Magyar Katolikus Lexikon > S > Sándor


Sándor, Szt (†252) püspök, vértanú. - Alexandriában →Órigenész volt a mestere. Kappadókia egyik városának pp-eként 11 évre börtönbe került. Szabadulása után Narcissus jeruzsálemi pp. spp-e, kvtárt alapított. Decius cs. idején szenvedett vértanúságot. - Ü: márc. 18. **

Schütz I:282.

Sándor, Nagy (Pella, Kr. e. 356. júl. 21.-Babilon, 323. jún.): király, a hellén világbirodalom megalapítója (ur. Kr. e. 336-323). - II. (Makedóniai) Fülöp (ur. Kr. e. 359-336) fia. 13 é. korától →Arisztotelész nevelte. Meggyilkolt atyja után 20 évesen vette át →Macedónia trónját. Amikor Demoszthenész próbálta összefogni a gör. törzseket a makedónok ellen, ~ megszállta Thébét, és Korintusban megválasztatta magát a →perzsák elleni pánhellén hadjárat vezérének. 336: hadat viselt a Makedóniától É-ra lázadó triballok, géták és illírek ellen. Közben Demoszthenész ellene hangolta egész Hellászt. Ezért ~ visszatért, megostromolta és lerombolta Thébét, de a tp-okat és Pindarosz házát megkímélte. A többi gör. város meghódolt ~ előtt, aki visszatért Makedóniába és készült a perzsa hadjáratra. 334 tavaszán 40 ezer katonával Trákián keresztül átkelt a tengeren, elfoglalta Lampszakosz városát. A Granikosz folyónál vívott csatában csak Klitosznak köszönhette, hogy életben maradt. A tengerparti gör. városok megnyitották ~ előtt kapuikat, csak Milétoszt kellett ostrommal bevennie. A tél folyamán idősebb katonáit elbocsátotta, meghódoltatta Lükiát, Piszidiát, és Pamphiliát egészen Gordiumig (itt vágta ketté a híres csomót). 333 tavaszán újjászervezte seregét. Paphlagonia és Kilikia meghódolt előtte, Tarzusznál csak megbetegedése állította meg. Gyógyulása után készülnie kellett a közeledő perzsa sereggel való ütközetre, melyet Dareiosz (Darius) vezetett. ~ megelőzte a perzsákat: megszállta a visszavonulása útját biztosító kilikiai szorosokat, és Isszosznál legyőzte a perzsákat. Maga Dareiosz Perzsia felé menekült, anyja és felesége azonban ~ fogságába került, aki kíméletesen bánt velük. ~ meghódította Szíriát, Damaszkuszt, Föníciát. Tíruszt 7 havi ostrom után vette be, a védőket részben keresztre feszíttette, részben eladta rabszolgának. Visszautasította Dareiosz békeajánlatait, s folytatta Asia meghódítását: Palesztinán keresztül Egyiptomba ment, ahol mint (a perzsák alóli) felszabadítót fogadták. ~ tiszt-ben tartotta az egyiptomiak szokásait, a Nílus torkolatánál megalapította →Alexandria városát. Elzarándokolt Jupiter Ammon jósdájához, s kimondatta magáról, hogy →Zeusz fia. - Visszatért Memphiszbe, s 331 tavaszán elindult Asia meghódítására. Dareiosz közel 1 milliós sereget gyűjtött, de 331. X. 2: az Arbela és Gaugamela közti síkságon ~ a maga 50 ezer emberével szétverte őket. Ezzel Asia ura lett. Perszepolisz és Ekbatana városa után az összes perzsa és méd fejed. meghódolt ~ előtt, aki velük együtt akarta folytatni a hadjáratot. Mivel azonban világszemléletét (a hellén gondolkodást terjesztette, ugyanakkor udvarába befogadta a keleti kultúrákat; →hellénizmus) a közvetlen környezete nem vallotta, összeesküvést szőttek ellene. Az összeesküvés vezéreit kivégeztette, s minden erejével Besszoszra támadt, 329: Szogdianában elfogta és méd-perzsa törv-szék elé állította. Legyőzte Szogdiana és Baktria hegyi népeit, 328: várában megostromolta és elfogta Okszüartész fejed-et, s leányát, Roxanét feleségül vette. A menyegző K és Ny jelképes találkozója volt. Az ünnep mámorában ~ meggyilkolta Klitoszt, ami után búskomor lett. Ugyanakkor a makedón előkelők lázongani kezdtek, mert ~ szolgai hódolatot (pl. arcraborulást) követelt tőlük. Néhány lázadót kivégeztetett, majd egy sor várost alapított és görögökkel népesítette be. - 120 ezer fővel elindult India meghódítására. A Kabul mellékén uralkodó Taxilesz fejed. meghódolt előtte, majd a Kabultól É-ra lakó népek is. ~ hajóhadat építtetett, és átkelt az Induson. Eddigi hódításait Taxilesznek ajándékozta. Az Induson túl Porosz kir-lyal ütközött meg, legyőzte és barátjává fogadta. További hódításokra indult, de katonái elfáradtak és elvesztették harci kedvüket. A határon, ameddig eljutott, 12 oltárt állítatott, ünnepi játékokat rendezett, s a több mint kétezer hajóból álló hajórajjal 326. XI: elindult visszafelé. A kir. és seregének egy része hajókon, a sereg másik része a folyó két oldalán párhuzamosan haladt. A korábban meghódított ter-ek helytartói úgy vélték, hogy ~ Indiában meghalt, ezért zsarolták népüket, akik a visszatérő ~t ismét szabadítóként fogadták. Útközben meghalt gyermekkori barátja és hadvezére, temetését Babilonban tartották. ~ újabb hajóhad építését, Arábia meghódítását, Afrika körülhajózását és Itália meghódítását tervezte. Ezek megvalósítására az összes meghódított nép követeit Babilonba hívta, de ekkor már beteg volt. 33 é. halt meg. - Holttestét Memphiszbe, majd Alexandriába vitték, birodalma hadvezérei, a →diadokhoszok versengései miatt szétesett, Szeleukosz és Ptolemaiosz dinasztiát alapított (→Szeleukidák, →Ptolemaioszok). -

