Magyar Katolikus Lexikon > P > Ptolemaioszok


Ptolemaioszok, Ptolemeuszok: Egyiptom 31. dinasztiájának (ur. Kr. e. 323-30) összefoglaló neve és a dinasztia férfi tagjainak személyneve az ősatya, I. Ptolemaiosz Szótér után (→diadokhoszok), aki Lagosznak, Nagy Sándor testőrének és hadvezérének volt a fia (ezért más néven: Lagidák). A Bibliában a későbbi kv-ek említik őket (Eszt 10; Sir prológusa és olykor 1Mak), de nem lehet biztosan megállapítani, melyik Ptolemaioszról van szó, annál kevésbé, mivel V. Ptolemaiosz Epiphanész halála (Kr. e. 180) után a ~at a források más-más sorrendben említik. Palesztina meghódítása, Libanont is beleértve (hajóépítéshez faanyag!), mindig egyike volt az egyiptomi pol. legfőbb törekvéseinek. A diadokhoszok idején (Dán 8,8) a ~ és a →Szeleukidák küzdöttek ezért a ter-ért (11,6). A Kr. e. 3. sz: Palesztina többnyire egyiptomi uralom alá tartozott; Kr. e. a 2. sz-tól általában szírek uralkodtak Palesztinában; Kr. e. 198: Egyiptom végérvényesen elvesztette Cöle-Szíriát. VI. Ptolemaiosz Philometor (ur. Kr. e. 180[170]-145) beleavatkozott az Alexander Balasz és II. Demetriosz közt folyó háborúba (1Mak 10,51-58), és egymást követően mindkettőjüknek pártját fogta. A zsidók iránt barátsággal viseltetett (→Oniász, 4.), és megengedte nekik (Kr. e. 160 k.), hogy Leontopoliszban tp-ot építsenek. Testvére és utóda VIII. Ptolemaiosz Euergetész volt (15,16-21). Uralkodását családi viszályok, gyilkosságok és kibékülések jellemezték. Kürénét (Cyrene) is ekkor vesztette el Egyiptom. R.É.

BL:1508.