Magyar Katolikus Lexikon > G > Galilei


Galilei, Galileo (Pisa, Itália, 1564. febr. 15.-Arcetri, 1642. jan. 8.): fizikus, csillagász, természetfilozófus. - A család eredeti neve Bonajuti, melyet még a 15. sz: Galileire változtatott. ~ apja, Vincenzio G. neves, de elszegényedett zenész volt. ~ a vallumbrosai ktori isk. után 1581: beiratkozott a pisai egy-re, orvosnak készült, de megváltozott érdeklődése miatt tanulm-ait nem fejezte be. Magánúton mat-t és fiz-t tanult. Tanulm-okat közölt 1586: a hidrosztatikai egyensúlyról, 1588: a testek súlypontjáról. Támogatást kapott a gazdag és mat-ban járatos Guidobaldo del Montétól, aki a pisai egy-en mat. tanári álláshoz juttatta, de vsz. a magiszteri fokozat hiánya, egyéni véleményei v. az arisztotelianizmus elleni állásfoglalásai miatt ellenséges hangulat vette körül. 1592: otthagyta állását, családjához Firenzébe költözött. Később del Monte támogatásával a velencei szenátus a padovai egyetem mat. katedrájára nevezte ki. Padovában élettársától, Marina Gambától egy fia és két lánya született. Az egy-en tud. újdonságok iránt érdeklődő légkör vette körül. ~ e korszakában számos tanulmányt írt mechanikával kapcsolatos kísérleteiről és megalkotta az első hőmérőt. - Vsz. kezdettől szemben állt az akkoriban tud. körökben általánosan elfogadott arisztotelészi fiz-val. A →Kopernikusz-féle heliocentrikus, Nap-középpontú rendszer eszméjének lelkes terjesztője lett. Egy →Keplerhez 1597: írt levele szerint már megelőzően több éve helyesnek tartotta Kopernikusz rendszerét. Ez azért okozott problémát, mert a kopernikuszi rendszer még nem rendelkezett igazi bizonyítékokkal, ill. a helyes alapötlet és a jó mat. kidolgozottság mellett számos, utólag tévesnek bizonyuló elemet is tartalmazott. ~ azonban teljes erejével melléállt, és életcéljának tartotta elfogadtatását. - 1609: a távcső hollandiai föltalálását követő évben ~ elkészítette saját teleszkópjait, és nekilátott az égbolt vizsgálatának. Fölfedezte, hogy a Hold, mivel felületét hegyláncok és völgyek szabdalják nem lehet az arisztotelészi értelemben tökéletes gömb; a Tejút számtalan csillagból áll; a Jupiter körül 4 keringő holdat észlelt, ami megerősítette kopernikánus véleményében, mert az egyik fő ellenérv a Föld keringése ellen az volt, hogy a mozgó Föld „lehagyná” a Holdat. Fölfedezéseit 1610-től a Sidereus Nuncius c. közleményeiben tette közzé. Művét Cosimo de Medici hg-nek ajánlotta, aki ezért kinevezte udvari filozófusának és matematikusának, évi 1000 aranyforint fizetéssel. Ekkor ~ Padovából a Firenze melletti Arcetribe költözött. - Fölfedezéseire az arisztoteliánus szakmai körök reakciói kedvezőtlenebbek voltak. Hivatkoztak a mindennapi tapasztalatra („mindenki láthatja, hogy az égitestek haladnak az égen”), az akkor ismert fiz. törv-ekre (melyek akkor még tényleg elégtelenek voltak a kopernikuszi elmélet értelmezésére v. kiigazítására) és a már Arisztotelész által fölhozott érvre, hogy a Föld keringése esetén az állócsillagok helyzete az égen periodikusan változna, aminek nyoma sem látszott (ezt a kismértékű változást, aberrációt csak 1725-28: tudta észlelni James Bradley, majd pontosabban 1838: F. W. Bessel). Elhangzottak a Szentírást szó szerint értelmezők