Magyar Katolikus Lexikon > P > Pest


Pest: 1. város a Duna bal partján. Magja a Duna egy Ny-i kanyarulatának ívében alakult ki (kb. a mai Belváros helyén). A ter. mocsaras, bozótos síkság volt, de jó átkelőhelyein már a legrégebbi időkben is élénk forgalmat bonyolítottak le. A rómaiak a mai Belváros (Március 15. tér) területén erődöt építettek (Contra Aquincum), mely viszonylag épen átvészelte a népvándorlást, a honfoglaló m-ok még használható állapotban találták, ter-e a fejed. szálláster-hez tartozhatott, Taksony fejed. muszlim kereskedőket és szolgálóikat telepítette a ~i várba. - A ~ szó bolgár eredetű. Jelentése kemence (sütő, égető, mészégető) v. barlang. Mivel a kora kk-ban a Dunának nemcsak bal parti részét jelölték e névvel, hanem a jobb parton is így neveztek egy települést, a ~ szó vsz. a mai Gellért-hegy környékére utal. (Szt) Gellért pp. az 1046-os pogánylázadáskor a ~i révnél szenvedett vértanúságot. - ~et 1061: említik először a →zselicszentjakabi bencés apátság alapítólevelében. A korai település nyomai az Egyetem tér és a Szerb u. ter-én kerültek felszínre. Korai temetőből kerültek elő sírok a Március 15. tér és a Károlyi-kert helyén, valamint a római tábortól É-ra. A 12/13. sz. fordulóján a ~et alkotó több egymás melletti települési magnál szabályozás figyelhető meg, ami a későbbi településképet is meghatározta. Az Egyetem tér D-i oldalán húzódott az Alföld (Kecskemét, Szeged) felé vezető széles országút városi része, amelyhez 2 széles, a Dunához vezető u. csatlakozott. A 12. sz. végén épült tp. körül alakult ki a későbbi Szenterzsébetfalva (Szentfalva). Ugyanezen részhez kapcsolódott a pesti domonkos kolostor. Az Árpád-kori ~ közp-ja ettől É-ra, a Március 15. tér környékén alakult ki, ahol a 12. sz. második felétől szintén belső település-átrendeződés figyelhető meg a város plébtp-ának átépítésével. A tp. melletti teret kőházak övezték, a D-i oldalon nagyméretű világi épület maradványai kerültek elő. Már ebben az időszakban is megtalálható a ~i városfalak legkorábbi fázisa. - ~ Árpád-kori fejlődésének legfontosabb időszaka a 13. sz. eleje, ami szorosan összefügg II. András (ur. 1205-35) pénzügypol-jával. A muszlim kereskedők és pénzemberek meggazdagodtak, r. jövedelemforrásokat vettek bérbe. ~ gazd. fontosságát mutatja a ~i vámjövedelmek nagysága s az azok megszerzésére tett kísérletek Imre (ur. 1196-1204) és II. András alatt. Erre az időszakra tehető a városprivilégium megszerzése is, mely a tatárdúláskor (1241-42) elpusztult. 1244-es átírásakor ~ újabb kiváltságokat kapott. A privilégium II. Andráshoz kapcsolását az is indokolja, hogy ~ legkorábbi pecsétje (1292) a kir. címerét mutatja. - ~et ekkor a magyarok mellett muszlimok és németek (1220 k. letelepült kereskedők és kézművesek) is lakták. 