Magyar Katolikus Lexikon > P > Pozsony


Pozsony, Pressburg, Prešporok, v. Pozsony vm. (Bratislava, Szl.): 1. város a Duna középső szakaszának mindkét partján, 1919-ig Pozsony vármegye, 1919-39: a szlovák tartomány fővárosa és kerületi központ, 1939-45: a Szlovák Állam, 1992. VII. 17-: Szlovákia fővárosa. - Várát, mely a morva és germán ter. felé a gyepű legfontosabb pontja, I. (Szt) István (ur. 997-1038) az ispánságok szervezésekor központtá tette. Első okl-es említése 1002: Poson (nevét vsz. ispánjáról kapta), vámszedő hely. - István kir. alapította a →pozsonyi Szent Márton prépostságot. Az első (prépsági) tp., a S. Salvator-kerektp., körülötte temetővel 1002: a várban állt (~ legrégibb képén, a →Képes Krónikában látható). - III. Henrik ném-róm. cs. (ur. 1039-56) 1042: földúlta, 1052: azonban sikertelenül ostromolta, ugyanúgy, mint 1108: V. Henrik cs. (ur. 1105-25). - 1151: ~ vásáros hely. A 13. sz. elején Imre kir. (ur. 1196-1204) kérte III. Ince p-t (ur. 1198-1216), hogy a prépságot a váron kívüli helyre telepíthesse. 1211: a ~i Szt Márton-tp-ban jegyezték el II. András (ur. 1205-35) leányát, Árpádházi (Szt) Erzsébetet I. Hermann türingiai őrgr. fiával, Hermannal (aki 1216: meghalt, és Erzsébet Hermann öccse, Lajos felesége lett). A Wartburgba induló 4 é. Erzsébetet ~ban búcsúztatták. - Vödric és Széplak külvárosait 1241: a mongolok elhamvasztották, de ~t elfoglalni nem tudták. IV. Béla (ur. 1235-70) a várat és várost megerősíttette, az elidegenített várbirtokokat visszakövetelte. IV. Béla ~ban kötött békét 1254: és 1260: II. (Nagy) Ottokár (ur. 1253-78) cseh kir-lyal, 1262: V. István ifj. kir-lyal. - II. Ottokár 1271. IV. 15: fölgyújtotta és kirabolta a várost, a kápt. és a város levtára is elégett. VII. 31: V. István (ur. 1270-72) itt írta alá a békét II. Ottokárral, de a ~i vár a cseheké maradt. IV. (Kun) László (ur. 1272-90) alatt Együd mester 1273: a várat csellel visszavette. Az Ottokár elleni győzelmes →morvamezei csata (1278. VIII. 26.) után IV. László, fogadalmát teljesítve, 1297: építtette a ~i ferenceseknek a tp-ot és ktort, akiknek előbbi ktorát és a Szt János-kpnát a csehek elpusztították. Ekkor költöztek a klarisszák a ciszt. apácák ktorába (a 19. sz: a gimn. épülete). IV. (Kun) László cseh háborúi idejében a már elkészült dóm I. Albert osztr. hg. megszállásakor, 1287-91: megrongálódott. Ezen időtől ~ és környéke ném., m. és szláv lakosságú. - III. András (ur. 1290-1301) az egykori Borostyán út menti ~nak 1291. XII. 2: városi kiváltságlevéllel szabad bíróválasztási és árumegállító jogot adott, fölmentette az út- és révvám alól; megengedte, hogy a csallóközi Kis-Dunaágon átvezető réven (Chollon-rév) adót szedhessenek, s megtiltotta, hogy a jobbágyok ~ba költözését megakadályozzák. 1297: rendeletére a ~on átmenő kereskedők áruikat csak ~i hajósokkal szállíttathatták tovább. Ezután a város élén a bíró, a tanács és a városi jegyző állt, tanácskozásaikat 1387-től a város birtokába került városházban tartották. Pörökben a bíró és 12 esküdt mondott ítéletet. - 1301. II-1328. IX: Ágnes özv. kirné (†1364) tartása címén Pozsony vm. osztr. kormányzás alá került. 1309: →Gentilis pápai követ zsin-ot tartott a lengy. főpapokkal, itt átkozta ki XII. 25: Kán László erdélyi vajdát és 1311. VII. 6: Csák Mátét. - A visszakerült várost a 14. sz. elején fallal vették körül. I. Károly Róbert (ur. 1307-42) idéjén 1309: már kórháza és fürdője is volt. 1311: építették a Katalin-kpnát. 1328: ~t fölmentették minden mo-i vám fizetése alól. I. Károly 1331: ~ban kötött békét Albert és Frigyes osztr. hg-ekkel, akik ellen 1337: Kázmér lengy. kir-lyal ~ban szövetkezett. - I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) a fénykorát élő ~nak 1344: orsz. vásár tartását engedélyezte. 1356: újra elismerte a polgárok vámmentességét, a város árumegállítási jogát; sürgette a falak erősítését és épségben tartását, a költségeket arányosan az összes polgárra kirótta. 1364: határozatára a ~ban élő nemeseket is kötelezték a községi adók megfizetésére. A város 1364-től bevételeiről, kiadásairól és függő adósságairól naplót, 1434-től részletes és összefüggő kv-et vezetett. 1370: említették először mint tornyos, új házat a városházát. A hadakozásokban megrongálódott dóm építését gótikus stílusban a 14-15. sz: folytatták. Hajóját 1452: szentelték, a gótikus Szt Anna-kpnát is a 15. sz: építették. - Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) 1390: Vödricet egyesítette a várossal, s rendezte a dunai átkelést. 1392: megerősítette III. András 1291-i szabadságlevelét, fölmentette a polgárságot a révadó alól. 1401, 1402: és 1408: a ~iak vámmentességét egész Mo-ra kiterjesztette. 1402: ~nak adományozta a dunai vámot, és megtiltotta, hogy ~i polgárt bárhol fogságba vessenek, elítéljenek v. áruit lefoglalják. Rendezte ~ köz- és magánjogi viszonyait. ~nak ném-ül szövegezett jogkv-e a 15. sz: készült, melyhez a 16. sz: kiegészítéseket és pótlékokat tettek. E korban jegyezték föl először a városi céhek szabályzatát. 1405: a tárnoki joggal sz. kir. várossá tett ~ ezután az ogy-re követet küldhetett és törvényhozói jogot gyakorolhatott. Zsigmond kir. 1405, 1410, 1411, 1429: és 1435: ogy-t tartott ~ban. 1411: itt rendezte meg leánya, Erzsébet kézfogóját Albert osztr. hg-gel, kinek trónját is megígérte. 1423: megújította a Váralja lakóinak kiváltságait. 1428: a cseh →husziták csak ~ külvárosát pusztították el. 1429: Zsigmond kir. ~ban rendezte meg a ném. birod. gyűlést. 1430. III. 6: pénzverőt állított ~ban, melyben a polgárok is verhettek pénzt (ezek fölirata: L. P. = Liga Posoniensis). 1430: megengedte, hogy a külvárosokban is heti vásárt tartsanak. Kezdeményezésére fogott hozzá 1407: Ádám fia Vince ~i polgár első ízben egy Duna-híd építéséhez. A részben hajókon, részben karókon nyugvó híd a Vízitorony közelében 1430 u. el is készült. A kir. 1434: a köpcsényi gr-ok és ~ közötti pört ~ előnyére döntötte el, s a városba szállítandó élelmiszerek számára vámmentességet engedélyezett. 1436: ~t címerhasználati joggal is fölruházta. 1428-tól ~ határát, külvárosait is többször pusztították a husziták, ezért Zsigmond rendelkezett a várban őrzött sátrakról és fegyverekről. - A ~i hidat Albert kir. (ur. 1437-39) a rév- és vámjoggal együtt a városnak adományozta. 1439: ~ városa Erzsébet özv. kirnét, a vár I. Ulászlót (ur. 1440-44) támogatta, ami évekig tartó viszályt eredményezett. 