Kába (ar. Kaába, 'kocka'): az →iszlám legtiszteltebb szentélye →Mekkában a nagymecset közepén. - A kocka alakú szentély szürke kőből épült (kb. 10,5 m magas, oldalai 10,5, ill. 12,2 m hosszúak), s 8 darabból álló, fekete, selyem és gyapot keverékéből szőtt, →Korán idézetekkel díszített kárpit borítja (→Kisva). A talajtól mintegy 2 m magasban lévő bejárati nyíláshoz fából készült lépcső vezet. A ~ sarkait oszlopnak (rukn) nevezik: szíriai, iraki, jemeni és fekete oszlop. Utóbbinál a talajtól kb. 1,5 m magasságban van a Fekete Kő (al-hadzsar al-aszvad), mely 3 nagyobb és több kisebb, különböző formájú vörösesfekete bazalt-, láva- v. meteoritdarabból áll, egy 75-80 cm átmérőjű ezüst kerettel egybefogva. A zarándokok rituális csókjától a Fekete Kő felülete simára kopott, s annyira bemélyedt, hogy a tiszteletét tévő muszlim zarándok arca eltűnik a keletkezett üregben. - A Fekete Követ számos muszlim legenda övezi. Az egyik szerint színe fehér volt, s a bűnbocsánatot keresők magára vett bűneitől vált feketévé. A Fekete Kő és a bejárati nyílás között lévő területről azt tartják, hogy az ott tett  fogadalmaknak, különös sérthetetlensége van. A Fekete Kő Ny felé eső részén lévő 2 zöld márványtábláról azt tartják, hogy azok →Hágár és fia, →Izmael (Iszmail, az arabok ősatyja) temetkezési helyét jelölik. A ~ lapos tetejéről összegyűlt eső vizét arany vízköpő (a kk-ban még fából készült cső) vezeti a márványtáblákra, annak emlékére, hogy Hágár és Izmael a szomjhalál küszöbén érték el a ~ helyét. - A jemeni sarokban van a második Szent kő, a Boldog kő (al-hadzsar al-aszad). A ~n belül, a Szentélyben van még 3 tetőt tartó faoszlop, s néhány aranyból v. ezüstből készült lámpatartó. A Szentélybe csak zarándokhónap (dzu-i-hiddzsa) idején léphetnek be a hívők, akik arra törekednek, hogy a napi öt ima egyikét ott mondhassák el. A zarándoklat végén a belső falakat a Zemzem vizével, pálmalevelekből készült seprűvel lemossák, majd rózsavízzel lelocsolják. A ~t kívülről selyemből és gyapotból szőtt erős szövet (kiszva) borítja, a bejárati nyílást függöny, lepel (burquc) fedi. A zarándoklat idején a ~t és a bejárati nyílást fehér textíliával borítják. - A Szentély közvetlen környezetét márványlapokkal fedték le, melyek a 33 aranyozott póznával együtt elválasztják a nagymecset udvarának többi részétől. A Szentélytől pár lépésre félkör alakú fal jelöli a lejáratot Izmael sírjához. - A zarándoklat a ~hoz már az iszlám megjelenése előtt gyakorlat volt. Az arab törzseknél a Fekete Kő Hubal istent jelképezte (a Korán nem említi), melyet 360 bálvány vett körül. A bálványok számában vsz. régi sémi asztrális kultusz fejeződött ki. - Muhammad (→Mohamed) egyistenhitet hirdető s a bálványimádást elítélő tanai nemcsak a hagyományos, primitív törzsi társad. ellenállását váltották ki, de a zarándoklatokból nagy bevételhez jutó mekkai uralkodó klán érdekeit is veszélyeztették. Muhammad csak Mekka birtokbavétele után lett elég erős ahhoz, hogy a bálványokat megsemmisítse. Kompromisszumként tanai közé illesztette a Fekete Kőhöz kapcsolódó pogány szokásokat. Ettől kezdve lett a muszlimok számára az imádság iránya (→Kibla) Mekka, ill. a ~.  - Muszlim legenda szerint a Paradicsomból kiűzött Ádám építette a ~t annak égi mására. A vízözön után a Szentélyt Ábrahám építette újjá, aki magától Gábriel (Dzsibril) arkangyaltól kapta a Fekete Követ, hogy azzal jelölje meg a ~ sarkát. Az Izmael utódaitól származó banu Dzsurhum (kihalt) törzs kb. 1000 é. volt a Szenthely őrzője. Kevélységükben elzavarták a zarándokokat a szentélytől. Alláh büntetéseként ezért a D-i banu Khuzáa törzs megölte őket. Ez a törzs hozta Hubal kultuszát Szíriából, s Mekkát mintegy 300 é., a Kurejs törzs megerősödéséig birtokolták. Ettől kezdve a Szentély tört-e a legendák, hagyományok világából már hitelesebb tények talaján áll. - A faszerkezetű Szentély Muhammad idejében leégett, a Vörös-tenger partjainál hajótörést szenvedett bizánci hajó faanyagából épült újjá. A mai kőépületet fél évszázaddal később emelték. A síita iszmaili szektához tartozó karmátiak 931: kifosztották Mekkát, lakóit és a zarándokokat lemészárolták, elhurcolták a Fekete Követ is. 961 k. súlyos váltságdíj megfizetése után szolgáltatták vissza. Vsz. ekkor tört több darabra. A Fekete Kő „kálváriája” ezzel még nem ért véget: a fátimida kalifa, al-Habim (996-1021) egyik ügynöke vasrúddal kísérelte meg összetörni, de csak 3 kisebb darab tört le róla. 1932: egy afgán zarándok kísérelte meg ellopni. A helyéről kiszakított Fekete Követ Ibn Szaúd kir. ünnepélyes ceremónia keretében helyezte vissza. F.I.T.

Borovszky Samu: A népvándorlás kora. Bp., 1900:586. - Benke József: Az arabok tört. Bp., 1987.