1240-es okl. szerint ~en ném-ek, Kisebb ~en (Minor ~) szászok éltek. A 13. sz. közepén több gazdag, távolsági keresk-mel foglalkozó polgár szerzett Buda környékén szőlőbirtokokat. - ~ fejlődését a tatárdúlás törte meg. A IV. Béla (ur. 1235-70) által befogadott kunok uralkodója, Kötöny, családjával és főembereivel egy ~i palotában lakott, itt ölték meg Frigyes osztrák hg. emberei és a ~i polgárok, mivel a tatárok emberének tartották. Ezt a →kunok véresen megtorolták. →Rogerius szerint a tatárveszély hírére további erődítéseket készítettek ~ körül, de ez sem volt elegendő a támadás elhárítására. A ~re menekült lakosság jelentős része elpusztult, köztük azok is, akik a domonkos ktorban kerestek menedéket. A város leégett, a pusztulás nyomait ~ egész ter-én megtalálták a régészek. - A tatárdúlás után IV. Béla ~ lakosait áttelepítette a budai Várhegyen létrehozott új városba, a bal parti településen pedig megkezdődött az újjáépítés (pléb. megújulása, domonkosok visszatérése, a ~i ferences ktor létrejötte). Bár kedvező földr. helyzete ~et keresk. központként fenntartotta, korábbi jelentőségét a város már soha nem tudta visszaszerezni, a városfalat sem újították meg. ~ csökkenő jelentőségét mutatja, hogy az Anjou uralkodók számottevő várospol-jában alig kapott helyet. Nagyobb építkezések Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) alatt kezdődtek. Átépítették a plébtp-ot s a mellette levő tér épületeit, vsz. az akkori városházáét is. Beépült az egykori róm. tábor egész ter-e, és a külvárosokban is folytak építkezések, pl. Újbécs ter-én. A Szentföldre utazó Bertrandon de la Brocquiere ~en lakó fr-król és az általuk ezen a ter-en emelt toronyról is beszámol. Zsigmond kir. alatt a gazdagodó ~i polgárság egyre inkább fiiggetlenedni akart Budától, melynek közvetlen beleszólása volt a város irányításába (Budai jogkönyv). 1413-29: ~ kiváltságokat szerzett bírájának és a városi tanács tagjainak megválasztására. Gazd. jelentőségét növelte az állatkeresk-ben betöltött szerepe. Az alföldi ridegtartású állatok egyre nagyobb mennyiségben leltek piacra Ny-on, s e keresk-be ~ is bekapcsolódott. Gazdag polgárai birtokokat szereztek, itáliai és Ny-i kereskedőkkel álltak kapcsolatban. Budával és Óbudával összehasonlítva viszont sokkal kevesebb kézművest ismerünk ebből az időből. - I. (Hunyadi) Mátyás kir. (ur. 1458-90) alatt volt ~ 2. fénykora. 1443-78: több lépésben újabb jogokat szerzett a városi vezetők kiválasztásában, s teljesen függetlenedett Budától. Fontosságát tekintve a források Buda után említik, és az új, a korábbi külvárosokat is részben körülzáró városfalak kiépülése is jelzi fejlődését. A plébtp-ot ismét átépítették, új oltárok készültek, a ferences ktor körül új városközp. kezdett kialakulni, vsz. Mátyás ~i háza is ennek közelében volt. Üres ter-eket is kezdtek beépíteni. - Török kori források megőrizték néhány késő kk. utca nevét: a legfontosabbak a Búza piac, Bécsi, Szt Péter, Hatvani, Zsidó, Szt Miklós, Nagy, Szél u. lehettek, de ismert a Széna piac és a Kalácssütő u. is. A plébtp. melletti téren álltak ~ legszebb épületei, ide kapcsolódott a Nagy u. (2004: Váci u.) középső szakasza. A ~hez csatolt Újbécs ter-én szintén jelentős építkezések folytak. - A 16. sz. elején ~ közp-ja lett az állatkeresk-nek (a város melletti mezők, legelők biztosították a nagy tömegű állat időszakos ellátását), a borkeresk-nek és az egyre növekvő jelentőségű borszállításnak. A 15. sz. közepétől a kézművesség is nagyobb fontosságot kapott (11 céhre és 27 szakmára van adat), a kézművesek egyre nagyobb szerepet kaptak a vezető rétegben is. A legerősebb patrícius csoport azonban a gazdag távolsági kereskedőkből állt. - A törökök 1526: elfoglalták ~et, de utána még visszatértek lakói. 