1441: Erzsébet kölcsön fejében a harmincadot a városnak adta zálogba. I. Ulászló eredménytelenül ostromolta, a város csak Erzsébet halála után ismerte el kir-nak. - Hunyadi János kormányzó (1446-53) idején 1452: és 1453: ogy-t tartottak ~ban; 1452: szent. föl a dóm hajóját, 1461: kezdték építeni a szentélyt. - V. (Habsburg) László (ur. 1453-57) a ~i ogy-en nevezte ki Hunyadi Jánost örökös besztercei gróffá, és ez évben adományozta az épülő új hidat jogaival együtt a városnak, meghagyva, hogy a hídon és a kompon a nemes ember is fizessen vámot. - I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) ~nak az 1464-i Aranybullával minden korábbi kiváltságát megerősítette, 1467: megalapította az Academia Istropolitanát (→pozsonyi egyetem) (amit II. Ulászló nem támogatott, épületét 1491: fegyverraktárrá alakították), a városnak 1468: →pallosjogot adott. 1474: megengedte, hogy Szt Mihály (IX. 29.) napján országos vásárt tarthasson. 1475: a polgárságot 10 évre minden adó alól fölmentette. 1473-81: és 1482-89: hidat veretett a Dunán, melyeket III. Frigyes cs. (ur. 1440-93) elleni háborúiban is fölhasznált, s melyeken 1475 u. csak a főurak nem fizettek vámot. 1476-87: készült el a dóm szentélye, melynek egyik zárókövén a befejezésében közreműködött Korvin János hg., 1490: ~i főispán címere látható. - II. Ulászló (ur. 1490-1516) ~ban írta alá Habsburg Miksával (ur. 1493-1519) 1491. XI. 7: a →pozsonyi békét és családi szerződését, melyek alapján utóbb a Habsburg család igényt támasztott a m. trónra. 1498: megerősítette I. (Nagy) Lajos 1374: ~nak adott kiváltságlevelét. - 1515. III: a ~i királytalálkozón II. Ulászló, Miksa, I. Zsigmond lengy. kir. (ur. 1506-48) és Kázmér hg. vettek részt. - 1526. XII. 11: a ~i ferences tp-ban választották kir-lyá I. (Habsburg) Ferdinándot (ur. 1526-64), aki a kormány székhelyét Budáról ~ba helyezte, mely a Habsburgok szék- és koronázó városa lett. A mohácsi csatavesztés után, 1526. IX: ~ba menekült Mária özv. kirné. Ezután 1848-ig ~ban tartották a legtöbb ogy-t (I. Ferdinánd alatt 20-at); ~ba helyezték át 1531: az udvari kamarát; 1535: újjászervezték a kir. törv-székeket. 1535. XII: az ogy-en a rendek ~t a kormány székhelyévé tették. ~ba költözött a töröknek hódolt részekről a főurak, főpapok, szerz-ek és apácák nagy része, Esztergom 1543. VIII. 10-i tör. elfoglalása után az érsek-prím. is. - I. Ferdinánd 1534: ~ árumegállítási jogát megerősítette; 1539: a ~i bírót s az esküdteket fölhatalmazta, hogy minden magán- s főbenjáró ügyben ítélkezhessenek. - A reformáció 1526 e. jelent meg, 1527: a városi tanács kifüggesztette Luther tételeit ~ban. - 1552-1784: csekély megszakítással a ~i várban őrizték a →Magyar Szent Koronát, mellyel itt először 1563. IX. 8: (választás nélkül) Miksa hg-et koronázta meg (ur. 1564-76) Oláh Miklós érs. (1553-68). A kir. 1564: is megparancsolta, hogy a tanács a prot. kv-eket kobozza el, amit a tanács nem teljesített. 1565: a prot-ok a Váralján tartották istentiszt-üket. 1572. IX. 25: Rudolf hg-et (választás nélkül) koronázták meg (ur. 1576-1608). - A városházát 1577: reneszánsz stílusban fölújították. 1578: ~ az ogy. alkalmával új hidat épített, 1597: Mátyás főhg. hadi célból hidat veretett, 1598: Rudolf kir. hídépíttetésekor Mátyás főhg. kieszközölte, hogy azt ne ~ költségén és kiváltságainak kijátszásával, hanem az orsz. pénzén építsék. - 1599: Pálffy Miklós (1552-1600), a győri hős az örökös ~i várkapitányságot és a vm. örökös főispánságát kapta jutalmul. 1602: Rudolf kir. megerősítette ~ és a többi sz. kir. város jogait. 1605: Basta cs. tábornok Bocskai István erdélyi fejed. (ur. 1604-06) csapatai elől ~ba vonult vissza, Bocskai hadai megszállták Pozsony vm-t és ~ külvárosait. 1608. I. 31: Habsburg Mátyás kir. hg. a ~i ogy-en Rudolf kir. ellen segélyt kért, amit a rendek az osztr. és morva urakkal szövetkezve megszavaztak, ennek segítségével VI. 25: buktatták meg Rudolfot. II. (Habsburg) Mátyás XI. 19: ~ban koronázó ogy-t tartott, melynek falfüggönyét először díszítették piros-fehér-zöld színekkel. 1611: Forgách Ferenc érs. (1607-15) az érs. palotában megalapította az első ~i kv-nyomdát (ún. Pázmány-nyomda; 1660 u. Nagyszombatba került: →Pozsonyi Érseki Nyomda). 1618. V. 18: az ogy. Habsburg Ferdinánd kir. hg-et II. Mátyás utódává választatta és megkoronáztatta. - 1619. X: Bethlen Gábor erdélyi fejed. (ur. 1613-29) hadaival elfoglalta ~t és a Forgách Zsigmond nádor uralta várát, Tieffenbach cs. tábornokot átűzte a Dunán, ~tól 20.000 Ft hadiadót szedett. 1620. X: Dampierre cs. hadvezér elesett a halászkapu elleni rohamban; 1621: ~ megnyitotta kapuit Forgách nádor és Bouquoi cs. tábornok előtt, a vár őrsége szabadon elvonult; Bethlennek nem sikerült visszafoglalnia. - 1622. IX. 11: Pázmány Péter (1616-37) jezsuita koll-ot alapított, a jezsuiták 1627. XI. 5: isk-t nyitottak. - 1626: Bethlen Gábor békét kötött ~ban II. Ferdinánddal (ur. 1619-37); Pálffy Pál 200.000 Ft költséggel Alberthall János építésszel 1635-42: újjáépíttette a ~i várat. 1636-37: a prot-ok új tp-ot építettek, 1636-40: Pázmány Péter és Lósy Imre érs. (1637-42) a klarisszáknak (a régi helyén) új tp-ot és ktort építtetett. - III. Ferdinánd (ur. 1637-57) a ~i nagy vásárok számát 7-re emelte. 1640: a prot-ok m-tót tp-ot emeltek (a 19/20. sz: Orsolyita tp.), 1656: új isk-t nyitottak (1672-ig állt fenn). 1642: Lósy Imre érs. megalapította az →Emericanum papnöveldét. 1648: Lipót Vilmos főhg. megerősítette a várat. - I. Lipót (ur. 1657-1705) parancsára, a kincstár feltöltésére 1671. I. 3: megkezdte működését a vagyonelkobzó „rendkívüli bíróság”, nemes Bónis Ferencet IV. 30: kivégezték ~ban. 1672: Szelepcsényi György érs. (1666-85) letelepítette az irgalmasokat, tp-ot (1728: készült el) és ktort alapított; a klarisszák isk-jának megnyitásával megkezdődött a mo-i szervezett nőokt. VII. 18: a katolikus-prot. összetűzések miatt cs. katonák lefoglalták a prot-ok új tp-át; a tüntető polgárságot szétverték, a prot. lelkészeket családostól kiűzték a városból, a tiltakozó tanácsosokat vád alá helyezték, a m. prot. tp-ot és isk-t is elvették. 1682: a prot. gyülekezet újjáalakult, isk-t és temetőt alapított. 1683. VII: a tör., ill. Thököly Imre csapatai szállták meg ~ környékét, a várost VII. 26: elfoglalták, fölgyújtották (a külvárosi prot. tp. is leégett); a vár sikeresen ellenállt. IX. 8: Bécs fölmentése után III. (Sobieski) János lengy. kir. (1674-96) elől a törökök sietve visszavonultak. 1687. X. 31: Lipót kir. azon ígéretére, hogy visszaállítja Mo. alkotmányát, a rendek elismerték a Habsburg család fiúági örökösödését (a visszaállítás elmaradt). 1689: ~ban letelepítették a trinitárius rendet (1717: épült új tp-uk és ktoruk a lebontott Mihály-tp. helyén). 