ellenérvei a Föld keringése ellen. Már folytak a viták, amikor ~ fölfedezte a Vénusznak a Holdéihoz hasonló fázisváltozásait és a napfoltokat. A napfoltok észlelése cáfolta számára, hogy az égitestek változhatatlan, „éteri” anyagból lennének, a Vénusz fázisváltozásait a Nap körüli keringéssel magyarázta, de a fényváltozásokból az is nyilvánvalóvá vált számára, hogy a bolygók maguk nem bocsátanak ki fényt, csak tükrözik a Nap fényét (ismét ellentétben az ókori képzetekkel). A napfoltokat ~től függetlenül a római jezsuita csillagászok is észlelték, és 1610 végén Chr. →Clavius, a róm. jezsuita koll. matematikusa értesítette ~t, hogy megfigyeléseik megerősítik fölfedezéseit. Ennek hatására ~ 1611: Rómába ment, és igyekezett egyh. körökben nézeteinek támogatást szerezni, V. Pál p. is bátorítóan fogadta. A jezsuita koll-ban egésznapos ünnepséget rendeztek tiszteletére. - Firenzébe visszatérve ~ vitába keveredett Chr. →Scheiner SJ csillagásszal a napfoltok értelmezéséről és fölfedezésének elsőbbségéről, és álláspontját 1613: Levelek a napfoltokról c. munkájában védte. Ebben ismét kiállt Kopernikusz - általa bizonyított tényként kezelt - rendszere mellett, ráadásul széles körök számára érthetően, olaszul. Fölfedezései akkor még nem számíthattak döntő bizonyítéknak Kopernikusz mellett, mert addigi észleléseit akár heliocentrikus fölfogás nélkül is értelmezni lehetett a Tycho Brahe által akkoriban fölállított elmélettel, mely szerint minden bolygó a Nap körül, de a Nap a bolygókkal együtt az álló Föld körül kering. ~ nem vette figyelembe a kételyeket. Közben sokan elhalmozták dicséretekkel, köztük Maffeo Barberini bíb. (a későbbi VIII. Orbán p.). -

A közvéleményben az ol. nyelvű Levelek a vitát a csillagászat helyett a Szentírás értelmezése irányába fordította, erre teol. barátja, Benedetto Castelli hívta föl figyelmét. Válaszul ~ levélben fejtette ki nézeteit a Biblia és a tud. összefüggéseiről. Levele nyilvánosságra került, följelentették miatta a →Szent Officiumnál, de az semmi kivetnivalót nem talált a szövegben. 1614: Tommaso Caccini OP a firenzei Santa Maria Novella-tp-ban prédikációjában elítélte az új csillagászati eszméket, míg Paolo Antonio Foscarini OCD kv-ben kísérelte meg összeegyeztetni a Szentírást és Kopernikusz rendszerét. Foscarini egy példányt elküldött kv-éből Bellarmin Szt Róbert SJ bíb-nak, véleményét kérve. Bellarmin szerint Kopernikusz rendszere jobban írja le a jelenségeket, mint Ptolemaioszé, ezért jobb hipotézis, de nincs bizonyítva. Bizonyításáig az egyhatyák szó szerinti szentírás-értelmezésétől nem lehet eltérni, mert az kétségekhez vezetne; ha azonban a napközéppontú rendszert bebizonyítják, akkor a teológusoknak fölül kell vizsgálniuk a szentírásmagyarázatokat. Bellarmin azonban figyelmen kívül hagyta Szt Ágoston és Aquinói Szt Tamás véleményét, akik hangsúlyozták, hogy a Bibliát nem tud. nézetekben történő eligazodásra szánták. - ~ Benedetto Castelli atyának küldött újabb levelében fejtette ki véleményét (Levél Krisztina Nagyhercegnőnek): a Bibliának nem feladata, hogy tud. kérdéseket eldöntsön, és a szt írók nyilvánvalóan csak olyan fölfogásban közölhették a kinyilatkoztatást, amit a kortársaik megérthettek. 