Ottó, Bambergi, Szt (Schwaben, 1060 k.-Bamberg, 1139. jún. 30.): érsek. - Vsz. sváb középnemesi családból származott. Udvari káplán Lengyo-ban, majd IV. Henrik (ur. 1056-1106) megbízásából a speyeri dóm építésének felügy-je. 1097: kir. káplán, majd birod. kancellár. A cs. 1102: beiktatta Bamberg 8. pp-évé. Mint papi fejed. és a cs. fő bizalmasa igyekezett közvetítő szerepet játszani az →invesztitúra-harcban; s csak az után szenteltette föl magát, hogy 1106 pünkösdjén II. Paszkál p. (ur. 1099-1118) fogadta Anagniban és megerősítette ppi székében. Igyekezett távol maradni a zavaros pol. helyzetektől. Amikor közvetítése sikertelen maradt, visszavonult a birod. ügyeitől, s csak 1121: tért vissza, aminek az eredménye 1122: a →wormsi konkordátum. III. Boleszláv lengy. hg. (aki a cs. nővérének, Juditnak a fia) meghívására 1124. V-1125. III: Pomerániát misszionálta. 1128: visszatért és véglegesen megerősítette a kereszténységet, Pomeránia ap-a lett. Támogatta a →hirsaui reformot, a →ciszterciek és →premontreiek új rendjét. 7 egyhm-ben 27 ktort alapított v. újított meg, működésének fő ter-e a bambergi ppség. A Rajnától Karintiáig terjedő birtokai független cselekvést biztosítottak számára. 1134: és 1137: egyhm. zsin-okon újította meg az egyh. életet. Számos pléb-t alapított, Bambergben befejezte a dóm építését, megalapította a Szt Egyed és Szt Gertrúd Kórházat, támogatta a híres dómiskolát és a michelsbergi apátság íróiskoláját, s az 1117-es földrengés által ledöntött michelsbergi ktor újjáépítését. - Ikgr. Prédikáló pp-ként ábrázolták. Attrib-ai: kv., tp-modell. - III. Kelemen p. (ur. 1187-91) 1189: avatta sztté. Szt II. Henrik és Szt Kunigunda mellett a bambergi egyhm. 3. védősztje. Sírja a michelsbergi ktorban látogatott kegyhely. Ü: júl. 2. **

Kuster Béla: Szt O. Győr, 1920 u. - Reiner Irma: Szt O. bambergi pp., Pomeránia ap-a. Bp., [1931] - Sachs 1980:274. - SzÉ 1988:330. - BS IX:1316.

Ottó (*1002 előtt): magyar királyi herceg. - I. István (ur. 997-1000: nagyfejed., 1000-38: kir.) és Gizella királyné első fiúgyermeke. - Nevét →Laskai Osvát OFM (1450 k.-1511) említette, életéről egyebet nem tudunk. 88

Györffy 1983:374.

Ottó, Wittelsbach (1261. febr. 11.-1312. szept. 9.): magyar király (ur. 1305. XII. 6-1307. V.). - IV. Béla kir. unokája, Wittelsbach Henrik bajor hg. és Erzsébet fia. Az 1305. VIII. 18: lemondott Vencel kir. Brünnben ~nak adta át Szt István koronáját, aki ezzel jött Mo-ra. A Kőszegi tartományurak támogatásával Benedek veszprémi és Antal csanádi pp-ök 1305. XII. 6: koronázták meg Székesfehérvárt. Rövid ideig tudta akadályozni Anjou Károly Róbert trónralépését. Mikor 1307: Erdélybe ment, hogy Kán László erdélyi vajda leányát nőül vegye, a vajda elfogta és elvette tőle a koronát. Mire fogságából kiszabadult, Károly Róbert már ura volt Mo-nak. ~ kerülő úton, Oroszo-Lengyo-on és Szilézián át tért vissza hazájába. A m. kir. címet halálig viselte. Utóda I. Károly Róbert. D.D.

Doberdói Breit József: A m. nemz. hadtört. VII. r. Harcok és küzdelmek a trón birtokáért és a kir. hatalom helyreállításáért. Vencel, O., Károly Róbert korszaka. Bp., 1934.