1688-89: Kollonich Lipót pp. elnökletével országos reformbizottság működött, mely kidolgozta a visszafoglalt Mo. új berendezkedését. 1694: fölépítették a Kálvária-kpnát. - II. Rákóczi Ferenc szabharca idején (1703-11) a kurucok ~t nem tudták elfoglalni. III. Károly (ur. 1711-40) 1712. VIII. 14: a hajóhidat és a hídvám felét örök időkre ~nak adományozta, vámmentességét megerősítette, és megengedte, hogy a récsei és a nagyszombati vámnál és még két helyen hidakat építhessen és ennek költségeire külön vámot szedhessen. 1714: az évenkinti 7 országos vásár mellett minden csütörtökön marhavásárt tarthatott. - ~ kk. jellegét Melchior →Hefele és a Franz →Hillebrand építette paloták fokozatosan megváltoztatták. 1712: megnyitották az irgalmasok kórházát, 1714. II. 22: az új jezsuita gimn-ot. 1718: Esterházy Imre érs. (1725-45) a kapuc-okat telepítette ~ba. - 1719-49: Bél Mátyás ~i ev. lelkész az isk. rektora, 1721-22: szerk. a Nova Posoniensia c. első m. folyóir-ot. 1720: Royer Pál kv-nyomdát állított (1770: a Landerer család birtokába került). - Az 1722-23-i ogy. elfogadta a →Pragmatica Sanctiót. Mária Terézia (ur. 1740-80) idején a várat fölújították (1766-80: itt veje, Albert szász-tescheni hg., m. helytartó és neje, Mária Krisztina főhgnő rendezkedett be); 1753: építette Hillebrand és Römisch az udvari kamara számára az országházat, melyben utóbb a rendek is gyűléseztek; 1754: épült a Miasszonyunk ktor és tp., 1760: a Grassalkovich-palota; 1772: elkezdték a falak és kaputornyok lebontását, az árok feltöltését Vödrictől a Lőrinc-kapuig, s a szabaddá lett ter-ek beépítését; 1773: elkészült a katonai raktár, 1778: lebontották a vödrici és a Lőrinc-kaput, a kiszáradt Duna-ág medrében sétateret nyitottak; a külvárosok felé új házsorokat emeltek. Az 1563: készült →koronázási domb helyett 39.000 Ft-ért 1775: újat emeltek (1870-ig megmaradt). 1776: megnyitották az új jogakad-t (1914: az Erzsébet Tudegy. jogi karává szervezték), XI. 1: a Halász-kapu helyén épített új városi színházat (1884-ig állott), 1774: a városi dóm-(el.) isk-t. 1749: és 1767-1802: a jezsuita gimn-ban és kvtárban dolgozott →Pray György, aki 1770: megtalálta a kápt. levtárában a →Halotti beszédet. Megjelent a Windisch Károly Gottlieb (1725-93) polgármester szerk. Pressburger Zeitung (1764-1849), majd Rát Mátyás (1749-1810) Magyar Hírmondója (1780-88). 1770: Landerer Mihály kétemeletes nyomdát nyitott. - II. József (ur. 1780-90) közigazg. reformjával ~ a Pozsonyi kerület székhelye. Ekkor a város fejlődése megrekedt, a vár elnéptelenedett, az Albertina kép- és kvtárat, a Szt Koronát Bécsbe vitték, ogy-t nem tartottak, a Helytartótanácsot, a Kir. Táblát, az Udvari Kamarát Budára helyezték, sok család elköltözésével szűkült a városi keresk. forgalma, bár ~ 1784: a 61 sz. kir. város között 1388 házával (Szeged 3930 háza után) a 17., 28.707 lakójával (Debrecen 30.064 fő) városaink között a 2. A klarisszák ktorába 1784: a Nagyszombatból ~ba áthelyezett jogakad-t, 1786: a gimn-ot is elhelyezték. 1788-1810: ott működött a Magyar Társaság, az első m. önképzőkör. - II. Lipót (ur. 1790-92) bemutatkozásként 1790. II. 21: visszavitette a Szt Koronát ~ba, koronázó ogy-t hirdetett Budára, mely 1790. XI. 11-: ~ban folytatva működését, helyreállította az alkotmányt. XI. 12: nádorrá választották Sándor főhg-et, XI. 15: megkoronázták Lipótot. I. Ferenc (ur. 1792-1835) szigorította a cenzúrát, a kv-kereskedőknek 1792-től lajstromot kellett fölterjeszteniök. - 1805. X. 15: fr. huszárok csellel elfoglalták a ligetet és a repülőhidat, Dévényújfalu felől 10 ezer fr. özönlötte el ~t, akiknek ellátására 10.000 Ft-ot kellett fizetnie. XI. 29: a fr. had elhagyta ~t, de XII. 10: visszatértek. Lichtenstein János hg. és gr. Gyulai Ignác tábornokok Talleyrand hg-gel a prím. palotában XII. 26: megkötötték a pozsonyi békét. 1809: az újabb fr. háborúban Davoust hadai VI. 26: éjjel bombázták, VII. 14-XI. 29: megszállták a várost és a várat. Mindez ~nak 2.104.000 Ft adósságot eredményezett. 1811. V. 28: a vigyázatlan katonák okozta tűzben a Váralján levő utcasorral és 5 sörfőzővel együtt leégett a vár. - 1815. IX: Rudnay Sándor érs. (1819-31) nemz. zsinatot tartott a jezsuita tp-ban. Az 1825. IX. 11-re összehívott ogy-sel megélénkült ~ pol. és kulturális élete (1825-32: Stöger társulatával az első m. színházi előadások, 1836-43: Pokorny társulatának szereplése, stb.). 1828: ~ban 1697 házban 37.180 polgár élt, a mo-i városi házak száma szerint a 11., a lélekszám szerint a 2. a leglakottabb Pest (4491 ház, 56.577 fő) után. 1830. IX. 4: érkezett Bécsből ~ba az első gőzhajó. (V.) Ferdinándot IX. 28: kir-lyá koronázták; 1832-36: a reformpárt ogy. küzdelmei zajlottak, Kossuth Lajos (1802-94) 1832. XII. 17-1836: kiadta az Országgyűlési Tudósítások kőnyomatos lapot. 1833: Kumlik József (1801-69) karnagy megalakította az Egyh. Zeneegyletet, mely a Szt Mihály-tp-ban 1835: Beethoven két miséjét adta elő, s nagy zenekarral tette mozgalmassá ~ életét. Az 1839-40-i újabb reform-ogy. idején 1840. IX. 27: hazánkban elsőként ~ és Szentgyörgy városok között, kb. 15 km távon lóvontatású vasutat indítottak. Az 1843-44-i ogy-en a rendek a magyart tették hivatalos államnyelvvé és kimondták a polg. származásúak hivatalképességét. V. Ferdinánd 1847. XI. 7: m-ul nyitotta meg az utolsó ~i ogy-t, mely kivívta az 1848-i törv-eket; 1848. III. 13: a bécsi és III. 15: a pesti forr. hatására IV. 7: a prím. palotában kinevezte az első m. felelős kormányt, IV. 11: ott írta alá az áprilisi törvényeket és föloszlatta az utolsó rendi ogy-t. ~ban is megszervezték a honvédséget. X. 7: a visszavonuló Jellachich hadteste megszállta ~t, de hamarosan Bécs felé távozott. ~ból indultak a honvédek a Windischgrätz által ostromlott forr. Bécs fölmentésére. X. 30: a schwechati csatavesztés után Kossuth Görgey Artúrt (1818-1916) nevezte ki a ~ vidéki honvédek főparancsnokává; vezérlete alatt Nagyszombattól a Fertőig 43 ezer katona 216 ágyúval őrizte a Ny-i határt. XII. 19: a császáriak bevonultak ~ba, ostromállapotot rendeltek el, betiltották a Pressburger Zeitungot, s elkezdődtek az elfogatások. 1849. V. 31-: ~ a J. J. Haynau (1796-1853) táborszernagy vezette osztr. vérbíróság székhelye. Ő végeztette ki VI. 5: Mednyánszky László br. h. őrnagyot és Gruber Fülöp kapitányt, ~ban Petőcz Györgyöt és VI. 18: Rázga Pál (1798-1849) ev. lelkészt. XII. 22: Mo. 6 katonai parancsnokságra osztásakor a Kempen táborszernagy parancsnokolta ~i alá 9 vm. tartozott. Ekkor ~ban (1880 ház 19.728 lakásában) 42.238 fő élt. - 1850: megnyitották az első hazai reálisk-t, XII. 16: a ~ és Esztergom közötti vasutat, 1854: a természetrajzi múz-ot, 1855: az új ev. líceumot. Ez évben Estei Miksa főhg. megvette a jezsuita koll. épületét, és visszatelepítette a rendet. 