A Szentírásban. Az ÓSz két helyen említi név szerint, amikor a szír szeleukida birod. kialakulását mondja el (1Mak 1,1-9) és amikor az elimaiszi tp-ról beszél (6,2). Nevének említése nélkül Dán többször is utal rá: a nagy szobor vas lábszára (2,33), a harmadik vadállat (7,6.17), a kecskebak (8,5-8,21), a hatalmas kir. (11,3). Hadseregében sok zsidó harcolt, ezért támogatta a →diaszpórák fejlődését. Josephus Flavius szerint fölkereste a jeruzsálemi tp-ot (ZsidTört 11,8.4), aminek nincs tört. alapja. - Ikgr. A ~ról szóló mondák forrása Pszeudo-Kalliszthenész ~-regénye. Gyakori téma a kk. irod-ban is. Griffen utazása morállegenda: amikor ~ úgy vélte, hogy meghódította az egész világot, 2 griff segítségével föl akart menni az égbe, de az isteni erő visszatérésre kényszerítette. E jelenet gyakran más, a bűnbeesésre v. bűnökre utaló jelenettel együtt a gőg jelképe (→Góg és Magóg), és intelem a büszkeség és bűnös kíváncsiság ellen (bázeli szegyh., oszlopfő, 1190 k.). E téma a bizánci képeken is gyakran látható. A ker. képzőműv-ben a →kilenc hős között is szerepel. **

Pallas XIV:841. - Kirschbaum I:94. - Sachs 1980:24. - BL:1300.

Sándor (†1230/32): megyéspüspök. - A MA-ban 1219-30, Gamsnál 1217: (1219. V. 28: már székén lévő) váradi mpp. Miután II. András hazatért sztföldi útjáról, a váradi kápt. az ő hűséges kísérőjét, ~t választotta meg pp-évé. Az ebben az időben dívó →istenítéleteknél „részre nem hajló, igaz bíró” volt. - Utóda 1231: Lendvai Benedek. 88

Mendlik 1864:82. (1217-30: váradi pp.) - Gams 1873:384. - Bunyitay I:95. - Schem. Mv. 1896:79. (9.) - Eubel I:515. - Pauler II:83.

Sándor, OP (13-14. sz.): választott érsek. - Gamsnál 1312: meg nem erősített zárai érs. - Utóda 1312. VII. 31: Setiai Miklós OP. T.E.

Gams 1873:426. (15.)

