Magyar Katolikus Lexikon > N > német-római birodalom


német-római birodalom, német-római császárság, Német Nemzet Szent Római Birodalma (lat. Sacrum Imperium Romanum Nationis Germanicae, ném. Heiliges Römisches Reich Deutscher Nation), 962. febr. 2.-1806. júl. 12.: a középkori és kora újkori német állam neve. - A birod. szakrális jellegének hangsúlyozására az 1034-től használt, antik hagyományokat tükröző Imperium Romanum, 'Római Birodalom' elnevezéssel párhuzamosan 1154: föltűnt a Sacrum Imperium, 'Szent Birodalom' elnevezés is. A két jelző (római, szent) együttes használata 1254 óta ismert. Az 1474 óta használatos Német Nemzet kiegészítést a nemz. tudat tükröződéseként a humanisták fűzték az elnevezéshez. - A császárság eszméjét az antik hagyományokra hivatkozva, de Bizánccal vetélkedve Nagy Károly frank uralkodó, majd I. Ottó ném. kir. 962: újította föl. Nagy Károly a cs-ságot orsz-ok és népek fölötti uralomként értelmezte, I. Ottó fölfogásában a cs. az egész Ny-i kerség legfőbb világi ura, cs-i jogait a p. Rómában a koronázással biztosította. (A ném. kir-ok később a cs. koronázás előtt is igényelték e hatalmat, s kir. koronázásukkor a római király címet vették föl.) Az elvi egyezséget, amely a kerség szellemi irányítását a p-nak, pol. vezetését a cs-nak biztosította volna, hamar megzavarta a cs-ok egyeduralmi törekvése és az →invesztitúra-harc. 1338: a rhensei választói gyűlés visszautasította a p. beleegyezést a cs-választásba. I. Miksa 1508: koronázás nélkül „választott császárrá” nyilvánította magát. Utoljára VII. Kelemen (ur. 1523-34) p. koronázott cs-t, 1530: Bolognában V. Károlyt. -

A ~ nem fejlődött modern értelemben vett állammá. Bár a 14. sz-tól kialakult néhány ált. hatáskörű szervezete (birod. bíróság, kancellária, tanács), nem sikerült az egységes, központosított igazg. kiépítése, a birod. gyűlés jogköre korlátozott maradt. - 1356: a ném. aranybulla hozzájárult a hatalom megosztásához „császár és birodalom” között (rendi dualista állam); 1555: az →augsburgi vallásbékében a cs. a vallási egységről való lemondással az abszolút állam kiépítésének fontos eszközét veszítette el. - 1570: katolikus volt az uralkodója a fuldai és werdeni apátságnak, a salzburgi érsekségnek, a glogaui, jaueri, neissei, oppeln-ratibori, schweidnitzi, troppaui fejedelemségnek, az osztrák főhercegségnek, Franche Comté-nak, a glatzi, marki, ravensburgi, tiroli, wertheimi grófságnak, az ellwangeni hercegprépostságnak, a bajor, jülichi, karintiai, klevei, krajnai, lotaringiai, luxemburgi, stájer, sziléziai hercegségnek, a cseh királyságnak, a baden-badeni, morva, alsó- és felső-lausitzi őrgrófságnak, az augsburgi, bambergi, eichstätti, hildesheimi, lüttichi, metzi, münsteri, osnabrücki, paderborni, passaui, regensburgi, würzburgi püspökségnek, a dahni, limburgi uradalomnak, a kölni, mainzi, trieri választófejedelemségnek; 1570-ig prot. hitre tért át a quedlinburgi apátság, a brémai, magdeburgi érsekség, az anhalti, ansbachi, bayreuthi, beutheni, briegi, jägerndorfi, münsterbergi, ölsi, sagani, tescheni, wohlaui fejedelemség, a barbyi, bentheimi, blankenburgi, castelli, delmerhorsti, erbachi, falkensteini, gleicheni, haagi, hanau-lichtenbergi, hanau-münzenbergi, hennebergi, hohenlohei, hohnsteini, horburgi, hoyai, isenburgi, katzenellnbogeni, kelet-frieslandi, königsteini, leiningeni, limpurgi, lingeni, lippei, lützelsteini, manderscheid-schleideni, mansfeldi, moersi, mömpelgardi, nassau-beilsteini, nassau-dillenburgi, nassau-hadamar-dietzi, nassau-idstein-wiesbadeni, nassau-saarbrückeni, nassau-weilburgi, oldenburgi, ortenburgi, öttingeni, pfalz-simmerni, rajnai, rienecki, rietbergi, saarwerdeni, sayni, schaumburgi, schlitzi, schwarzburgi, schwarzenburgi, solmsi, sponheimi, steinfurti, stolbergi, tecklenburgi, waldecki, wiedi, wittgensteini grófság, a braunschweig-calenbergi, braunschweig-grubenhageni, braunschweig-lüneburgi, braunschweig-wolfenbütteli, holsteini, lauenburgi, liegnitzi, mecklenburgi, pfalz-zweibrückeni, pomeránia-stettini, pomeránia-wolgasti, porosz, schleswigi, szász, württembergi hercegség, a baden-durlachi őrgrófság, a neuburgi, sulzbachi, veldenzi palotagrófság, a brandenburgi, halberstadti, havelbergi, kammini, lebusi, lübecki, meisseni, merseburgi, mindeni, naumburgi, ratzeburgi, schwerini, verdeni püspökség, a hesseni tartománygrófság, a barri, bitschi, blieskasteli, burtenbachi, büreni, dithmarscheni, esensi, fleckensteini, haderslebeni, hohenwaldecki, jeveri, militsch-trachenbergi, oderbergi, pinnebergi, plessi, rappoltsteini, rhedai, rothenbergi, sickingeni, thüngeni, wartenbergi uradalom, a reussi uradalmak, a brandenburgi, pfalzi, szász választófejedelemség uralkodója; 1648: a →vesztfáliai béke csaknem teljes önállóságot biztosított a fejedelmeknek. A szorosabb együttműködés főként a nagyobb fejed-ek partikularizmusán, végül Poroszo. és Au. dualizmusán bukott meg.