1856. I. 1: bevezették a városi gázvilágítást; 1857: megalakult a ~i Dalárda; 1858: újjáalakult a líceumi ifj. önképző köre, a Magyar Társaság. - A Bach-korszak után 1861. X. 25: →Kruesz Krizosztom OSB vezette m. tanártestület vette át a gimn-ban a tanítást. 1862: a városi iparszabadság kimondásával megszaporodtak a kereskedő-boltok. 1862: megnyitották az országos kórházat; 1863: fölépítették a Vár u. zsinagógát; 1865: megalapították az iparbankot, a polgárság saját költségén fölújíttatta a dómtp-ot, 1867. XI. 11: fölszentelték. Önkéntes tűzoltó egyes-et alakítottak, 1867: városi múz-ot létesítettek. 1873: megnyitották a lóvasútból gőzvasúttá alakított ~-nagyszombati vasutat (1876: Trencsénig, 1883: Zsolnáig építették ki), fölépítették Eu. első dinamitgyárát. 1874: alapították a Toldy-kört (1945. V. 25: minden m. egyes-tel együtt föloszlatták). - ~ 1876 óta törvényhatósági jogú város, XI. 1: megülték a színház 100 é. évford-ját, 1880: megalakították a Pozsonyi Dalegyes-et, mely vegyeskarával lett országos hírű, 1886. IX. 22: a Bánk bán előadásával nyitották meg az új színházat. ~ és Ligetfalu között 1889. IV-1890. XII. 30: elkészült a közúti és vasúti Duna-híd, 1891: megnyitották a ~-morvavölgyi és a ~-szombathelyi vasutat. 1893: a gépgyárat, 1895. VIII: 23: a ~-dunaszerdahelyi vasutat (1896: Komáromig építették ki); 1895. VIII. 27: a közúti villamos vasutat, IX: átadták az új áll. reálisk-t, 1897. V. 16: leleplezték Fadrusz János Mária Terézia-márványszobrát (1921. X. 27: a cseh légionáriusok lerombolták), XII. 13: megnyitották a ~ és Sopron közötti vasutat. 1899. VIII. 29: iparkiállítást nyitottak, X-: a színház fölváltva játszott ném-ül és m-ul, évekig bőv. a kikötőt. 1912: a ~i jogakad-ra alapozva megalapították, 1914: jogi és bölcs. karral megnyitották az Erzsébet Tudegy-et, 1918: orvosi karral bőv. - Lakói 1869: 46.540, 1880: 48.006, 1890: 52.411, 1900: 61.537 fő, ebből 20.102 m (30,5%), 14.974 nem m. anyanyelvű tudott m-ul (32,7%), az összlakosságból 35.076 beszélt m-ul (53,2%). 1910: 78.223 fő, anyanyelve szerint 31.705 m. (40,6%), 32.790 ném. (41,9%), 11.673 tót (14,9%), 33 oláh, 9 ruszin, 351 horvát (0,5%), 24 szerb, 1638 egyéb nem m. (2,1%); 21.892 nem m. anyanyelvű tudott m-ul (47,1%), az összlakosságból 53.597 beszélt m-ul (68,5%); 59.198 r.k. (75,7%), 140 g.k., 1515 ref. (1,9%), 8994 ev. (11,5%), 16 unit., 101 g.kel. (0,1%), 8207 izr. (10,5%), 52 egyéb (0,1%) vallású. - 1919. I. 1: a csehek olasz vezetéssel elfoglalták ~t, I. 6: Jankó Zoltán kormánybiztos-főispántól S. Zoch modori ev. pap átvette közigazg-át, az egy-et birtokba vették, I. 30: bezárták. II. 12: az egy. elvétele ellen tiltakozók tüntetését sortüzekkel lőtték szét (8 halott, 23 súlyos sebesült), az elégedetlenség levezetésére II. 18: újra megnyitották. Nyáron ~t Bratislavának, ősszel az egy-et →Comeniusról nevezték el (a menekült Erzsébet Tudegy. 1919-22: Bpen oktatott, 1922. X. 16: Pécsett újból megnyitották; Sopronban 1923. XI. 14: ev. hittud. karát is). Az antant ígérgetésére 1919. VII. 1: ~ban kötötték meg a vörös háború felvidéki hadjáratát megszüntető fegyverszünetet. - ~ a →trianoni békével Csehszl. része lett. A város m. múltját a lakossági arányszámra tekintet nélkül szlávosították, átírták ill. elpusztították (az utcákat átnevezték, az emléktáblákat leverték, a szobrokat raktárakba zárták v. elpusztították, stb.).1921. II. 15: a népszámlálás szerint ~t 93.189 fő (37.038 cseh-szl., 43 rutén, 25.837 ném., 20.731 m., 3758 zsidó, 5782 külf.) lakta. 1919-26: a betelepített cseheknek és tótoknak 1446 magánházat építettek. Az egy-en és a középisk-kban bevezették a cseh tanítási nyelvet, az utóbbiakban egy-egy m. és ném. osztályt is szerveztek. A Városi Színházat 1920: Szl. Nemz. Színházzá alakították át, főként hangversenyeket rendezett, a drámákat csehül adták elő, ritkán ném-ül és m-ul. A hírlapokat cenzúrázták, az 1890 óta kiadott Nyugatmagyarországi Híradó napilap nevét 1919. I: Híradóra változtatták. 1910-30: a tótok arányát 15-ről 28%-ra, a csehekét 2-ről 21%-ra növelték, a németekét 42-ről 26%-ra, a m-okét 41-ről 15%-ra csökkentették. A tót ludákok 1938-39: elűzték a cseh hivatalnokok zömét, az ekkor kb. 12%-ot kitevő zsidóságot az 1939. III. 14: alakított Szlovák Állam deportálta, majd a ludák kormány, 500 korona fejpénzt fizetve elszállításukért, átadta őket a náciknak. - 1945. IV. 4: ~t elfoglalták a szovjet csapatok. A ~i Szl. Nemz. Tanács parancsára V. 3-VI: a ~i m-okat a ligetfalui koncentrációs táborba hurcolták (3 hét alatt 19 személy lett öngyilkos), v. kiűzték lakásukból, hogy a betelepülő tótoknak adhassák. V. 6: Beneš és a csehszl. kormány Kassáról ~ba, V. 10: Prágába költözött. V. 15-18: a Szl. Nemz. Tanács 1938-45: a m. hatóságokkal való (egyes., gazd., kulturális, pol. stb.) minden 'együttműködést' büntetendőnek minősített. V. 31: minden m. nemzetiségű nyugdíjas járandóságát megszüntették. ~ teljes ném. lakosságát No-ba, a m-ok többségét Mo-ra telepítették át. 1944: ~hoz csatolták Károlyfalut, 1946: az 1938-45: No-ba kebelezett Dévényt, valamint Főrévet, Lamacsot, Pozsonyhidegkutat, Pozsonyligetfalut, Pozsonyszőlőst és Récsét, 1971: (a pozsonyi hídfő bővítésére Mo-tól 1947: a →párizsi békében megszerzett) Dunacsúnt, Horvátjárfalut és Oroszvárt (ezzel ~t határvárossá tették), valamint Dévényújfalut, Pozsonybesztercét, Pozsonypüspökit és Vereknyét. A külvárossá tett Pozsonyligetfalu határában 1947. V. 20: megtalálták 90, amerikai hadifogságból hazaigyekvő m. levente 1945 nyarán tömegsírba temetett holttestét, akiket csehszl. fegyveresek itt kifosztottak, majd lemészároltak. E külvárosba (melyet 2004: ~nyal 4 híd köt össze) száműzték a rendszeresen megrongált Petőfi-szobrot. 1953-68: fölújították a várat, 1968. X. 30: ott írták alá a Csehszl-t szövetségi állammá átalakító alkotmánytörvényt. 1968. VIII. 21: a „baráti segítség” ellen tiltakozó tüntetők közül a szovjet katonák agyonlőttek kb. 5 embert. 1993. I. 1: bejelentették a Szlovák Közt. létrejöttét. - Lakói 1991: 20.312 m. (4,59%); össz. 442.197; 2001: 16451 m. (3,84%), össz. 428.672. - Áll. egyetemén a teol. fakultást 1919: alapították. - A városház mögötti reprezentatív, emeletes prímási palotát 1777-81: Melchior Hefele készítette Batthyány József érs. megbízásából. -

