Ferdinánd, V. Habsburg-Lotharingiai (Bécs, Alsó-Ausztria, 1793. ápr. 19.–Prága, Cseho., 1875. jún. 29.): osztrák császár, Magyarország és Csehország királya. – Szülők: Habsburg-Lotharingiai (I.) Ferenc (1768–1835) cs. és kir., Bourbon Mária Terézia (1772–1807); neje Mária Anna (1803–1884), Habsburg Mária Terézia kirnő (ur. 1740–80) unokája. – Epilepsziás gyermekként 10 é. koráig dajkája nevelte; zongorázott, trombitált, kertészkedett, 5 nyelven beszélt. 1805: Napóleon (1769–1821) seregei elől Kassára, 1809: is Mo-ra menekítették. 1815: apja kíséretében vonult be Párizsba. Trónöröklését mint a folytonosság megtartását Klemens von Metternich hg. (1773–1859) min. támogatta. 1829: vonták be az államtanács munkájába; apja a kormányügyeket intéző Lajos főhg., Ferenc Károly főhg., K. Metternich hg. és F. Kolowrat gr. (1778–1861) összetételű testületet rendelt mellé (az utóbbiak kormányoztak helyette). 1830. IX. 28: Pozsonyban (utoljára) m. kir-lyá koronázták; a koronázási ajándékokat kiosztatta a szegények között; egy részéből az MTA részesült. 1832. VIII: merényletet kíséreltek meg ellene, sikertelenül. – Apja halála után került a trónra, 1835. III. 2.–1848. XII. 2: mint I. Ferinánd osztr. cs. és m. kir-t, 1836: cseh, 1838: lombard-velencei kir-lyá is koronázták; 1839: családi szabályrendeletet adott ki a trónöröklés szabályozására. – M. kir-ként a törv-ek szerint 3 éveként összehívta az ogy-t (a tört-írás ezeket reform ogy-eknek nevezi), szentesítette az ott elfogadott törv-eket, melyek 1836. V. 2: az úrbéres telkek terjedelmét és minőségét s a jobbágytartozásokat szabályozták, a nem nemes is lehetett felperes, a M. Nemz. Múz. fölépítésének költségeit biztosították, a törvénykezést m. nyelven végezték, ahol a tp-ban m-ul szóltak a gyülekezethez, ott az anyakveket m-ul vezették, a →Részeket (jogilag) visszacsatolta Mo-hoz, a Lánchídon mindenkit hídvám fizetésére kötelezett, az ogy. költségeit a nemesség viselte. V. 22–30: elfogatta az →országgyűlési ifjakat, V. 31: betiltatta a Törvényhatósági Tudósításokat. – 1837. IV. 9: utasította a főispánokat a vmi ellenállás letörésére, X. 5: Erdélyben helyreállítatta az 1835. II. 7: fölfüggesztett alkotmányos közigzgatást. – 1838. II. 19: elutasította az erdélyi ogy. azon föliratát, hogy hivatalos nyelve a m. legyen. III. 31: szentesítette a nagyszebeni ogy 1837/38. é. törv-eit. – Helybenhagyta, hogy 1839. II. 8: Wesselényi Miklóst 3 é., III. 2: Kossuth Lajost 4 é. fogházra ítélték, V. 4: mivel Pest, Pilis és Solt vm. az ellenzékisége miatt perbe fogott Ráday Gedeon gr-ot ogy. követté választotta, ~ új követválasztásra utasította. Jóváhagyta az 1839-40: ogy. javaslatát, hogy az ogy-i föliratokat m-ul írják. – 1840. IV. 29: megkegyelmezett a bebörtönött ogy-i ifjaknak, V. 4: szabadon bocsátotta a pol. foglyokat, V. 13: szentesítette az 1839/40. ogy. törv-eit. – 1843. I. 11: a horv. nemz. jogainak biztosítása mellett megtiltotta az illír elnevezés és jelvények használatát. – 1844. XI. 13: szentesítette a vegyes házasságból születettek prot. vallásra áttérését, a nem nemeseknek közhivatal betöltését, ill. nemesi javak birtoklását. – 1845. I. 3: a horváto-i cenzurát a m. →Helytartótanács hatásköréből a →horvát bánéba utalta. II. 26: főispáni helytartókat (adminisztrátorokat) nevezett ki az ellenzéki vm-kbe. – 1846. II: Galiciában kitört parasztfölkelést a cs-i csapatok leverték, Krakkót ismét megszállták. – 1847: Bécsben tud. akad-t alapított. 