1615: Rómába ment, hogy minden illetékest meggyőzzön igazáról. - V. Pál pápa 1616: utasította a Szt Officiumot, vizsgálja meg a kérdést. 11 teológus a Szentírással ellentétesnek ítélte a heliocentrikus fölfogást. ~t Bellarmin bíb. elé idézték, és fölszólították, hogy ne helyeselje és ne hirdesse a kopernikuszi világképet. Ezután az inkvizíció főmegbízottja, vsz. túlbuzgóságból, ítélet formájában tiltotta meg ~nek fölfogása további fenntartását, a kopernikuszi nézetek bármilyen formában való hirdetését, tanítását, védelmezését, és ez a jegyzőkv-be is belekerült. Bellarmin azonban kijelentette, hogy ~nek az utóbbi, szigorúbb parancshoz nem kell tartania magát. Mivel ~ megígérte, hogy az utasításnak eleget tesz, az ügyet a Szt Officium következmények nélkül lezárta. - Ezt követően az Index Kongregáció átmenetileg betiltotta Kopernikusz 1543: írt De revolutionibus c. művét, a hipotézis jelleget jobban kihangsúlyozó kiigazításáig, ami 4 év alatt megtörtént, és Kopernikusz műve lekerült a tiltott kv-ek listájáról. A heliocentrikus elméletet ezután is csak hipotézisként lehetett ismertetni, ami akkor és még több évtizedig a valós helyzetnek felelt meg. A közvélemény az Index Kongr. határozata révén értesült az ügyről. - ~t újabb támadások érték, ezért Bellarmin bíb-tól írásos nyilatkozatot kért és kapott. Bellarmin leírta, hogy ~nek nem kellett megtagadnia véleményét, nem büntették, csak arra szólították föl, ne hirdesse tényként a Kopernikusz-féle rendszert. ~ visszatért Firenzébe, és egy darabig nem foglalkozott a kérdéssel. - 1623: Maffeo Barberini lett a pápa VIII. Orbán néven. Ő ~ barátja volt, és annak idején helytelenítette a Szt Officium föllépését ellene. ~ 1624: Rómába ment, a p. 6 magánkihallgatáson fogadta. ~nek a tilalom föloldását nem sikerült elérnie, mert a p. a kongregációk tekintélyét féltette, de vsz. biztatást kapott a p-tól, hogy írhat Kopernikusz rendszeréről, amíg azt hipotézisként kezeli és nem érvel mellette. Az ezt követő 6 évben ~ a Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo c. munkáján dolgozott, amivel döntő fordulatot akart elérni a heliocentrikus rendszer mellett; párbeszédes formában sorolta föl az egymással vitázó nézetek érveit. A mű 1632: egyh. jóváhagyással jelent meg. Érvei hibásak v. kevéssé meggyőzőek voltak (pl. az árapály jelenségének magyarázata v. a passzátszelek és a Föld forgásának kapcsolata), már csak az ismeretek akkori hiányos volta miatt is. Az érvelés nyilvánvalóan a tilalom nyílt megszegését jelentette, és a p. biz-ot rendelt ki az ügy újabb kivizsgálására. - A biz. vádjai ~ ellen: 1. nem hipotézisként, hanem tényként kezelte a kopernikuszi rendszert; 2. eltitkolta a főmegbízott 1616: adott parancsát, ami a régebbi jegyzőkv-ekből csak ekkor vált ismertté, mindenki meglepetésére. Az idős és beteg ~t Rómába rendelték, ahol tisztes bánásmódban részesült és nem börtönözték be, ahogy azóta sokszor híresztelték. Az 1633: zajló perben ő maga tagadta, hogy védelmezte volna a kopernikuszi eszméket, nem emlékezett a főmegbízott szavaira sem, és beterjesztette Bellarmin igazolását, sőt hivatkozott kv-e egyh. engedélyezésére. Az egyh. vezetők közül sokan (köztük a p. unokaöccse, Francesco Barberini bíb.) igyekeztek ~t menteni és