Pietà (ol. 'jámborság'; lat. Imago Beatae Mariae Virginis de pietate, ném. Vesperbild): a →Fájdalmas Anya ábrázolása a keresztről levett Krisztussal. - Irod. megfelelője a →Mária-siralom. Ol. neve a lat-ból rövidült, a ném. a nagypéntek estére utal. A ~-képtípus a 13. sz. végén No-ban, vsz. a ném. misztikából alakult ki: Mária ülő helyzetben tartja ölében Krisztust, kinek sebeiből vércseppek hullanak. A 14. sz. közepétől e típus No-ból elterjedt Flandriában, Burgundiában és Mo-on. Krisztust néha kisgyermekként ábrázolták a legenda alapján, mely szerint Nagypénteken a vesperás órájában Mária emlékezetében fölelevenedett Jézus gyermekkora (Szeverin-szarkofág mestere, Erfurt, 1360/70). Az 1400 k., többnyire mészkőből v. műkőből Sziléziában, É-Lengyo-ban és a Keleti-Alpok vidékén készült ~k Máriát fájdalomban és csöndes imádásban ábrázolják, Krisztus teste majdnem vízszintesen kinyújtva fekszik a térdén. A késő gótikában Krisztus teste néha Mária lábánál a földre van helyezve, s csak a feje nyugszik Mária térdén (P. Breuer, Zwickau, Mária-tp., 1510 k.). Ebben az időben az Itáliába vitt ném. ~k révén az itáliai művészek is ábrázolni kezdték a témát. A leghíresebb ~ Michelangelo alkotása (1499) a róm. Szt Péter-baz-ban. A barokk szobrászatban angyalok is megjelennek Mária körül. - A ~ különleges típusa az angyal-~. Krisztus testét v. a Fájdalmak ffiát 1, 2 v. több angyal tartja. A késő kk-ban volt gyakori. Ősképe az →imago pietatis, 3 alakos formája Fro-ban és Itáliában a 13. sz. óta gyakori (G. Pisano, 1310 k.) - Számos késő gótikus ~-szobrunk körül a barokk időkben búcsújáró kultusz alakult ki (Sasvár, Pozsony, Nyitra, Sümeg, Felsősegesd, Gyöngyös, Eger). Szintén ez a gótikus-barokk jámborság ihlette főleg a szlovákok és a lengyelek körében azokat az apró, 20-30 cm magasságú, népi fafaragók alkotta, búcsúfiába hozott ~-szobrokat, amelyeket a m. kat. parasztházakban a legutóbbi időkig igen megbecsültek, őriztek. - A hazai ~-kultuszba újabb barokk szálakat szőttek bele a →szerviták. Simontornya barokk ~-szobra a bécsi Maria Stiegen-tp. eredetijét követi. Barokk ~-oltárai vannak Szeged, Szolnok, Gyöngyös és Fülek ferences tp-ainak, a pozsonyi Szt Márton-dómnak és Szt Miklós-tp-nak. - Egyik leghíresebb hazai ~nk →Sasvár kegyképe, másolata a pesti pálos (bpi Egyetemi) tp-ban. ~ja van Héthárs, Keszthely, Radvány, Nyitra, Segesd, Sümeg tp-ainak is. V.J.-**

Kirschbaum IV:450. - Bálint II:279. - Sachs 1980:359.