1847–48: a m. ogy-t m-ul nyitotta meg. – 1848. I. 1: a Lombardiában kitört zavargásokkor testvérének, Ferenc Károlynak felesége, Zsófia (1805–72) főhgnő, ~ nejével együtt megpróbálta rávenni ~ot, mondjon le a trónról unokaöccse, (Zsófia fia) Ferenc József javára, ekkor sikertelenül. III. 11: Prágában a cseh ogy. összehívásának követelésére, III. 13: a bécsi forr. hatására, menesztette Metternichet, III. 14: kihirdette a sajtószabadságot, IV. 8: kiadta a Cseh Chartát, IV. 11: szentesítette a m. törvényeket (→áprilisi törvények), Galiciában Stadion gr. dekrétumával fölszabadította a parasztokat, V. 7: a mo-i főhadparancsnokságokat a m. hadügymin. alá rendelte. – VI. 2–12: a Prágában tartott pánszláv kongreszus kiprovokálta fölkelést A. Windischgraetz hg. (1787–1862) hadseregparancsnok VI. 12–17: leverte. J. Jellasic br. (1801–1859) horvát bánt VI. 10: (névleg) fölfüggesztette hivatalától, amit VI. 21: a szabor elutasított és teljhatalmat szavazott számára. VI. 25: kinevezte a betöltetlen ppi székekre a Battyhány-kormány előterjesztette 5 főpapot (ezeket a Sztszék nem erősítette meg). IX. 4: Jellasicot visszahelyezte báni méltóságába, aki IX. 11: kb. 35.000 katonával átkelt a Dráván, hogy megdöntse a törv-es m. kormányt. – ~ a Schönbrunnban X. 3: kelt (m. min-i ellenjegyzés nélküli, tehát törv-telen) manifesztumával föloszlatta a m. ogy-t, Jellasicot teljhatalmú cs. kir. biztossá nevezte ki, Mo-ot hadi törv-ek alá vetette; a cs. kir. hatóságok erre hivatkozva mindenkit, aki ezt követően (Mo-on X. 8., Erdélyben X. 18.) engedelmeskedett a m. hatóságoknak hazaárulónak nyilvánítottak. X. 6: a bécsi fölkelők megölték Latour hadügymin-t, ~ az udvarral Alamócba (Olmütz) menekült. XI. 21: Alamócon Félix Schwartzenberg hg-et (1800–1852) min.elnökké nevezte ki, XI. 22: megnyitotta a Kremsierbe áthelyezett ogy-t. Zsófia (1805–1872) főhgnő →szalonpuccsa elérte, hogy XII. 2: a gyermektelen ~ testvére, Ferenc Károly javára lemondjon az uralkodásról, akit szintén lemondatott az ekkor nagykorúvá nyilváníttatott fia, (I.) Ferenc József javára (ur. 1848–1916) – A szalonpuccsot a m. ogy. nem tartotta törvényesnek, Ferenc Józsefet nem ismerte el kir-nak, hiszen nem koronáztatta meg magát, nem adott ki koronázási hitlevelet, nem esküdött meg a Mo. törv-eire, ezért trónbitorlónak minősült. A törv-es kir. lemondatása után a m. trón jogilag üres lett; a m. honvédség tábornokait – a nem m. nemzetiségűeket is – esküjük ~ kir-hoz, s nem a bitorlóhoz kötötte. Világos után a kivégzések és bebörtönzések indoka, a felségsértés vádja a hatalom zsarnoki törvényszegését palástolta. – ~ lemondása után visszavonult, Prágába címertannal foglalkozott, végelgyengülésben halt meg. Az osztr. tört.írók Jóságosnak nevezik. 88

Ángyán János: A vallás mint a kir-i széknek és a polg-i alkotmánynak gyámoszlopa, mellyet mint illyet… I. Ferentz apost. kir-unk első szülött fijának… V. Ferdinánd ő Felségének… Posonyban Sept. hónap 28-kán 1830. eszt. m. kir-lyá lett koronáztatásának a… a veszprémi ekklésia által 1830-ki Oct. 10-dik napján tartott öröm innepén prédikátzióban rajzolt. Veszprém, (1830) – Hazánk (1858: Garády: V. Ferdinánd megkoronáztatása 1830-ban) Képpel. – Horváth Mihály: 25 év Mo. tört-ből 1823–1848. 1–2. köt. Genf, 1864. – Pallas VII:102. – Révai VII:406. (u. az) – Meszlényi Antal: A m. kat. egyh. és állam 1848–49-ben. Bp., 1928. (Szt István kvek, 58.) – Mikoleczky, Hanns Leo: Bild u. Gegenbild Kaiser Ferdinands v. Österreich. Wien, 1966. (Archivf. österreichische Geschichte 125.) – Habsburg lex. [1990]:107. Kép. – Uralkodók és dinasztiák. 2001:166.