enyhe ítéletet kieszközölni. Ellenfelei maradtak felül, a Dialogot betiltották, ~t „eretnekség alapos gyanúja” miatt nézetei megtagadására és névlegesen börtönre ítélték. ~ nyilván kénytelenségből meg is tagadta nézeteit, a börtön valójában háziőrizetet jelentett Arcetriben lévő otthonában, ahol tovább folytatta a mechanika kutatását és csillagászati megfigyeléseit, mígnem 1637. XII: elvesztette szeme világát. Mechanikai munkásságát, így a gyorsuló mozgással és a lövedékek parabola alakú pályájával kapcsolatos eredményeit Discorsi delle due novi scienze c., 1638: megjelentetett művében összegezte, melynek végső részeit már csak diktálni tudta tanítványainak, Torricellinek és Vivianinak. Utolsó éveiben egyik apáca leánya, Maria Celeste volt fő vigasza. A firenzei Santa Croce-tp-ban temették el. - A Nap körüli keringést bizonyító adatok (az állócsillagok aberrációjának fölfedezése és Newton törv-einek ált-an elfogadottá válása) hatására XIV. Benedek p. 1741: utasította a Szt Officiumot az egyh. engedély megadására ~ Összes művei kiadásához. A Dialogo 1757: lekerült az indexről egyéb, a heliocentrikus elmélet mellett érvelő kv-ekkel együtt. Még egy ideig bizalmatlanság kísérte a kopernikuszi rendszert, végül 1822: egy VII. Pius p. által hozott döntés kifejezetten világossá tette a tilalom végét, amit megerősített, hogy a mű az Index 1846. évi kiadásában sem szerepelt. -

II. János Pál p. 1981: megbízott egy Interdiszciplináris Bizottságot a ~-perek ügyének a megvizsgálására. A bizottság beszámolója és a p. azt követő beszéde 1992: a →Tudományos Pápai Akadémia plenáris ülésén formálisan is igazságot szolgáltatott ~nek. - ~ elítélése nem tévedhetetlen pápai döntés, hanem csak az egyik kongr. hibás, a tud. kutatás jelentőségét és gondolkodásmódját félreismerő, hatalmaskodó határozata volt. Az, hogy a heliocentrikus világképet a p-k, pp-ök, teol-ok, egyh. személyek egy része lehetségesnek tartotta, legalább hipotézis szintjén, önmagában mutatja, mennyire indokolatlan volt a döntésnek a teológiára való hivatkozása. A tud. ismeretek akkori állása szerint kétségtelen, hogy a heliocentrikus rendszer akkor még nem volt bizonyított, vitatott volt, és később sem abban a formában fogadták el, ahogy Kopernikusz fölvetette. Az összes addig összegyűlt tud. ismeret közül legfeljebb Kepler mérési eredményei és törv-ei segíthették volna ~t a tárgyszerű védekezésben. ~ azonban maga sem fogadta el az ellipszispályák létét, bár levelezésük révén tudott Kepler eredményeiről. Mindez nem menti a 2 per biz-ainak hozzá nem értését és rövidlátását, amivel sok kárt okoztak az Egyh-nak és a tud-nak. - ~ munkásságának korszakos jelentősége csillagászati fölfedezéseiben, az arisztotelészi fiz. tételeinek kritikájában, a mechanika megalapozásában van. A köv. természettudós nemzedékekre nagy hatással volt a kísérleti vizságlatok és a mat. elemzés összekapcsolására alapozott tud. módszere. A heliocentrikus világkép későbbi sikeréhez sokban hozzájárultak küzdelmei.  N.D.

Lukcsics József: A ~ kérdés. Bp., 1910. - NCE VI:250. - Fiz. Szle 1993. 7:276. (A ~ ügy: a fájdalmas félreértés immár a múlté) - Mérleg 1993. 4:345. (~ és Kopernikusz rehabilitálása) - Koestler, Arthur: Alvajárók. Bp., 1996.