1541. VIII. 21: véglegesen török kézre került, ezután egyre csökkenő jelentőségű település. Egyszerű városfal vette körül, melyhez a Duna felőli oldalon palánk csatlakozott. Belső szerkezete nem változott lényegesen, a török lakóegységek (mahallék) a kk. utcarendszerhez igazodtak. Több tp-ot dzsámivá alakítottak, de a belvárosi plébtp-ot sokáig használhatták a ker-ek. 2 tör. ktorról (tekkéről) és 2 fürdőről is van adatunk, más jelentős épületet nem emeltek a törökök. - A budai pasák a 16. sz: gyakran tartózkodtak Budán, számos levelet kelteztek a városból, de palotájuk nem ismert innen. A törökkel együtt más idegen, elsősorban balkáni népcsoport is megtelepedett ~en, és új kézművességeket is meghonosítottak. A tör. alatt a késő kk. épületek folyamatosan romlottak, a Buda elleni ostromoknál fölégették ~et. A romokat gyakran fa- és tapasztott vessző-szerkezetekkel hozták rendbe, a város néhány ter-e ezért törökös városképet kezdett felvenni. A török uralom végére ~ romos, elhanyagolt, jelentőségét vesztett településsé sorvadt. 1686: az egyesült ker. seregek visszafoglalták a töröktől és a vele érkezett balkáni jövevényektől. Az erősen megritkult lakosságú városba kat. németek költöztek. 1703: ~ sz. kir. városi kiváltságlevelet kapott. A 18. sz. közepén az →osztrák örökösödési háború gazd. fellendülést hozott ~nek; a polgárság gazdagodott, ~ gyorsan terjeszkedett, a mezőgazd. jelentősége helyébe a céhes ipar és a keresk. került. A környékbeli jobbágyfalvakból mind többen jártak be ~re dolgozni, a lakosság egyre jobban differenciálódott. A gazdagodó polgárság érvényesíteni akarta jogait a szűk vezetőréteggel szemben. A 18. sz. végén, 19. sz. első felében ~ bekapcsolódott a rendszeres vasúti és gőzhajózási forgalomba. 1820: megindult a Duna szabályozása, 1831: a gőzhajózás ~ és Bécs között, 1846-: épültek az első vasútvonalak. A sugárirányban fejlődő vasúthálózat fokozottan ~ felé irányította az ország gazd. vérkeringését, ~ az orsz. keresk. közp-ja lett. Az 1830-as évektől a tőkés nagyipar kezdeteinek is ~ lett a mo-i közp-ja. 1840-: törv. biztosította a gyáraknak a jogot, hogy szabadon alkalmazhassanak szakmunkásokat. ~ lakosságának száma 75 év alatt megtízszereződött, 1850: 128 ezer lakosa volt. - 1799: árvíz döntötte romba a Ferencvárost, 1838. III. 13: a jeges ár elöntötte ~et. - Az 1848-49-es szabharc után ~en megindult a megtorlás gépezete: az Újépület (1894: lebontották, helye 2004: Szabadság tér) udvarán kivégezték →Batthyány Lajost, ezrével hurcolták börtönbe ~ iparosait, diákjait, polgárait. Kidolgozták az erődrendszer terveit, melynek a Citadella csupán egyik kiemelkedő pontja lett volna, ~et katonai főbiztos irányította. Az ostromállapot 1854. V. 1: szűnt meg, amikor községtanács vette át az irányítást. - A fölemelkedés első jelei a gazd. élet ter-én jelentkeztek. A Dunán az evezős hajókat a korszerűbb gőzhajók váltották fel, kikövezték a Duna-part egy szakaszát, épült az újpesti téli kikötő, megépültek a ~et érintő vasútvonalak, kiépült a m. távíróhálózat ~ közp-tal. Az áruforgalmat még a reformkorból ismert 4 nagy vásáron bonyolították, de az irányítást már az alkuszok testülete tartotta kézben. ~ hatalmas tömegű gabona, bőr, bor, élőállat fogadását és továbbítását végezte. A mezőgazd. termékek keresk-e föllendítette az iparcikk-keresk-et. 1854: megalakult a Lloyd Társaság, épületében 1864: megnyílt az Áru- és Értéktőzsde (1873: saját székházba költözött). 