Sándor (14-15. sz.): választott püspök. - Csupán 1411. III. 29: említik mint vál. veszprémi pp-öt. - Széke 1411. VI. 2-1418. III. 12: üres, utóda 1418: Rozgonyi Péter. 88

Fraknói 1895:548. - Lukcsics 1907:10. (36.) - Schem. Vesp. 1916:XIII. (36.)

Sándor Anna Humiliana, KN (Zenta, Bács-Bodrog vm., Bács vm., 1899. júl. 16.-Gyón, 1975. máj. 9.): szerzetesnő. - 1920. X. 21: Zsámbékon lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1923. VIII. 23: tette. Zsámbékon varrónő. - A szétszóratás után 1950 őszén rokonok fogadták be. Utolsó éveiben a gyóni szoc. otthonban élt. r.k.

Sándor (1893-ig? Scheinhardt) Béla (Győr, Győr vm., 1872. jún. 17.-Bp., 1949. szept. 17.): festő. - Bpen 1889-93: az Orsz. M. Iparműv. Isk-n és Münchenben festészetet tanult. 1899. IX. 1-1909. XII: a bpi Orsz. M. Iparműv. Isk. díszítő festő szako. mb., 1910. I. 2-1937. VI. 30: nyugdíjazásáig vez. tanára. - Tájképek mellett, tört. tárgyú vízfestményeket festett. ~ munkája 1910-11: az egri főszegyh. egyik mennyezetképe, 1926: a budai kapuc. tp. freskóinak egy része. 88

Orsz. M. K. Iparműv. Isk. évkv-e 1880-1930:77; 1936:43; 1942:28. - ML 1935. II:407; 1966. IV:212. - Új Idők lex. XI:5379.

Sándor Dénes (Hajdúnánás, Hajdú vm., 1904. aug. 17.-Bp., 1958. jan. 9.): hittanár. - 1928. VI. 24: pappá szent., Bajnán, 1929: Bp-Külső-Ferencvárosban kp., 1931: Nagymaroson, 1932: Bpen hitokt. és cserkészvez., a Tanárképző Gyakorló Gimn. Mária kongr-ja és a 254. sz. Minta cserkészcsapat tagja. 1933-43: →Kölley Györggyel a 433. sz. Szt Bernát cserkészcsapat farkaskölyök csapatából kialakították a hazai kiscserkész mozgalmat. - 1944: részt vett az ellenállásban, a legenda szerint a Ferenc József (1945: Szabadság)-híd aláaknázása után robbantóvezetéket vágott el (tény, hogy nem teljesen robbant föl a híd, hamar járhatóvá tették), a nyilasok elfogták, megszökött. 1945: elsőként próbálta meg összegyűjteni a kat. Egyh. ellenállásának dokumentumait. - 1945: lelkész Bpen. 1952: a Gát u. Szt Péter-tp. ig-ja. - Cikkei: Új Ember 1945. IX. 2. (Az egyh. és az üldözöttek); IX. 6. (A m. katolicizmus az ellenállási mozg-ban); XI. 4. (Hajnali város) - M: A kat. cserkész imái. [Bev.] Tóth Tihamér. Bp., 1927. - Muzsikál a tábor. Versek. Bp., 1931. - Versek. (Gyerekek. Muzsikál a tábor. Álmodom. A régi ház) Uo., 1934. - A farkaskölyök mozg. a kat. kisfiúnevelés szolgálatában. H.n., 1934. - A romok titka. Cserkész színdarab. 2. kiad. Bp., [1936?] (Cserkész- és ifj. színpad 2.) - Jamboree-álom, avagy ham-ham-tyutyu Gödöllőn. Vj. Bp., [1938?] (Cserkész- és ifj. színpad 6.) - Vérző prédikáció. Versek. Uo., 1940. - Egész a mélyből. Versei. Uo., 1942. - A moszkvai futár. Reg. Uo., 1942. (Új Élet regénytár 260.) - Drága ifjúságunk. Színmű. H.é.n. - Mikor a szikra lángra lobban. Színmű. H.é.n. - Muki, a költő. Színmű. H.é.n. - Bpen 1933-37. III: a szentimrevárosi farkaskölykök A Mi Falkánk lapjának fel. kiadója, 1935-40. VI: a Táborkereszt kat. cserkészlap fel. szerk-je és kiadója. - Szervezett segítség az üldözöttekért c. kz-a Lévai Jenő (1892-1983) hagyatékában. 88-Bo.J.-Fe.Má.

