Róbert, Bellarmin, Szt, SJ (Montepulciano, Itália, 1542. okt. 4.-Róma, 1621. szept. 17.): érsek, bíboros, teológus. - II. Marcell p. unokaöccse, Róbert Ferenc Romulusz névre keresztelték. Szülővárosa jezsuita koll-ában tanult, 1560: belépett a r-be, 1570: C. →Jansenius szent. pappá. 1576-ig Leuvenben hitszónok és teol. tanár. ~ volt az első, aki a leuveni egyetem engedélyével a jezsuita koll-ban nyilvánosan magyarázta Szt Tamás Summáját, ugyanakkor megcáfolta →Bajus téziseit. XIII. Gergely p. kívánságára 1576-88: Rómában a vitatkozó (kontroverz-) teol. tanára. A prot-ok (köztük →Beza) megtiltották kv-ei olvasását, és külön katedrákat szerveztek tanítása ellensúlyozására. A róm. koll-ban mint lelkivez. ismerte Gonzaga Alajost, akinek b-gá avatását ~ is szorgalmazta. 1592: a róm. koll. rektora, 1594-97: nápolyi tartfőn. VIII. Kelemen p. (ur. 1592-1605) újra Rómába hívta, pápai teológus, a Szt Officium konzultora. Ebben az időszakban írta két katekizmusát, közülük a kisebb 400 kiadást ért meg, 56 nyelvre és nyelvjárásra, köztük keletiekre is fordították, a missziókban elterjesztették. VIII. Kelemen 1599. III. 3: bíb-sá kreálta, de a kegyelemtani viták miatt (→molinizmus) már 1602: kinevezték Capua érs-évé. Gondos főpap volt, földet osztott, munkaalkalmakat teremtett a szegényeknek. VIII. Kelemen halála után 1605: ismét Rómában, a Szt Officium és más kongr-k tagja, a coelestinusok és a Collegium Germanicum protektora. 1607-: hosszabb időn át a montepulcianói ppség adm-a. V. Pál Velence elleni harcában, 1607-09: az I. Jakab ang. kir-lyal támadt vitában a Róma-ellenes hűségesküről, 1610-12: a gallikán egyh. vitájában a p. evilági dolgok fölötti hatalmáról írásaival vett részt. 1626. III. 26: ~et bízták meg azzal, hogy az Index Kongr. nevében tudassa →Galileivel Kopernikusz tanának elítélését. 1592: a Vulgata új kiadására VIII. Kelemen alatt ~ adta a biztatást, emlékeztetve arra, hogy már V. Sixtus gondolt egy jav. kiadásra. Ezt igyekeznek jóakaratú megtévesztésként beállítani. Alig ismert, hogy ~ 1615-21: az ÚSz gör. szövegének revíziójára létesített biz. elnöke volt. A munkát elvégezték, de V. Pál ismeretlen okokból nem járult hozzá a kiadáshoz. ~ 1611: adta ki zsoltárkommentárját. Élete végén, 1615-21: írta aszketikus műveit. Bíb-ként is nagy szegénységben és önmegtagadásban élt. Barátja volt →Baronius és Szalézi Szt Ferenc. B-gá avatását 1627: megkezdték, ügyét gyakran újrakezdték, XI. Pius p. 1923. V. 13: b-gá, 1930. VI. 29: sztté avatta, 1931: egyháztanítóvá nyilvánította. Teste eredetileg Rómában, az al Gesù-, 1923. V. 21: a S. Ignazio-tp-ban, Szt Alajos oltára mellett. - Ü: máj. 13. - M: Disputationes de controversiis christ. fidei adversus hujus temporis haereticos. 1-3. köt. Ingolstadt, 1586-93. - Dottrina cristiana breve. Kiskatekizmus. Roma, 1597. - Dichiarazione piu copiosa della dottrina cristiana. Nagykatekizmus. Uo., 1598. - De potestate Summi Pontificis in rebus temporalibus. Uo., 1610. - Conclusiones de Sacramentis. Uo, 1613. - De Scriptoribus ecclesiasticis. Uo., 1613. - De gemitu columbae. Uo., 1615. - Declaratio Symboli pro parochis. Köln, 1617. - De arte bene moriendi. Uo., 1620. - Index Haereticorum. (Bonaventura de Malvasia saját műveként adta ki) Uo., 1661. **

~ bíb. élete. Ford. Reisz Elemér. Bp., 1931. - Hermann Egyed: ~. Uo., 1938. - Gyenis András: A hitvédők fejed-e. ~ élete 1542-1621. Uo., 1941. - LThK II:160. - Kirschbaum VIII:273.