1853 u. fokozatosan átalakult az ipar szerkezete. Kifejlődött a gyári méreteket elérő élelmiszer-, a fa-, építő-, a vas- és fémipar. A céhrendszer kereteit a szabad kisiparosok sokasága feszegette (1850: ~-Budán, nagyobb részben ~en 4210 kézműiparos 125 féle iparágban tevékenykedett). 1872: a céhrendszert eltörölték. ~ élelmiszerellátásáról a várost félkörben ölelő majorságok, szőlők, szántók tulajdonosai gondoskodtak. - Lakói: 1851: 172.935, 1857: 191.796, 1869: 269.293; a ~-budai elővárosi övezet 15 településében (Újpest, Káposztásmegyer, Rákospalota, Szentmihálypuszta, Cinkota, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Soroksár, Szentlőrincpuszta, Csepel, Tétény, Promontor [Budafok], Albertfalva, Békásmegyer, Pesthidegkút) 1850: 19.940, 1869: 31.374 fő. - A régi városfalakon túllépő fejlesztését a Szépítő Bizottmány irányította, de 1850-: a városképet lényegében →Hild József alakította. 1850-70: fölépült az „emeletes ~”. 1856-: elterjedt a gázvilágítás, 1866: megindult a lóvasút, vonalai hamarosan behálózták ~ lakott részeit. - A hirtelen zsúfolttá vált város közegészségügye elmaradott volt: kevés orvos, kórház, elmaradott köztisztaság, a csatornázás, a közvágóhidak és a szervezett köztisztaság hiányában gyakoriak voltak a járványok. Szervezetlen volt a tűzvédelem, ezért gyakoriak voltak a tűzvészek. A szükséges szolgáltatások fejletlensége v. hiánya mellett is kialakult ~ nagyvárosias és orsz. központi jellege. Növekedését részben a környező falvak beköltöző lakossága is táplálta. Fölgyorsult a társad. rétegződés, kialakult az egységes nagypolgárság, jelentős az arisztokrata és dzsentri réteg; s a kisipar, a kiskeresk., a vendéglátóipar révén a kispolgárság. Leggyorsabban a munkások, a szolgák, a bevándorló nincstelenek tömege nőtt. - Bár a lakosság zömében nem magyar (legnagyobb a németek aránya), az abszolutizmus elleni harc, a →kiegyezésért vívott küzdelem a vegyes összetételű népből a magyarságát hangsúlyozó lakosságot formált, mely már a minél szabadabb Mo. egyesített főv-ának megteremtéséért küzdött. 1873: ~, Buda és Óbuda egyesítésével jött létre →Budapest. -

2. lelkipásztori helyei. Kir. alapítás lévén kezdettől az esztergomi érs. fönnhatósága alá tartozott. 1777: az →exemptio megszüntetésekor az esztergomi főegyhm. része lett. A későbbi peremker-eket alkotó községek a váci egyhm-hez tartoztak. 1993. V. 30: II. János Pál p. rendelkezése folytán Csepel szg. kivételével egész ~ az →esztergom-budapesti főegyházmegye ter-e lett. - 11. sz.: →Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia, 1200 e. →Cinkotai Szent Mária Magdolna plébánia, 1300 e. →Rákoskeresztúri Szent Kereszt plébánia, →Pesterzsébeti Árpádházi Szent Erzsébet főplébánia, →Pestszentlőrinci Szűz Mária Szeplőtelen Szíve főplébánia, →Rákoscsaba-Ótelepi Nepomuki Szent János plébánia, →Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya főplébánia, →Újpesti Egek Királynője főplébánia, 