Schem. Strig. 1947:260; 1982:401. - Elavult kv-ek jegyzéke 1. Bp., 1952:415. - Új Ember 1958. I. 26. (~ halálára) - Hetényi Varga I:221. (†jan. 2.) - Viczián 1995:141, 185. (1231, 1758.) - Diós 1999:186. (3490.) - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Sándor Frigyes (Pozsony, Pozsony vm., 1907. szept. 12.-Bp., 1987. febr. 19.): plébános. - Vácott 1931. VI. 29: pappá szent., Lajosmizsén kp., 1932-36: Gyömrőn hitokt., 1939: Nagykőrösön, 1942: Kiskunfélegyházán kp. 1946: Algyő, 1946-50: Derekegyháza plnosa. 1949-51: Bpen a Gyűjtőfogház rabja. 1953: Újszászon, 1956: Bp-Sashalmon, 1958: Rákosligeten, 1958: Rákospalota-Jézus Szíve tp-ban, 1958: Pestlőrincen a Szt István pléb-n kp., teol. dr. 1980: Pestlőrinc-Szemeretelep plnosa. - M: A váci egyhm. tört. Kz. 1985. 88

Schem. Vac. 1970:346; 1980:98. - Hetényi Varga I:420. - Diós 1999:186. (3492.)

Sándor Imre (Csíkverebes, Csík vm., 1893. aug. 23.-Rîmnicu Sărat börtön, Ro., 1956. febr. 4/5.): püspöki helynök. - A gimn-ot Csíkszeredában, a teol-t 1912: Gyulafehérvárt és 1914: Bpen végezte, 1916: pappá szent. Gyergyóremetén, majd Gyulafehérvárt kp., 1918: iktató a ppi hiv-ban, 1918: Brassóban kp. és a leánygimn. hittanára, 1920-30: a csíkszeredai gimn. hittanára, 1930. VII: Kolozsvárt az Erdélyi R.K. Népszöv. ig-ja. 1934. IV: Székelyudvarhelyt esp-plnos, 1939. VI: Gyulafehérvárt, 1940. X-1945: Kolozsvárt ppi helynök. - 1944. IX. 12: a Kolozsvárt alakított Erdélyi M. Tanács tagja, mely emlékiratban sürgette Horthy Miklós kormányzót (1920-44), hogy kérjen fegyverszünetet a szöv. hatalmaktól és békéljen meg az oláhokkal. E tanács kiszabadította a pol. foglyokat, a Gestapóval szemben megvédelmezte a helybeli oláh vezetőket; szerepe volt abban, hogy a Kolozsvárra ostrom nélkül nyomultak be. →Boga Alajos 1950. V. 20-i elfogása után az erdélyi egyhm. vez-je. - 1951. III. 10: letartóztatták. 1952. I. 10: Bukarestben bíróság elé állították. Társai a vádlottak padján: →Nischbach József temesvári knk., →Gajdátsy Béla gyulafehérvári szem. rektor, Kräuter Ferenc volt ogy. képviselő, →Reisner Hildegard és Stritt Éva szociális testvérek és Kernweisz Gerta iskolanővér. Ítéletének indoka és ideje ismeretlen. A máramarosszigeti, 1955. III-: a Rîmnicu Sărat-i börtön rabja, ahol a telet nyári ruhában, fűtés nélküli cellában kellett volna átvészelnie; a -30 C º-os hidegben megfagyott. - M: Első szentáldozásunk ünnepe. (névtelenül) Gyulafehérvár, 1917. - Kat. ifj. imakv. Dicsőszentmárton, 1926. (2. kiad. Nagyvárad, 1932) - Az 5. erdélyi kat. nagygyűlés. Szerk. Kolozsvár, 1930. - Az Erdélyi R.K. Népszövetség 1930:3. sz., 1931: az Erdélyi R.K. Népszövetség füzetei 1-4. sz. szerk-je, az Erdélyi Iskola 1933. IX-1934:4. sz. fel. szerk-je és kiadója. - Betűjegyei: Ksi (Erdélyi Tudósító, 1920); Rr (uo.). 88