2. Plébániái és búcsújáró helyei. a) Szt Márton. ~ első pléb-ja 1200: már létezett, tp-át Szentséges Üdvözítő tit-ra sztelték. Az új tp-ot a →pozsonyi Szent Márton prépostság kezdte építeni. A háromhajós, Ny-i tornyos csarnoktp-ot bécsi mesterek vezetésével építették, 1495: lett kész. 1620-21: Bethlen Gábor rendeletére az ev-ok használták. Pázmány Péter ide mentette Alamizsnás Szt János ereklyéit, melyeknek 1735: Esterházy Imre érs. külön kpnát építtetett. Ekkor cserélték ki a szentély szárnyasoltárát Rafael →Donner Szt Márton-szobrára. 1790: oratórium építése miatt eltüntették a gótikus szentségházat. - 1343: Szt László kir.-, 1346: Szt Miklós-, 1359: Szt Gotthárd-kpnái voltak. - Kegyszobra 15-16. sz. öltöztetett fa →Pietà, Mária fején korona. - A legenda szerint Kelemen János ~i polgárnak, aki 1641: hunyt el, 60 évesen, „a Purgatórium tüzében nagy kínokat köll szenvednie... bűneiért, (melyekért) eleget nem tett volna”. Szabadulása reményében megjelent a túlvilágról, és úgy rendelkezett, hogy a régi Pietàt oltárra helyezve miséket mondjanak érte. Igazolásképpen a lélek egy stólát tett a Fájdalmas Anya nyakába, Krisztus lábához egy gyertyát, s ő maga „egy szép fejér galamb képében egynehány nap múlva sok emberek láttára... viteték (az örök boldogságba)” (Esterházy tudósítása). - Lósy Imre 1642: vizsgálatot indított az esetről, melyet Lippay György fejezett be. A kultusz hitvédelmi jellegű a purgatóriumot tagadó hitújítókkal szemben. Ez előtt tartották ájtatosságukat a „Haldokló és megholt Hívek Kegyes Anyjának tiszt-ére” a jezsuiták. A kultusz a 20. sz-ra elenyészett. Kultusztört. jelentőségű másolata a pozsonyi Szt Miklós-tp. barokk Pietà-oltárán. - E tp-ban koronázták a Habsburg kir-ok közül 1563: Miksát, 1572: Rudolfot, 1608: Mátyást, 1613: II. Ferdinándot, 1618: III. Ferdinándot, 1647: IV. Ferdinándot, 1655: I. Lipótot, 1687: I. Józsefet, 1712: III. Károlyt, 1741: Mária Teréziát, 1790: II. Lipótot, 1830: V. Ferdinándot. -

