🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > bajanizmus
következő 🡲

bajanizmus: M. →Bajus teológiai tanítása. - A 16. sz: a lőveni egyetemen indult a törekvés, hogy a teol-t közelebb hozzák az élethez, főleg azáltal, hogy a skolasztikus módszertől visszatérnek Szt Ágostonhoz. Bajus fő témája az emberi term. romlottsága és a kegyelem szükségessége volt (természeten értve azt, amivel Isten útjára inditotta az embert). Szerinte term-ünk eredeti adottsága volt az, hogy ragaszkodjék Istenhez az erkölcsi törv-ek, a kegyelem és a lélek megnyilvánulása által, és az is, hogy a szellem uralkodik bennünk a testi vágyak fölött. Ebből következik, hogy a parancsok teljesítése a term. követelménye szerint vezet el az örök életre. Eszerint a →paradicsomi kiváltságokat és az üdvösséget nem kegyelmi adománynak kell tekinteni, hanem term-ünk tartozékának és követelményének. Nem úgy, mintha ezek a term. belső erejéből folynának, hanem úgy, hogy az ember ezek nélkül nem lehet boldog, s így Isten nem tagadhatja meg őket tőle. Az →áteredő bűn szerinte abban áll, hogy term-ünk megromlott, azért vakok vagyunk Isten dolgai iránt, szeretetünkkel a világ felé fordulunk, s az érzéki vágy uralkodik bennünk. Így az áteredő bűnnel megterhelt ember minden tettével vétkezik, ha Isten kegyelme nem segíti. A kegyelem nélkül ui. tettei nem Istenre irányulnak mint célra. Bár az ember az →érzéki vágyakat az ellentétes erényekkel legyőzheti, de valójában az önmagáért gyakorolt erény is bűn, hiszen a cselekvésnek csak két iránya lehet: Isten szeretete és a világ bűnös szeretete. Tisztán természetes erkölcsiség nincs. Aki ilyet állít, az →pelagianizmust vall. - A ~ többi tétele ebből következik. Amikor a megtérő v. a bűnbánó Istent keresi és megtartja parancsait, megvan benne a szeretet. Valójában tetteivel kiérdemelné az üdvösséget, de mivel bűnei még nincsenek megbocsátva, nem érheti el. A megigazulás két dolgot foglal magába: az akarat megújulását, amit Isten visz végbe és a bűn eltörlését a szentség által. Bajus szerint az emberi →szabad akarat nem választási szabadság, hanem spontán alávetés Isten akaratának. Az a tétel is csak az eredeti ártatlanság állapotában volt érvényes, hogy Isten nem kíván az embertől lehetetlent. Ezt az elesett emberre nem lehet alkalmazni, vagyis Isten parancsait lehetetlen megtartani. Maga az érzéki vágy, a rosszra való hajlam is bűn, még a megigazult emberben is, jóllehet nem szándékos bűn, s valójában az akarat nem parancsolhat neki. A földön a →megigazulás nem annyira állapot, mint inkább kibontakozás, előrehaladás. - V. Pius bullája fölsorolt 76 tételt a ~ tanításából, és összefoglalóan elítélte őket mint eretnek, téves, vakmerő, botrányt okozó v. jámbor füleket sértő állításokat, de nem részletezte, hogy melyik cenzúra melyik tételre vonatkozik. A p. bulla tehát inkább az egész vitának akart véget vetni, és nem az egyes tételeket külön megbélyegezni. A vita tovább folyt arról, hogy a kiragadott tételek igazán Bajus állításait tartalmazzák-e. Bajus ugyanis a fölvetett problémákra megoldást nem adott. Inkább Szt Ágoston betűjéhez ragaszkodott, mint szelleméhez. Ő volt a →janzenizmus előkészítője. G.F.

Jansen, F. X.: Baius et le Baianisme. Leuven, 1927. - Lubac, H. de: Surnaturel. Paris, 1946.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.