Ottó, OP (†Mo., 1235 k.): hithirdető. - A K-i m-ok fölkeresésére 1232 k. indított 4 tagú domonkos csop. tagja. 3 é. eredménytelen kutatás után a magát kereskedőnek kiadó ~ egy pogány országban találkozott néhány m-ul beszélővel, akiktől megtudta a K-en maradt m-ok lakóhelyét. Egyedül maradván hazatért, hogy hithirdető csop-ot szervezve visszatérhessen, de itthon hamarosan meghalt. A domonkosok újabb csop-ot küldtek K-re, melynek tagja volt →Julianus barát. **

Mo. tört. I/2:1371.

Ottó Ilona (*Bp., 1898): gimnáziumi tanár. - M-ném. szakos középisk. tanári okl-et szerzett és drált. 1920. IX. 1-: a Szt Szív szerzetesr. →Sophianum leánygimn-ában tanított. - M: MKA 1929. (Bp., 1929: Áldozzatok gyakran és jól!) - Ném. nyelvkv. A leánygimn. 1-3. o. sz. Bitter Illés ném. nyelvkv-ei nyomán. Szerk. Blaskovics Placiddal. Bp., 1938-40. (SZIT gimn. tankv-ei) - Uaz a 4. o. sz. A Bitter-Blaskovics-Ottó Ném. nyelvkv. 4. r. Szerk. Eszterle M. Edittel. Uo., 1941. (uaz) - Uaz az 5. o. sz. Összeáll., szerk. uazzal. Uo., 1942. 88

Barthos-Csetri 1923:81. - Barthos-Csetri-Luttor 1931:87. - Jámbor 1938:80; 1942:126.

Ottó Lajos (Alsószépfalu, Szepes vm., 1877. dec. 24.-Nagymihály?, 1938 után): plébános. - A teol-t Kassán végezte. 1900. VI. 29: pappá szent., házitanító, 1904: Kassán hitokt., 1905: kp., 1906: ppi titkár, 1906. II-1907. VI: a Felsővidéki Szemle, 1907. V. 9-1908: a Felvidéki Újság segédszerk-je, 1908: a ppi hiv. jegyzője, 1909: Lasztócon (Zemplén vm.) adm. majd plnos. 1917: egyhjogi dr. 1932: Nagymihályon plnos. T.E.

Schem. Cass. 1938:227. - Viczián 1995:36. (421.)

---

Ottó Ferenc (Valkó, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1904. okt. 26.–Gödöllő, 1976. nov. 19.): zeneszerző. –1924–26: Milanoban A. Arecconál tanult zenét, 1926–31: zeneszerzést →Kodály Zoltánnál. Az 1930-as évek végén pályadíjat nyert Három Balassi Bálint-versre, és a József Attila Altató c. versére írt dalaival. A Budai Dalárda, Egyetemi Énekkarok, Palestrina-kórus tagjaként sok eu-i országban, 1937: az USA-ban is járt. 1939: Nyírő József szövegére írt Júlia szép leány c. operáját a bp-i Operaház bemutatta. A II. vh. vége Fro-ban érte, ahol amerikai fogságba esett, 1946: tért haza. 1949: a népi demokrácia elleni szervezkedés vádjával életfogytig tartó fegyházra ítélték, 1956. VIII: amnesztiával szabadult. Haláláig a zenei életből kirekesztve élt, íróasztalának komponált. Néhány egyházi művét lengyelországi látogatásai alkalmával, Lengyo-ban adták ki. – M.: Júlia szép leány, opera; Magyar Bacchus, vígopera (bemutatta a Bécsi Rádió, 1960); Zöld Ilona, opera; Balassa, opera-töredék; Rákóczi-oratórium, 1974. – Kórusművei főként József Attila-megzenésítések. – 3 Magyar mise (a másodikat 1971-ben a SZIT kiadta), Lengyel milleniumi mise (1965), Mária-siralom (1942), Magyar Miatyánk (1972), Mária-sequentia vegyeskarra (1962), Karácsonyi pasztorál orgonára (1967), Nagyfanfár a 2. vatikáni zsinat tiszteletére. V.V.

ÚMÉL IV.