Magyar Katolikus Lexikon > B > Bajus


Bajus, Michel (Meslin l'Évêque, Hennegau, 1513.-Lőven, 1589. szept. 16.): vallon teológus. - 1544-51: a fil., 1551-89: a teol. tanára Leuvenben, 1575-89: a St. Pierre esp-e és az egy. kancellárh-e. ~ és J. Hessels antiskolasztikus augusztinizmusa 1553-tól súrlódásokat okozott idősebb kollégáikkal, R. Tapperral és J. Ravesteynnel. Amikor 1560. VI. 27: a Sorbonne ~ egyik csop-jának 18 tételét elítélte, és válaszát ~ terjeszteni kezdte, nyíltan összetűztek. G. F. Commendone bíb. legátus Róma közbelépését kérte. 1561. V. 18: IV. Pius hallgatást parancsolt a szembenállóknak, a vitáról pedig a zsin-nak kellett döntenie. ~ és Hessels mint érdekelt teol-ok 1563.V: el is utaztak a zsin-ra, a tételek megvitatására azonban nem került sor. 1563 tavaszán ~ 3 traktátust nyomatott: De libero arbitrio, De iustitia et iustificatione, De sacrificio. Ezekből és ki nem adott írásaiból Ravesteyn 28 tételt állított össze, amelyeket 1565: az alcalai és a salamancai egy. más, általuk választott tételekkel együtt elítélt. Amikor 1566: az ítéletet közölték a lőveni egy-mel, az döntés végett Rómához fordult. Közben ~ első művét 4 újabb értekezéssel megtoldva (De peccato originis, De charitate, De indulgentiis, De oratione pro defunctis) 1566: újra kiadta. 1567. VI. 20: az alcalai egy. ezekből kiemelt 40 tételt és azokat is elítélte; már II. Fülöp is sürgette a róm. döntést. A p. komisszió az eléje terjesztett és a már elítélt 120 tételből 76-ot talált tévesnek. 1567. X. 1: e tárgyban V. Pius Ex omnibus afflictionibus c-mel bullát adott ki, melynek titokban kellett maradnia, és csak ~, valamint az egy. karának szűkebb köre olvashatta. Az érdekeltek alávetették magukat a döntésnek (D 1567), de ~ 2 apológiát terjesztett föl V. Piushoz és Simonetta bíb-hoz, kérve a döntés felülvizsgálatát. A pápai breve megerősítette az elítélést, ~ így kénytelen volt visszavonni a kárhoztatott tételeket, de csak a bulla értelmében, és így azok a szerző értelmezésében továbbra is védelmezhetők maradtak (→bajanizmus). ~ szó szerint nem merte tovább hirdetni az elítélt tételeket, de magatartása a vitákon és a megbeszéléseken nem volt egyértelmű. Amikor tételei miatt ismét följelentették, és azokat Spo-ban is elítélték, II. Fülöp újra kérte Róma közbelépését. 1579 őszén a Szt Officium eljárása eredményeképpen XIII. Gergely 1580. I. 29: (tkp. 1579:) kiadta a Provisionis nostrae bullát, amely helyben hagyta V. Pius bulláját, és F. Toledo SJ-t Lővenbe küldték. ~ elfogadta az elítéltetést, azzal, hogy az egyes tételek műveiben az elítélt értelemben is bennfoglaltatnak, de a nyugtalanságnak nem lett vége. Ezért J. Lensaeus - Bonomi nuncius megbízásából - összefoglaló jegyzéket szerk. az elítélt tételekkel szemben álló helyes tanításról, amely mellett 1595. XI: a kar elkötelezte magát. Amikor 1587 végén L. Lessiust a kegyelemről és a predestinációról szóló tanítása miatt följelentették a lőveni karon, ennek megvitatásában ~ is részt vett. ~ szívében kat. maradt. Hogy magatartását megértsük, figyelembe kell vennünk azt a szinte csökönyösnek mondható meggyőződését, hogy tanítása teljesen azonos Szt. Ágostonéval, amit pedig mégsem lehet elítélni, másrészt hogy róm. elítélői félreértették az ő nézeteit. Cs.I.

LThK I:1198.