b) Virágvölgy. 1770: alapították. Tp-át 1769: Nagyboldogasszony tit-ra sztelték, a mait 1888: építették. Kegyura 1880: a hitközs. Anyanyelve 1880: ném., m., szl. - Kegyképe Szivárványos Madonna: Mária és a gyermek Jézus arca egymáshoz simul (→Eleusza), mindkettőjük fejét dupla szivárvány koronázza. Ősképe a genazzanói →Mária, jó tanács Anyja. Az eredetihez hozzáérintett virágvölgyi kegyképet 1768. V: Jankó József ~i kereskedő Genazzanóból hozta magával, nyilván búcsújárása emlékeként. Kultusztört. jelentőségű emlékei: soproni Szt György-, budai ferences (egykor ágostonos), lékai ágostonos tp., alpári plébtp. Az egri szem. lépcsőházában függ Antoine Rosier-től egy olyan változata, melyen az eredetlegenda szereplőit is ábrázolták. A budai Szt Ferenc sebei-tp. sekrestyéjében is látható. -

c) A mélyúti Mária-kpna kőből készült, öltöztetett kegyképe Ülő Boldogasszony, jobb térdén Gyermekével. Készítője ismeretlen. Ősképe a →mariazelli kegyszobor. Az 1713-as ~i pestis idején Laurermann György János helybeli polgár a Mélyút végén, a Kálvária alatt emeltette a Mária-kpnát, ahol elhelyezte a mariazelli kegyszobor mását. Kultusztört. jelentőségű festményváltozata díszes rokokó keretben a szúnyogdi tp-ban. -

d) Szentháromság. 1854: alapították. Tp-át 1718: Szentháromság tit-ra sztelték. Kegyura 1880: a hitközs. Anyanyelve 1880: ném., m., szl. -

3. Szerzetesrendek. a) A ciszterci generális káptalan 1235: a pápa kérését meghallgatva a ~i (Presborc) apátság átvétele mellett döntött. Korábbi létéről nem maradt adat. 1238: András ~i ispán egy malmot adott az apácáknak. Csicsva faluban Máté tárnokmester 1244: megerősítette az adományt. 1271: a várost II. Ottokár cseh kir. pusztította. 1290: Buken ispán a Szt Magdolna-tp. ciszt. nővéreinek, Kunigundának és Petronellának visszaadta azt a földet, amit a tatárjáráskor (1241-42) nagybátyja tőlük elvett, és még két szőlőt is adott nekik ráadásul Csekleszen. 1297: Máté bíb. a ferencesek mo-i provinciálisát, a győri custost és a ~i guardiánt megbízta, hogy azokat a nőket, akik ~ban Szt Klára szabályait akarják követni és van alkalmas helyük, elegendő jövedelmük, a klarissza rend átvehesse. III. András néhány héttel később kiadott okl-éből kitűnik, hogy ez a hely a ciszt. nővérek zárdája, kihalóban van és birtokai elhanyagolva, ezért a klarisszáknak adja. Az új apácaközösség jól beilleszkedett ~ életébe, számos kisebb adományt kaptak a polgároktól. II. Ulászló kir. 1515: a ~i harmincadvámból heti 4 Ft rendszeres alamizsnát rendelt részükre. 1529: az apácák a török ostromától tartva elmenekültek, és a veszély elmúltával csak apátnőjük tért vissza. ~ tanácsa az alkalmat felhasználva ispotály céljára megszerezte a zárdát. 1541: a ~ba menekült óbudai klarisszák kapták meg, de a város ellenállása miatt csak 1544: költözhettek be. 1542-57: az adóösszeírás szerint 13 faluban 94 porta adózott a zárdának. Régi ceglédi birtokukból is volt jövedelmük. 1590: földrengés és tűzvész pusztított a városban és a ktorban. 1600: miután befogadták Katalint, a prem. apácák utolsó főnökét, megkapták Apácavásárhely birtokait. Bocskai hadai elől 1606: az apácák Grácba, majd Bécsbe menekültek. 1607: 12 apáca tért vissza, és 3 bécsi rendtársukat is magukkal hozták, hogy szerz. életüket megújítsák. 1616: Forgách Ferenc érs., hogy Nagyszombatban a jezsuiták vezetésével koll-ot létesíthessen, Pázmány Péter segítségével elérte a pápánál, hogy az ottani domonkos ktorba menekült 10-11 margitszigeti apáca a klarisszákhoz költözzön. Így a pozsonyiak 4 apácakolostor birtokaival rendelkeztek és azok okl-eit is megőrizték. 1619: Bethlen Gábor hadai elől Bécsbe menekültek, 1623: visszatértek, német nyelvű társaik azonban ott maradtak a Szt Miklós-ktorban. 1634: Pázmány Péter segítségével megkezdődött a ktor lebontása és újraépítése. 1640: költöztek be az új épületbe. 1650: 19 karnővér és 10 segítőnővér képezte a közösséget. 1663: a törökök miatt 13 hónapra Bécsújhelyre menekültek. 1679: 13 nővért ragadott el a pestis. Mo. azon igen kevés kolostora közé tartozott, amely Árpád-kori alapításától folyamatosan fennállt. 1773: a helytartótanács 30 főre korlátozta az apácakonvent létszámát. II. József 1782: föloszlatta. -