- A ~ akkor esett szét, amikor I. Napóleon (ur. 1804-15) nyomására a ném. fejed-ek egy része elhagyta a birod. szövetséget és megalakította a →Rajnai Szövetséget. 1806: I. Ferenc cs. lemondott a történelmileg túlhaladott ném-róm. cs. címről, és fölvette az osztrák császár címet (ur. 1806-35). 1815: a bécsi kongresszuson a ném. államok létrehozták a →Német Szövetséget. - Uralkodói: 962: I. →Ottó, 973: II. →Ottó, 983: III. →Ottó, 1002: II. (Szt) →Henrik, 1024: II. →Konrád, 1039: III. →Henrik, 1056: IV. →Henrik, 1106: V. →Henrik, 1125: III. →Lothár, 1138: III. →Konrád, 1152: I. (Barbarossa) →Frigyes, 1190: VI. →Henrik, 1198: (Sváb) →Fülöp, 1208-18: IV. (Braunschweigi) →Ottó, 1215: II. →Frigyes, 1250: IV. →Konrád, 1254-73: interregnum, 1273: I. (Habsburg) →Rudolf, 1292: (Nassaui) →Adolf, 1298: I. (Osztrák) →Albert, 1309: VII. →Henrik, 1314-47: IV. (Bajor) →Lajos, 1325-30: (Osztrák) Frigyes, 1347: IV. (Luxemburgi) →Károly, 1378: (Luxemburgi) →Vencel, 1400: III. (Pfalzi) →Ruprecht, 1410-11: (Morva) Jobst, 1410: (Luxemburgi) →Zsigmond, 1438: II. (Habsburg) →Albert, 1440-93: III. →Frigyes, 1486: I. →Miksa, 1519: V. →Károly, 1556: I. →Ferdinánd, 1564: II. →Miksa, 1576: II. →Rudolf, 1612: →Mátyás, 1619: II. →Ferdinánd, 1637: III. →Ferdinánd, 1658: I. →Lipót, 1705: I. →József, 1711-40: VI. →Károly, 1742: VII. (Wittelsbach) →Károly, 1745: I. →Ferenc (Mária Terézia férje), 1765: II. →József, 1790: II. →Lipót, 1792-1806: II. →Ferenc. Ba.J.

Meyers XI:619; XIII:310. - Atlas zur Kirchengeschichte. Freiburg, 1987:73.