem lett tagja semmilyen vallási közösségnek, ám abban a körben mozgott, amely a különböző szabadegyházak (pl. a Doopsgezinde, 'Keresztelők Társasága', értsd: 'felnőttkeresztelők'; ill. a kollegiánusok, akik olyan közösségekből jöttek, melyektől a dordrechti ref. zsin. 1618-19: megtagadta a lelkészt) tagjaiból állott. Gyémánt-(nagyítólencse) köszörülésből élt, 1673: visszautasította a pfalzi választófejed. meghívását a heidelbergi egy. egyik katedrájára. A hágai Nieuwe Kerkben temették el. - ~ →Descartes dualizmusát (substantia increata - substantia creata; res cogitans - res extensa) akarta fölülmúlni. Szerinte egyetlen szubsztancia van: Deus sive natura, 'Isten, vagyis a természet', ezért ~ panteista. Az egyetlen szubsztanciának számunkra ismert két attrib-a (megjelenési formája) a gondolkodás (cogitatio) és a kiterjedés (extensio), s mindkettőnek számtalan modusa van. - Ez a világkép és az ebből származó etika a →sztoikusokra emlékeztet: az egy isteni szubsztanciából következik, hogy minden szükségszerűen történik, ezért lelki nyugalommal kell elfogadni a sorsot; az egy isteni szubsztancia részei vagyunk, annál inkább, minél inkább ismerjük azt és minél tökéletesebbek tetteink; mivel a létünk ilyen, senkit sem fogunk megvetni, és senkire nem irigykedünk; végül az állam törvényeinek önként fogunk engedelmeskedni. Az erényes élet jutalma maga az erényes élet, nem is illő azért más jutalmat várni, mint valami szolgai munkáért. - A teol-pol. értekezésben ~ a történelmi-kritikai módszer és a Biblia formatört. értelmezésének úttörője. A kinyilatkoztatásban előírt törv-ekre és az irántuk való engedelmességre szükség van, mert ha csak ezek ésszerű értelmezése tenné őket kötelezővé, a legtöbb ember üdvösségében kételkednünk kellene, noha a kinyilatkoztatásból csak azt vagyunk kötelesek elfogadni, ami ésszerű (→racionalizmus). - ~ nagy hatással volt Johann Heinrich Jacobyra és →Schellingre. →Fichte Lessing közvetítésével elfogadta racionalista valláselméletét, de egyébként dogmatikusnak, materialistának és ateistának tartotta. - M: Rövid tanulmány (Istenről, az emberről és az ő boldogságáról; eredetileg cím nélkül). H.n., 1660. - Tractatus de intellectus emendatione. H.n., 1661. - Renati Cartesii principia philosophica more geometrico demonstrata. Amsterdam, 1663. - Tractatus theologico-politicus. Uo., 1670. (a szerző neve nélkül) (m-ul: Ford. Posch Á.-Rencz J. Bp., 1903) - Ethica ordine geometrico demonstrata. Amsterdam, 1677. (m-ul: Ford. Balogh Á.-Alexander Bernát. Bp., 1919) - Tractatus politicus. H.n., 1677. (m-ul: Ford. Rencz J. Bp., 1925) - Benedicti De S. Opera. 1-2. vol. Hága, 1882. - ~ levelei. Ford. Posch Á. Bp., 1926. R.Z.

Nagy Lajos: S. Benedek élete és bölcselete. Debrecen, 1934. - Archiv f. Geschichte der Philosophie 1932:339. (Carl Gebhardt: Die Religion ~s) - Siwek, Paul SJ: ~ et le panthéisme religieux. Paris, 1937. - The Low Countries. Bruges, 2001:292. (Arnold Heumakers: Put the Blame on Baruch)