1500 e. →Rákosszentmihályi Szent Mihály plébánia, 1762: →Rákoscsaba-Ótelepi Nepomuki Szent János plébánia (ebből 1947: →Rákoscsaba-Újtelepi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia), →Soroksári Nagyboldogasszony plébánia (ebből 1947: →Soroksár-Újtelepi Szent István király lelkészség), 1777: →Terézvárosi Avilai Szent Teréz plébánia (ebből 1919: →Herminamezői Szentlélek plébánia, →Magdolnavárosi (Angyalföldi) Szent László plébánia, 1817: →Szentistvánvárosi Szent István király (Bazilika) plébánia (ebből 1923: →Lőportárdűlői Árpádházi Szent Margit plébánia), 1822: →Szent Rókus plébánia, →Ferencvárosi Assisi Szent Ferenc plébánia (ebből 1923: →Középsőferencvárosi Páli Szent Vince plébánia, 1925: →Külső-Ferencvárosi Szent Kereszt plébánia), 1856: →Hermina műemlék-kápolnaigazgatóság, 1860: →Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya főplébánia (ebből 1939: →Rákospalota-MÁV-telepi Jézus Szíve plébánia, 1945: →Rákospalota-Kertvárosi Árpádházi Szent Margit plébánia), 1870: →Újpesti Egek Királynője főplébánia (ebből 1946: →Újpesti Szent József plébánia, →Újpest-Megyeri Nagyboldogasszony plébánia, 1947: →Újpest-Kertvárosi Szent István király plébánia, 1949: →Újpesti Szent István király plébánia [Clarisseum]), 1881: →Kőbányai Szent László plébánia (ebből 1919: →Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya plébánia, 1925: →Külső-Ferencvárosi Szent Kereszt plébánia, 1929: →Külső-Kőbányai Szent Család lelkészség, 1947: →Külső-Kőbányai Szent György lelkészség), →Erzsébetvárosi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia (ebből 1919: →Herminamezői Szentlélek plébánia, →Rákosfalvi Szent István király plébánia, Magyarok Nagyasszonya plébánia [→Regnum], Thököly úti →Rózsafüzér Királynéja plébánia [domonkosok], 1928: →Törökőri Lisieux-i Szent Teréz plébánia, →Zuglói Páduai Szent Antal plébánia), 1888: →Pesterzsébeti Árpádházi Szent Erzsébet főplébánia (ebből 1934: →Pesterzsébet-Szabótelepi Jézus Szíve plébánia, 1937: →Pesterzsébet-Pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya plébánia, 1943: →Pesterzsébet-Kossuthfalvi Szent Lajos király plébánia), 1893: →Kispesti Nagyboldogasszony főplébánia, 1908: →Mindenkor Segítő Szűz Mária templomigazgatóság (Lengyel kápolna), 1910: →Pestújhelyi Keresztelő Szent János plébánia, 1915: →Rákosszentmihályi Szent Mihály plébánia, →Szent Lászlóról nevezett Városligeti (Jáki) kápolna, 1919: →Magdolnavárosi Szent László plébánia (ebből 1933: →Külső-Váci úti Szent Mihály plébánia, 1943: →Külső-Angyalföldi Szűz Mária Keresztények Segítsége plébánia), Magyarok Nagyasszonya plébánia [→Regnum], →Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya plébánia, Thököly úti →Rózsafüzér Királynéja plébánia [domonkosok], 1920: →Pestimrei Szent Imre plébánia, →Pestlőrinci Szűz Mária Szeplőtelen Szíve főplébánia (ebből 1946: →Pestlőrinc-Szemeretelepi Szent István király plébánia, 1947: →Pestlőrinc-Erzsébettelepi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia, 1950: →Pestlőrinc-Kertvárosi Árpádházi Szent Margit lelkészség, 1969: →Pestlőrinc-Miklóstelepi Szent József plébánia, →Rákosligeti Szent István király plébánia), 1921: →Rákoskeresztúri Szent Kereszt plébánia, 1923: →Középsőferencvárosi