Róbert, Molesme-i, Szt (Troyes közelében, Champagne, 1027 k.-Molesme, 1111. ápr. 17.): a →ciszterciek alapítója. - Nagyon fiatalon Moutier-la-Celle bencés monostorába lépett be, 1050 k. házfőn. Komolyan törekedett az életszentségre, ezért 1068 u. meghívták a Saint-Michel-de-Tonnerre mon. apátjának. Mint Szt Benedeknek, hamarosan távoznia kellett, mert komoly fegyelmét a szerz-ek nem akarták vállalni. 1073: a provence-i Saint-Ayoul mon. házfőn-e. - A celle-i mon. közelében élő colani remeték többször hívták elöljárónak, s VII. Gergely p. (ur. 1073-85) engedélyének birtokában 1074: csatlakozott hozzájuk. Szegényen, a kezük munkájából éltek, de ~ eszménye nem a remeteség, hanem az eredeti bencés közösségi életforma volt, ezért olyan helyet keresett, ahol aránylag nagy közösség földművelésből meg tud élni. Választása Molesme erdejére esett a langres-i egyhm-ben, s a Maligny család odaadta a ter-et. A minden kegyúri jog nélküli adományozás tanúja Tezzelino, a későbbi Clairvaux-i Szt Bernát atyja volt. - A molesme-i mon. alapítása 1075 végén történt. A szerz-ek lakóhelye és tp-a fából készült, a tp-ot a Bold. Szűznek, az ég és a föld kirnőjének sztelték. - Az első években a szerz-ek életszentségre törekedve keményen dolgoztak, nagyon szegények voltak, olykor éheztek. Egyre többen jelentkeztek közéjük, a langres-i és troyes-i pp. és a burgundiai hg. felkarolta, 1084 u. egyre több adománnyal látták el őket. Molesmes egyre gazdagabb lett, egymás után bíztak rá pléb-kat, s nagy létszáma miatt priorátusokat és remeteségeket alapított a bencés hagyomány clunyi modellje szerint. E nagy kibontakozás következtében ~ eredeti elgondolása veszélybe került: egyre többen át akarták venni a clunyi regula-értelmezést, amely enyhébb volt, mint ~é, ezért 1089 k. elhagyta Molesme-et és visszavonult Aux-ba, egy kis közösségbe. - Távozása Molesme addigi jóhírét ugyancsak kisebbítette, ezért 5 év múltán a molesme-iek megbánták fegyelmet lazító felfogásukat és 1094: visszahívták ~et. - →Alberich priorral, Harding (Szt) Istvánnal és más szerz-ekkel megpróbálta feléleszteni az eredeti fegyelmet, de amikor hosszabb ideig távol kellett lennie, a viták újra fellángoltak, s nem tudta elcsendesíteni őket. Ezért 1097/98: telén 6 társával elvonult Citeaux-ba, ahol jogilag teljesen önálló, az eredeti →benedeki regulát megvalósító mon-t alapítottak. A környék pp-ei és urai támogatásával ez az alapítás egy új rend, a ciszterciek születési helye lett. - A molesme-iek 1099: másodszor is visszahívták ~et, s ezúttal sikerült helyreállítania a fegyelmet. - 1220: a kápt. kérte szttéavatását, ami 1221: meg is történt. Tiszt-e a rendben és Fro-ban él. Ü: ápr. 29. →Szent Róbert füve **

Kirschbaum VIII:274. - BS XI:238.

Róbert (†Esztergom?, 1239. nov. 2.): érsek. - Lüttichi családból származott, Gertrúd kirné híve. A MA-ban 1207-09: fehérvári prép., kir. kancellár, 1209: vál. és megerősített, 1210-1226. III. 13: tényl. veszprémi mpp. 1211, 1225: II. András követe a p-nál. 1226. III. 13: III. Honorius nevezte ki esztergomi érs-ké. 1227. VII. 31: IX. Gergely pápai legátusként küldte Kunországba, hogy a domonkosok kun misszióját irányítsa. Barc és Membrok fejed. népével együtt meg is keresztelkedett, s ~ előtt hűséget fogadott a m. kir-nak, ~ pedig Teodorik m. domonkos tartfőn-öt kunországi pp-ké szent., s Milkót tette székhelyévé (→milkói püspökség). II. András egyházellenes intézkedései miatt 1232. II: ~ interdiktum alá helyezte Mo-ot, az ellentét az 1233. VIII. 20: megkötött →beregi egyezmény után simult el. 1235. X. 14: megkoronázta IV. Bélát. 1210-ből a nagyobb, 1226-ból a kisebb veszprémi ppi pecsétje maradt fenn. Sztség hírében halt meg. - Utóda a kir. kancellárságban 1209: Tamás, Veszprémben 1227: Bertalan, Esztergomban széke 1240. III. 21: üres, utóda 1240: Mátyás. 88

Török 1859:33. - Mendlik 1864:28. (20.) (s.v. Bobert, 1226-38: érs.), 49. (19.) (1209: veszprémi pp.) - Gams 1873:386. (1209-1226. III. 13: veszprémi pp.), 380. (1226. III. 13-†1238: érs.) - Pauler II:676. - Lukcsics 1907:6. (15.) - Chobot II:470. - Eubel I:523. (1209: veszprémi pp.), 464. (1226. III. 13: esztergomi érs.) - Schem. Strig. 1918:XXIII. (21.); 1982:36. (22.) - MÉL II:526. - Bodor 1984:37. (1-2.)