b) A ferencesek kolostorának kezdetei ismeretlenek. 1273: Ottokár cseh kir. emberei éjnek idején elfoglalták a várat, a várost felgyújtották. A polgárok a ktorban kerestek menedéket. Vsz. IV. László kir. (ur. 1272-90) adta a ferenceseknak a ~i szárazvám negyedét, amit még a 16. sz: is megkaptak. 1297: Ladomér esztergomi érsek spp-e, Jakab Szűz Mária tiszt-ére fölszentelte a barátok tp-át, Pascasius nyitrai, Pál pécsi, Háb váci és Tivadar győri pp. jelenlétében. A közösség számos adományban és sok alamizsnában részesült a reformációig. 1327: itt tartották a rtart. káptalanját. 1544-től a török hódoltság miatt minden második alkalommal a ~i ktor volt a gyűlés színhelye. 1439: és 1480: tűz pusztította. A guardiánok és a szerz-ek részben németajkúak voltak. A török időkben ~ volt az ország főv-a és a mariánus ferencesek közp-ja. Főpapok és főemberek temetkeztek a Szt János-kpnába, mely a 13. sz: első tp-uk volt. 1590: földrengés következtében leomlott a ktor egy része és a tp-hajó boltozata. Az utóbbit csak 1616: tudták a 2004: is meglévő dongaboltozattal pótolni. 1708: loretói kápolna épült a tp. ÉNy-i sarkához, Keresztély Ágost esztergomi érs. szentelte fel. -

c) Antonitákat 1309-: említenek. Ispotályuk a külvárosban állt. 1428: a husziták fölégették. -

d) jezsuita rendház, koll., tp. A jezsuiták Pázmány meghívására 1627: telepedtek meg, 1629: egy Szt Anna-kpnát vettek át. 1672: megkapták a prot-ok által épített isk-t (→Pozsonyi Királyi Katolikus Gimnázium) és Szentháromság-tp-ot, melyet a Legszentebb Megváltó tiszt-ére szent. 1658: Lippay György érs. gyógyszertárt ajándékozott a koll-nak (→pozsonyi jezsuita gyógyszertár). 1773: a jezsuiták elhagyták a várost, 1855: visszatelepültek. - A kvtár 1639-es jegyzéke 1673 köt-ből állt. Fele 16., fele 17. sz. kv., melyek főleg Mossóczy Zakariás, Pázmány Péter és Kecskés János pozsonyi knk. kvtárából kerültek át. 1670: 6 száműzött pozsonyi ev. lelkész és az ev. isk. kv-eivel 7500 köt-re bővült. Kb. 2 ezer nem kat. duplumot megsemmisítettek. - Házfőnökök és ig-k: 1630: →Káldi György, 1645: Vesselini Miklós, 1648: Hmira János, 1649: Herb János, 1652: Schiehel Károly, 1654: Gosztony István, 1658: Bucelleny János, 1661: Tissinger János, 1662: →Tattay István, 1666: Neppel Kristóf, 1671: Hanula Márton, 1680: Kelmüller Ernő, 1713: Madocsányi Endre, 1715: Keczer Sándor, 1717: →Kapi Gábor, 1728: Kiris Ferenc, 1731: →Csepelényi Ferenc, 1736: →Raab István, 1767: Ságl Ferenc. -

e) Az orsolyita apácák 1676-1945: alsó és középisk-kat tartottak fenn bentlakó és bejáró leányok számára. 1883: polg. isk-t és tanítónőképzőt nyitottak. A felsőbb leányisk-t 1916: gimn-má alakították, melyhez 1918: 40 személyes internátus is tartozott. 1920 u. a gimn-ban az okt. nyelve szl. lett, a tanítónőképző m. nyelvű maradt, ez volt az egyetlen m. kat. tanítónőképző CS-ban. 1945: a hatóságok az összes m. tanintézettel együtt megszüntették. -

f) A trinitáriusok 1697. X: telepedtek meg (5 páter, 9 klerikus, 3 fráter). A rend kérésére Kollonich Lipót esztergomi érs. a Korona szállót 4 é. átadta rendházul. ~ a trinitárius redemptióknak egyik fontos állomása lett. Pl. a Dáciából és Moldvából 1699. I. 23: érkezett csoport nagy körmenetben vonult a dómba, másnap a foglyok közül 11 kat. lett. VI. 30: Kollonich érs. végleg a r-nek adta a házat és engedélyezte az alamizsnagyűjtést. XI. 20: új házba költöztek a Szt Mihály-kapu közelébe. 1714-16: engedélyt szereztek tp-építéshez, 1721: elkészült a tp. oromzata, VI. 29: tették le az új ktor alapkövét. 1725. VII. 7: szentelték az új tp-ot. Építője az ol. Babiana, oltárképeit Unterhuber, Palkó és de Matta festették. A főoltárt Erdődy Györgyné, a Fájdalmas Szűz oltárát Pálffy János gr., Nep. Szt János oltárát Wildenfels Berard br. készíttette. A 3 oltárt 1728. VI. 6: szentelte föl Esterházy Imre cpp. A tp. a trinitárius rend egyik büszkesége, kiváló szónokok prédikáltak benne (P. Raimund a Nativitate, P. Izidor). A magyar rendtagok számának növekedésével az osztrák-m. tart. tevékenységének súlypontja ide esett, tartfőn. székhely lett. - Pestisek és más járványok alatt a trinitáriusok önfeláldozóan gondozták a híveket, lit-juk, ájtatosságaik, Szentháromság-társulatuk nagyon vonzották a hívőket tp-ukba. Tp. felszerelésük igen gazdag volt, a feloszlatási leltár 85 kazulát említ. A feloszlatáskor 14 páter és 7 laikus volt a rházban. A tp-ot megkímélték, sőt pléb. rangra emelték, a zárda azonban törvényszéki palota lett. -

g) Az irgalmasokat 1672: Szelepcsényi György érs. telepítette le, tp-uk 1728: készült el, oltárképeit Martin Speer festette. →pozsonyi irgalmasrendi gyógyszertár -

h) Erzsébet apácák. 1738: az →aacheni Erzsébet apácák bécsi ktorából érkeztek ~ba. Betegápolás mellett a →pozsonyi Erzsébet apácák gyógyszertárát vez. Egytornyos tp-ukat Anton →Pilgram tervezte (1739-42), belsejét Paul →Troger festette ki. - A Szt Erzsébetnek szentelt ún. Kék tp. →Lechner Ödön egyik legszebb alkotása (1906). -