Páli Szent Vince plébánia, →Szentimrevárosi Szent Imre plébánia, →Lőportárdűlői Árpádházi Szent Margit plébánia, 1924: →Kőbánya-MÁV-telepi Kisboldogasszony templomigazgatóság, 1925: →Rákosszentmihályi Fájdalmas Szűzanya lelkészség, →Külső-Ferencvárosi Szent Kereszt plébánia (ebből 1942: →Külső-Soroksári úti Szent Borbála plébánia), →Pongrác úti Krisztus Feltámadása templomigazgatóság, 1926: →Cinkotai Szent Mária Magdolna plébánia, 1927: →Kispest-Wekerletelepi Szent József plébánia, →Sashalmi Krisztus Király plébánia, 1928: →Belső-Józsefvárosi Krisztus király plébánia, →Zuglói Páduai Szent Antal plébánia, 1929: →Külső-Kőbányai Szent Család lelkészség, →Rákosszentmihályi Szent Imre templomigazgatóság, 1933: →Külső-Váci úti Szent Mihály plébánia, →Baross Gábor-telepi Jézus Szíve plébánia, →Szent Család plébánia, 1934: →Pesterzsébet-Szabótelepi Jézus Szíve plébánia, 1936: →Mátyásföldi Szent József plébánia, 1937: →Pesterzsébet-Pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya plébánia, 1938: →Pestlőrinc-Csákyligeti Szent József plébánia, 1939: →Kispesti Jézus Szíve plébánia, →Rákospalota-MÁV-telepi Jézus Szíve plébánia, 1941: →Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz plébánia, 1942: →Külső-Soroksári úti Szent Borbála plébánia, 1943: →Külső-Angyalföldi Szűz Mária Keresztények Segítsége plébánia, →Pesterzsébet-Kossuthfalvi Szent Lajos király plébánia, →Vizafogói Tours-i Szent Márton plébánia, 1945: →Rákospalota-Kertvárosi Árpádházi Szent Margit plébánia, 1946: →Árpádföldi Szent Anna lelkészség, →Pestlőrinc-Államitelepi Szent László plébánia, →Pestlőrinc-Szemeretelepi Szent István király plébánia, →Újpest-Megyeri Nagyboldogasszony plébánia, →Külső-Józsefvárosi Jó Pásztor lelkészség, →Szent Rita lelkészség, Tömő utcai →Béke Királynéja lelkészség, 1947: →Külső-Kőbányai Szent György lelkészség, →Pestlőrinc-Erzsébettelepi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia, →Rákoscsaba-Újtelepi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia, →Soroksár-Újtelepi Szent István király lelkészség, →Újpest-Kertvárosi Szent István király plébánia, →Újpesti Szent József plébánia, 1949: →Újpesti Szent István király plébánia (Clarisseum), 1950: Pozsonyi úti →Szent Ágoston kápolnaigazgatóság, →Pestlőrinc-Kertvárosi Árpádházi Szent Margit lelkészség, 1969: →Pesterzsébet-Kakastói Páduai Szent Antal lelkészség, →Pestlőrinc-Miklóstelepi Szent József plébánia, →Rákosligeti Szent István király plébánia, 1970: →Legméltóságosabb Oltáriszentségről nevezett plébánia, 1989: →Káposztásmegyeri Szentháromság plébánia. -

3. szerzetesházak és rendek. 1. A középkorban: →pesti domonkos kolostor; →pesti ferencesek (Alcantarai Szt Péter tp-igazgatóság). - 2. Az újkorban: a) ffi rendek: →pálosok, 1686 (→Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság); →piaristák, 1717 (→Kegyestanítórendi Katolikus Gimnázium); →szerviták, 1689 (→Belvárosi Szent Anna templomigazgatóság). - b) női rendek: →angolkisasszonyok, 1770 (→Belvárosi Szent Mihály templomigazgatóság); →Isteni Szeretet Leányai Társulata, 1870 (Bokréta utcai →Csodálatos Anya kápolnaigazgatóság); →Irgalmas Nővérek, 1853: a pesti Terézvárosban. -

4. katolikus sajtója: →Budapest **

Bp. Lex. II:291.