Várady-Berey 1934:445. - Cat. AJ 1940:74; 1943:59. - Monoki 1941:259. - Pilinyi 1943:154. - Gulyás 1956:622. - Salacz 1975:67. - Domokos Pál Péter: Rendületlenül... Bp., 1989:199. - Virt 1991:107. - Hetényi Varga II:476. Arck. - Viczián 1995:185. - Antal 2000:136. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Sándor (1933-ig Skala) István (Munkács, Bereg vm., 1907. aug. 1.-Bp., 1994. jan. 6.): főiskolai tanár, könyvtárvezető. - 1917-19: a trencséni és selmecbányai, 1919-25: a győri bencés gimn., 1925-30: az Eötvös Koll. tagjaként a bpi és bécsi egy. bölcs. karán tanult, 1927-28: a bécsi Coll. Hungaricum ösztöndíjasa, Bpen 1930: m-ném. szakos tanári, 1932: bölcs. dri okl-et szerzett, 1980: a tört-tud. kandidátusa. - 1930: a mezőkövesdi kat. reálgimn., 1936: Szegeden az Áll. Polg. Isk. Tanárképző Főisk. m. irodtört. tanszékvez. főisk. tanára, 1945: a tanítástól eltiltották. 1946: a M. Nemz. Múz. kvtárának vez-je, 1969-78: nyugdíjazásáig tud. főmunk., 1979-87: a MTA Néprajzi Kutatócsop. tud. munk. 1991: a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főisk. visszaadta főisk. tanári címét. - 1930-45: a M. Irodtört. Társ. (r., majd választmányi), 1938-44: a szegedi Dugonics Társ., 1940-44: az egri Gárdonyi Társ., 1946-tól a M. Népr. Társ., 1946-48: a győri Kisfaludy Irod. Kör, 1947-től a SZIA tagja. 1991: a Szinnyei József-emlékérem birtokosa. - M: Gr. Széchenyi István és a m. romanticizmus. Bp., 1932. (A bécsi Coll. Hungaricum füzetei 11.) - A „Szép Ilonka” tárgytörténete. Uo., 1937. (Klny. EPhK) - A szt bölcsesség költője: Harsányi Lajos. Szeged, 1942. - Stilisztika. 1-2. r. Uo., 1942. - Író és társad. Fejezet a m. felvilágosodás irodtört-éből. 1. r. Főúr és nemes. Uo., 1945. - Íróink és népünk. Előadásvázlat. Bp., 1947. (AC Orsz. Elnökség 17.) - Pista és Panna. ABC és olvasókv. falusi kat. ált. isk. I. o. számára. Uo., 1947. (név nélkül) - Három aranyalma. Olvasókv. az ált. isk. III. o. számára. Uo., 1948. (név nélkül) - Szülőföldem szép határa. Olvasókv. a kat. ált. isk. III. o. sz. Uo., 1948. (név nélkül) - Az üveghegyen is túl. M. népmesék. Uo., 1948. (név nélkül) - Merre mutat a mai tud.? Tanulm-ok korunk világképéről. Uo., 1948. (Potocsny József álnéven) - Világos és Arad a m. néphagyományban. Uo., 1953. (Klny. MTA Társad. Tört. Tud. O. Közlem.) - János Kszantusz. Uo., 1954. (Klny. Acta Ethnogr.) - Új népi hangszerek Dévaványán. Uo., 1954. (Klny. Népr. Értes.) - Matyó népviselet. Írta Győrffy István. Szerk. és s.a.r. Fél Edit. - A matyók néprajzi bibliogr-ja. Összeáll. Uo., 1956. - M. néprajztud. 1945-1955. Vál. bibliogr. Uo., 1956. (Bibliogr. az egy. oktatók számára 8.) - Otthon és summásság a mezőkövesdi matyók életében. Uo., 1956. (Klny. Népr. Értes.) - Xantusz János amerikai népr. tanulm-ai. Uo., 1957. (Klny. uo.) - A m. néprajz tud. bibliogr-ja 1945-1954. Szerk. Uo., 1965. - A mesemondás dramaturgiája. Uo., 1965. (Klny. Ethnogr., ang-ul: Dramaturgy of tale-telling. Uo., 1967. Klny. Acta Ethnogr.) - Az aradi vt-k nótájáról. Uo., 1967. (Klny. Ethnogr.) - Jókai Mór: A lélekidomár. Reg. S.a.r. Uo., 1967. (J. M. öm. Regények. 51. Kritikai kiad.) - Jókai Mór: A fekete vér (1891). Reg. S.a.r. Uo., 1969. (Uaz 58. Kritikai kiad.) - Xantus János. Uo., 1970. - A m. néprajztud. bibliogr-ja 1955-1960. Szerk. Uo., 1971. - Arany János összes művei. 15. köt. Levelezése (1828-1851). S.a.r. Sáfrán Györgyi. Közrem. Bisztray Gyulával. Uo., 1975. - Mezőkövesd város monográfiája. Szerk. Sárközi Zoltánnal. Mezőkövesd, 1975. - Jókai Mór: Egy ember, aki mindent tud (1874). Egész az északi pólusig (1876). Egy asszonyi hajszál (1878). Regények. S.a.r. Uo., 1976. (J. M. öm.) - A m. néprajztud. bibliogr-ja 1850-1870. Szerk. Uo., 1977. - Tanulm-ok és adatok a Kárpát-medence etnográfiájához. Szerk. Uo., 1977. - Tanulm-ok a m. néprajztud. tört-éhez. Kandidátusi tézisek. Uo., 1978. - Arany János összes művei. 16. köt. Levelezése 2. (1852-1856). S.a.r. Sáfrán Györgyi. Közrem. Bisztray Gyulával. Uo., 1982. - Jókai Mór: Aki a szívét a homlokán hordja. Sárga rózsa. Pusztai regény. S.a.r. Végh Ferenccel. Bp., 1988. (Kritikai kiad.) - 1942-43: a Délvidéki Szemle társszerk-je, 1956-66: az Index Ethnographicus szerk-je. - Írói neve: Potocsny József ; Skala István; Szegedi Gergely (Vigília, 1949). 88

