Magyar Katolikus Lexikon > B > Baronius


Baronius, Caesar, Tm. (Sora, Campania, 1538. okt. 31.-Róma, 1607. jún. 30.): egyháztörténész, bíboros. - Veroliban és Nápolyban tanult, 1557: joghallg-ként csatlakozott Rómában Néri Szt Fülöp oratóriumához, kinek kérésére egyhtört. előadásokat tartott. 1561: mindkét jogból drált, 1564. V. 27: pappá szent. Szerény tudós, az oratórium támogatója, 1593: Szt Fülöp utóda. VIII. Kelemen 1594: gyóntatójának választotta, s ~ bírta rá arra, hogy a fr. IV. Henrik békülési szándékának hitelt adjon. 1596. VI. 5: bíb., 1597: a vatikáni kvtár pref-a. 1605: az első konklávén a sp. vétó akadályozta meg p-vá választását (a sp-ok neheztelését a monarchia sicula elleni föllépésével vonta magára.) 1580-tól részt vett a →martirológium reformjában, gondozta az 1586-os kiadást. 1592-1602: részt vett VIII. Kelemen breviárium-reformjában. XIV. Benedek 1745. I. 18: tiszteletreméltónak nyilvánította. - Kz-os hagyatéka Rómában a Vallicelliana kvtárban. - Fm: Annales ecclesiastici (1-12 köt. Róma, 1588-1607). - Paraenesis ad rempublicam Venetam. Róma, 1606. **

LThK I:1270.