4. Kat. sajtója: 1871: Das Kath. Pressburg, 1872-73: Der Katholik, 1874-79: Das Recht, 1878-79: Felvidék, 1887-97: Oktató Néplap, 1889-99: Kath. Hitvédelmi Folyóirat, 1891-92: Magyar Néplap, 1892-93: Kalauz a Kath. Népoktatás Terén, 1893-94: Középiskola, 1896-23: Pressburger Tagblatt, 1897: Pressburger Kikiriki, 1899-1908: Jó Pásztor, 1900/01-1902/03: Nevelő - Oktatás, 1901-09: Illustrierte Sonntags-Zeitung, 1901-05: Értesítő Mo. Kath. Papsága Részére, 1902-13: Reform, 1908-09: Christlich-Soziale Zeitung, 1908-11: Pozsonyi Hírlap, 1908-09: Szabad Órák, 1909-14: Sväty Adalbert, 1910-29: Slovenské L'udové Noviny, 1912-14: Igaz Szó - Das Freie Wort, 1912-13: Pozsony és Vidéke, 1919-45: Új Szív, 1921-24: A Föld Népe, 1922-23: Gyermek Melléklet, 1923-33: Szívgárdista, 1923-: Kath. Egyh. Lapok, 1923-44: Kath. Lelkipásztor, 1924-38: Kath. Hitszónok, 1927-30: Euchar(isztikus) Apostol, 1929-30: Tábortűz, 1935-38: Kat. Akció, 1936-37: Plébániai Értes., 1938-45: Kat. Figyelő, 1943: Ifjúságunk, 1990-: Remény. H.F.L.-88

Bél Mátyás: Comitatus Posoniensis. Pozsony, 1785. - Nagy 1828. II:471. - Fejér VIII/1:620; VIII/7:79; X/7:141. - Fényes III:254. - ~ és környéke. Uo., 1865. - Rupp I:51, 65. - Schönthan Pál: A ~i klarissza-apácák tört. Adatok a ~i gymn. tört-éhez. Uo., 1886. (Klny. kir. kat. főgymn. értes.) - Aixinger László: A ~i hajósegylet tört. 1862-1887. Uo., 1888. - Király János: A ~i nagy-dunai vám- és révjog tört. Uo., 1890. - Jónás János: Visszapillantás a ~i első takarékpénztár 50 évi működésére 1842-1891. években. Uo., 1892. - Ortvay I-III. - Némethy 1894:221. - Ortvay I:337; II/1:215, 251. - Markusovszky Sámuel: A ~i ev. lyc. tört. Uo., 1896. - Schönthan Pál: A ~i kir. kat. főgymn. tört. Uo., 1896. - Stephaniae Adolf: A budai kir. palota, a ~i és dévényi várak a multban. Uo., 1896. - Maszárik Viktor: A szűz Máriáról nev. Szt Ferencrendű tart. ~i zárdájának, tp-ának, kpnáinak és a gót stilű tp-tornyának tört. 1297-1897. Uo., 1897. - Vámossy István: A ~i kat. polg. ápoló int. fennállásának 500 é. évford-ja alkalmából. Uo., 1898. - Ortvay Tivadar: A ~i kápt. tört-éhez. Uo., 1903. - Való Simon: Újabb adalék a ~i társaskáptalani és városplebániai, ill. r.k. autonom hitközs. tp. kegyurasági ügyének megvilágításához. Uo., 1903. - Domanovszky Sándor: A Pozsonyi krónika és a kisebb lat. nyelvű prózai szerkesztések. Bp., 1905. - Kumlik Emil: A »Pozsonyi Toldy-Kör« 30 é. tört. Pozsony, 1905. - Kumlik Emil: A szabharc ~i vértanúi. ~ szereplése 1848/49-ben. A ~i tizenhárom. Egyéb ~i ítéletek. ~iak Aradon és Bpen. Uo., 1905. - Ortvay 1905. - Rövid visszapillantás a ~i ipartestület tört-ére és működésére 1892-1904. Pozsony, 1905. - A ~i ev. egyhközs. tört. 1-2. r. Uo., 1906. - Képes ~i kalauz. A városnak és környékének leírása. Uo., 1907. - Szántó F. Károly: A ~i szegyh. Uo., 1907. - Kumlik Emil: Helyi önkormányzat a mo-i r.k. Egyh-ban. A ~i r.k. hitközs. autonomiájának mibenléte, tört. alapja és szervezete. Uo., 1909. - Szelényi Oszkár: A ~i képzőműv. egyes. 25 é. múltja. Uo., 1911. - A m. sztkorona országainak 1910. é. népszámlálása. Bp., 1912:795. - Ferber Mihály: A ~i céhek tört-e a 16. sz-ban. Uo., 1912. - Balogh Elemér: A ~i ref. ker. egyhközs. rövid tört. Pozsony, 1913. - Illés Imre: Egy ~i hivatalnok-család háztartási számadása. Bp., 1913. - Kereszty Viktor: A ~i Szt Mártonról c. Egyházi Zeneegyes. 80 é. múltjának rövid tört. 1833-1913. Pozsony, 1913. - Ernyey József: A ~i botanikuskert katalógusa 1651-ből. Uo., 1916. - M. stat. évkv. 1914. Bp., 1916:13. - Schem. Strig. 1917:163. - Weyda Géza: A ~i szt Erzsébetről nev. szüzek tp-a és ktora. Pozsony, 1919. - Karácsonyi I:228; II:509. - Varjú 1932:126. - Vártúrák III:134. - Jankovich Marcell: Húsz esztendő ~ban. Bp., 1939. - Szabó 1940:215. - Schem. Slov. 1948:24. - Aggházy II:218. - Az első mo-i népszámlálás (1784-87) 1960:368. (42.) - Bratislava. Bratislava, 1961. - Entz Géza: Gótikus építészet Mo-on. Bp., 1974. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:105. - Mészáros 1988:241. - Fogarassy László: Ligetfalu és a ~i hídfő tört. Pozsony, 1995. - Stirling 1996:89. - Tóth-Filep IV:10.