SZIA tagajánl 1947:26. (17.) - Kvtáros 1991 (Korompai Gáborné: A m. bibliográfusok. ~.) - Molnár Mária: A közösség társad. mozgásában. Bp., 1991. (Pap János: Egy régi mezőkövesdi tanár) - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Sándor István, SDB (Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1914. nov. 26..-Bp., 1953. jún. 8.): segítőtestvér. - Szolnokon 1924-től polg. isk-t, 1928-tól középisk-t, 1932-35: fémipari szakisk-t végzett. 1936. VI. 2:: belépett a r-be.  Több alkalom mal teljesített katonai és front szolgálatot. Első fog-át 1940. IX. 8, örök fog-át 1946. VII. 24: tette. A szaléziek újpesti →Clarisseumában árva munkás és iparos fiatalokkal foglalkozott. Az alakuló AVH 1948 u. közülük is toborozta embereit (az árvák látszottak a „legmegbízhatóbb kádereknek”), de ezek a fiatalok később is  kapcsolatban maradtak ~ral.  - A →szerzetesrendek föloszlatása, 1950 u. gyári munkásként dolgozott, a gyárban végzett nevelő munkájáért „népnevelő elismerést” kapott. - A fiatalokkal tartott kapcsolata miatt hamarosan összeütközésbe került a hatóságokkal. Amikor kiadták ellene az elfogató parancsot, Ádám László tartfőn. előkészítette külf-re menekítését, de ~ az utolsó pillanatban úgy döntött, nem hagyja el tanítványait, akkor sem, ha a vértanúságot kell vállalnia. 1952. IX. 27: letartóztatták, a börtönben többször brutálisan összeverték, de beismerő vallomást nem tudtak kicsikarni tőle. 1953. V. 23: a pártőrség perében (→szaléziek pere) a Katonai Bíróság szervezkedés és hűtlenség vádjával halálra ítélte, →Zana Albert szerz-társával és Farkas Ferenc ÁVH-hadnaggyal együtt VI. 8: kivégezték. - A Clarisseum falán táblát helyeztek el emlékére. B-gá avatási eljárása 2006. V. 24: megkezdődött. 88-**

Fehérváry 1990:39. (a Clarisseum prefektusa) - Havasy 1990:427. (*1914) (sem Pilinyi, se Tóth 1948 nem közli) - Zsédely Gyula: ~ SDB vt. életrajzi regénye. Bp., 2002.

