Szeleukidák: a Nagy Sándort követő →diadokhoszok egyik dinasztiája. Nevüket az 1. uralkodóról kapták. Kr. e. 312-64: uralkodtak Szíriában, és gyakran beavatkoztak Palesztina sorsába is. - 1. I. Szeleukosz Nikátor (ur. Kr. e. 312-281): eredetileg Nagy Sándor seregének volt a vezére. Babilon (Kr. e. 312), majd Szíria (Kr. e. 301: az Ipszosz melletti csata) satrapája lett; Kr. e. 305/04: kir. címet vett föl, és a hellén városok már életében istenségnek kijáró tiszteletben részesítették. Dán 11,5: az egykori vezérek egyike, aki még Dél királyánál „is erősebb lesz, s hatalmasabb birodalmat szervez, mint a többi ország”. - 2. I. Antiokhosz Szótér (ur. Kr. e. 281-261): I. Szeleukosz fia. - 3. II. Antiokhosz Theosz (ur. Kr. e. 261-246): I. Antiokhosz fia; feleségül vette az egyiptomi kir-lányt, Bernikét, s első felesége, Laodike, valamint ennek fia - Bernikével együtt - megölte (11,6). - 4. II. Szeleukosz Kallinikosz (ur. Kr. e. 246-226): II. Antiokhosz fia. Bernike meggyilkolása miatt háborúba keveredett Egyiptommal (III. Ptolemaiosszal; 11,7-9). - 5. III. Szeleukosz Keraunosz (ur. Kr. e. 225-223): II. Szeleukosz fia; mielőtt Egyiptom ellen vezetett sikeres bosszúhadjáratát befejezte volna, megölték (vö. 11,10). - 6. III. Nagy Antiokhosz (ur. Kr. e. 223-187): II. Szeleukosz fia; először vereséget szenvedett Egyiptommal szemben Raphiánál (Kr. e. 217), de végül győzelemre vitte az Egyiptom elleni harcot. Egyiptom kir-a, V. Ptolemaiosz feleségül vette Nagy Antiokhosz lányát, Kleopátrát (11,13-17). Vállalkozásait a rómaiak meghiúsították (11,18). Egy Elám ellen vezetett hadjárat során halt meg (11,9). Az egyiptomi hadjárat idején Júdeában létrejött egy görögökkel rokonszenvező párt (11,14-16). 1Mak 1,10: IV. Antiokhosz apjaként említi. - 7. IV. Szeleukosz Philopator vagy Szótér (ur. Kr. e. 187-175): apjával ellentétben teljhatalmában keményen bánt azokkal a zsidókkal, akik nem a görögökkel rokonszenvező párthoz tartoztak. Az ő uralma alatt történt, hogy Héliodorosz kirabolta a Templomot; az Oniász és Simon közti ellenségeskedés szintén erre az időre esett (Dán 11,20; 2Mak 3,1-4,7). - 8. IV. Antiokhosz Epiphanész, III. Antiokhosz fia (ur. Kr. e. 175-164). - 9. V. Antiokhosz Eupator, IV. Antiokhosz fia (ur. Kr. e. 164-162). - 10. I. Demetriosz Szótér, IV. Szeleukosz fia (ur. Kr. e. 162-150). - 11. Alexander Balasz, IV. Antiokhosz állítólagos fia (ur. Kr. e. 150-145). - 12. II. Demetriosz Nikátor, I. Demetriosz fia (ur. Kr. e. 145-140); →pártusok. - 13. VII. Antiokhosz Szidetész, I. Demetriosz fia (ur. Kr. e. 139/8-129). - Az ÓSz-ben nem szerepelnek a következők: 14. II. Demetriosz Nikátor (másodszor; ur. Kr. e. 129-125). - 15. V. Szeleukosz, II. Demetriosz fia (ur. Kr. e. 125). - 16. VIII. Antiokhosz Grüposz, II. Demetriosz fia (ur. Kr. e. 125-113). - 17. IX. Antiokhosz Züszinekosz, VII. Antiokhosz fia (ur. Kr. e. 113-95). - VIII. és IX. Antiokhosz fiai viszálykodtak a trón körül. Kr. e. 83: az ország Örményo. kir-a, Tigranész kezére került. Miután a rómaiak Tigranészt félreállították, végül még XIII. Antiokhosz Asziatikosz uralkodott (Kr. e. 69-64) a rómaiak felügyeletével. Kr. e. 64: Szíria róm. provincia lett. R.É.

BL:1655.