Magyar Katolikus Lexikon > M > mecset


mecset (arab. mašgid, 'térdre borulás helye'): →iszlám közösségek imahelye. - Az első ~ →Mohamed házában, Medinában volt (pol. gyülekezőhelyként is szolgált): derékszögű udvar védőtetővel. Még a 7. sz: meghosszabbították mind a 4 oldalán, eredetileg levéltetős fatörzsekből. Hamarosan oszlopokból (sokszor spoliumokból) v. téglapillérekből álló árkádokkal és lapos fatetővel épített csarnokokkal (arwika) látták el; a mélyebb csarnok a →Kibla-oldalon az imádság voltaképpeni helye, és a külső fal belső oldalán területi rendeltetés nélküli egy v. több lapos félkupolával (mihrab). Később építőelemként boltozatokat, többnyire kupolákat alkalmaztak, először a széles imaterem középső szárnyán (traktusán). - Eredetileg egy ~ volt városonként, később minden városrészben építettek. A ~ben végzik: a) naponta 5x a rituális imádságot az előimádkozó, az imám (eredetileg a →kalifa v. helytartója, később lelki tisztségviselők) vezetésével; megelőzi ezt a müezzin (mu'adhdhin) imára szólító kiáltása a torony alakú →minaretből. b) péntekenként délidőben a főimádságot az imám prédikációjával (az a khutba, eredetileg a kalifa pol-vallási beszéde volt) a „szószékről” (minbar; Mohamed székéből fejlődött ki; kezdetben fából készült és részben mozgatható volt, később kőből, gyakran hatalmas méretben). További belső berendezései: páholy (maksura) az uralkodó számára, emelvény (dikka) a müezzinek számára a főimádság alatt, pulpitusszékek (karasi) a →Korán-recitátornak, redős pulpitusok (rahle), álló világító (többnyire bronz) és üveg függőlámpák, gyékények és szőnyegek. Kultuszkép, figurális díszítés nincs (a képtilalom miatt), de gazdag az írás-ornamentika; hiányoznak a kultusz eszközei és a vallási szimbolika: a ~ kifejlett formájában sem istenháza v. kultuszépület, hanem a közös imádság helye. A ~ udvarán volt az eredetileg rituális mosakodás célját szolgáló kút. A ~ gyakran össze volt kapcsolva a kalifának v. helytartójának a palotájával (dar al-imara); később összekombinálták sírépítményekkel (türbék), főisk-kkal (medreszek, pl. az Azhar-~ Kairóban), szegénykonyhákkal (imaretek) stb. A ~ eredeti nyilvános-pol. (agora) jellegét sokáig megőrizte. Építészetében is kiindulópontja, az arab udvarház maradt meghatározó (kivételek: →Kába, a jeruzsálemi szikladóm, 8 oldalú emléképítmény Salamon tp-ának a szikláján). Ker., iráni és egyéb befolyások csak egyedi vonásait érintik: Perzsiában nyilvános boltíves csarnok (iwane) elrendezésű; a szeldzsuk Kis-Ázsiában az udvartér lecsökkent, részben úgy, hogy kupolát húztak föléje (kupolás ~). Töröko-ban keletkezett a bizánci formákkal (Hagia Sophia) való találkozás során a csupán alapelvében újat hozó fejlett oszmánkori ~ (jelentősebb építménye Sinan): az imaterem mint különböző formájú, önálló kupolás tér átrium jellegű előrehelyezett udvarral. F.I.T.

LThK VII:647.