Sándor József Jozafát, OSBM (Jánk, Szatmár vm., 1900. aug. 2.-Bodrogkeresztúr, 1953. febr. 18): szerzetes pap. - A gimn-ot 1912-18: Ungvárt, 1919-20: Nagykállóban, a teol-t 1922-24: Krisztinopolban (Lengyo.), 1924-28: Ungvárt végezte. - 1921. I. 10: Munkács-Csernekhegyen lépett a r-be, egyszerű fog-át 1922. X. 22: uo., ünnepélyes nagyfog-át 1925. X: 18: Máriapócson tette. 1928. IX. 21: Ungvárt szent. pappá. Máriapócson segédlelkész, 1932: Hajdúdorogon kisegítő lelkész, monostoralapító, 1936: házfőn. 1931-48: 90 népmissziót tartott. - A szétszóratás után 1950-53: Mándokon lelkész. r.k.

Sándor Krizosztom Márton, OFM (Zetelaka, Udvarhely vm., 1899. nov. 11.-Marosvásárhely, 1958. jan. 8.): plébános. - A középisk-t Székelyudvarhelyt és Csíkszeredán, a teol-t Vajdahunyadon végezte; 1917. I. 27: lépett a r-be, 1921. VII. 7: ünn. fog-at tett, 1924. VII. 6: pappá szent. Déván, Vajdahunyadon és Kolozsvárt kp., 1930-33: Déván lelkész és házfőn., 1933: Szatmárnémetin plnos és házfőn., 1943: a marosvásárhelyi rházban élt. 1947: Kolozsvárt vikárius. - 1949: a kolozsvári zárda elkobzása és föloszlatása után a kolozsvári pléb-n kántor és karnagy. A városban albérleti szobában lakott. 1951. VIII. 20/21: éjjel, amikor a kolozsvári testvéreket is összeszedték, ~ról megfeledkeztek s néhány hétig még kántorkodhatott. Egy éjszaka elhurcolták, a besztercei nagy gátépítés munkatelepére internálták. Egy leguruló kő eltörte bokacsontját, munkaképtelensége miatt elengedték. - 1933-tól szerk. Szatmárnémetiben a Hildegárda c. egyhközs. értes-t. 88

György 1930:611. - Várady-Berey 1934:4. Arck. - Pilinyi 1943:251. (s.v. Sándor Krizosztom János!) - Schem. Trans. OFM 1947:46. - Erdélyi ferences semat. 1995:47; 1999:70. - P. Benedek II:182.

Sándor Mária M. Assumpta, ASzFL (Verseg, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1902. ápr. 27.-Gyón, 1984. jún. 2.): szerzetesnő. - A polg. isk. elvégzése után 1930. V. 9: Bpen lépett a kongr-ba. 1933. VIII. 15: első, 1937. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. Újpesten, Tatabányán betegápoló, a budai →Szent Ferenc Kórházban beszerző. - A szétszóratás után uo. adminisztrátor a felvételi irodán. Utolsó éveiben a gyóni szoc. otthonban élt. r.k.

Sándor Rozália Martina, ANK (Jászfényszaru, Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1905. okt. 24.-Bp., 1984. márc. 8.): ápolónővér. - 1929. VI. 21: Szombathelyen lépett a kongr-ba. 1931. VIII. 15: első, 1934. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. A r-ben betegápoló nővérként dolg. r.k.

Sándor Vitális József, OFM (Zetelaka, Udvarhely vm., 1884. márc. 25.-Dés, 1954. jan. 14.): tartományfőnök. - A gimn-ot Székelyudvarhelyt, a teol-t Vajdahunyadon végezte. 1898. VIII. 28: lépett a r-be, 1903. III. 25: ünn. fog-at tett, 1906. X. 19: pappá szent. 1910-14: medgyesi, 1914-17: csíksomlyói, 1920-24: székelyudvarhelyi házfőn., 1924. VII. 14-1930. VII. 3: az erdélyi Szt István rtart. főnöke. ~ idejében építették a székelyudvarhelyi →Collegium Seraphicumot. 1930: szászvárosi házfőn., 1936. VII: ismét erdélyi tartfőn. 1943: a marosvásárhelyi rházban élt, ahol 1947: házfőn. 88

Erdélyi lex. 1928:254. - György 1930:611. - Várady-Berey 1937:896. Arck. - Pilinyi 1943:356. - Schem. Trans. OFM 1947:111.