🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > iszlám
következő 🡲

iszlám (ar. 'islam, 'meghódolás, önátadás'): egyistenhívő világvallás. Könyve a →Korán, alapítója Kr. u. 609. k. →Mohamed (Muhammad). - I. Szómagyarázat. Az ~ szó vallási tartalma: az egyetlen isten (Alláh) akaratának történő alávetés, elkötelezettség. Aki ezt elfogadja, vállalja, az a muszlim (muslim). A jelentését hordozó három gyökmássalhangzóból, az s. l. m.-ből számos szó képezhető: salima, ép/egészséges/bűntől, vétektől mentes'; sallama, 'üdvözöl'; salama, 'megbékél, békét köt', 'aslama, 'aláveti magát Alláh akaratának'; silm, salâm, 'béke' stb. - Az ~ szóból származik a magyarországi muszlimok, a →böszörmények neve is (kazár, bolgár-török v. besenyő büsürman = besermen = perzsa muslimân = arab muslim). →muszlimok Magyarországon (Az ~mal kapcsolatos cikkeket lásd még a muszlim kezdetű címszavaknál is!) -

II. Története. A 6-7. sz: az Arab-fszg-en élő arabok, elsősorban a törzsi közösségekben élő nomádok, pogány törzsi kultuszoknak hódoltak, isteneik kövekben, sziklákban, fákban, kutakban éltek. Áldozati oltáruk a →kő volt, melyet bekentek áldozataik vérével, majd körülötte végezték rituális táncukat. A helyi, törzsi istenségek közül kiemelkedett iláh (asszír-babilóniai il v. ilon, a héber el v. eloh, a föníciai alun), akit a D-arab szabeusok, mineusok, himjariták il néven holdistenként tiszteltek. A →Korán (53:19-20) megőrizte 3 nőnemű isten, Al-Lát, Al-Uzza és Manát nevét, akik más sémi népek panteonjában is hasonló v. más néven kaptak helyet. A dél-arabok a Nap, a Vénusz bolygó és a Szerencse/Sors/Jólét/Siker istennőit tisztelték bennük. A mekkai Kurais (ar. Qurayš) törzs tagjai Al-Iláh (Alláh) lányainak tartották őket. Viszonylag kevés kultikus szentélyük közül a legismertebb az ~ előtt a mekkai →Kába, ill. a Nadzsránban és Szanaaban lévő kultikus hely volt. - Muhammad halála (632) után, 661: az utódlásért folytatott versengés az ~ban napjainkig fönnálló szakadásokhoz vezetett. A törzsek, etnikumok és nemzetek fölötti ~ elveszítette monolitikus jellegét: a szunnára és a síára szakadt. A →szunniták abszolút többségben (90%) vannak. A →síiták és szektáik az arab etnikumból fokozatosan kiszorultak, s 1999: Iránban és a környező orsz-okban vannak többségben v. jelentősebb számarányban. - E szakadás ellenére 100 évvel Muhammad halála után, 732: a muszlimok uralta terület a Pireneusi-fszg-től Kína határáig terjedt, azaz nagyobb volt, mint a római, bizánci v. perzsa birod. a csúcsán. Gyors térhódításának okai: az ~ az Arab-fszg-en megszüntette a törzsi széttagoltságot és az abból fakadó torzsalkodást, s a hódításokból származó jövedelemből bizonyos vagyoni egyenlőséget teremtett. Az egyistenhitet elfogadó arab törzsek ráébredtek az egységben rejlő erejükre. A sivatagi portyázásokról ismert arab törzseknél bekövetkezett változást a fszg. jelentős részét birtokában tartó Bizánc és a Perzsa Birod. nem vette komolyan, s ezért az előbbi ter-einek gyors elveszítésével, az utóbbi a bukásával fizetett. Mindkét birod-ban és peremvidékén jelentős számban éltek ker. arab törzsek, ill. az arabbal rokon nyelvet beszélő →semiták, akik az arab muszlimokban felszabadítóikat láttak. Sikereikhez hozzájárult a nagyfokú vallási tolerancia, melyet az uralmuk alá került „írás népével” (ahl-al-kitab) tanúsítottak, tehát azokkal, akiknek isteni kinyilatkozás volt a birtokukban (ker-ek, zsidók, mandeusok, sőt a zoroasztriánusokkal is). Ezek a fejadó megfizetése ellenében szabadon gyakorolhatták vallásukat, kultúrájukat. A muszlim védnökség alatt élő dzsimmi (szabad nem-muszlim) ~ra való áttérését financiális okokból sem bátorították. A meghódított ter-eken nem verték szét az adminisztrációt, s nem erőltették az arabizációt. Végül nem elhanyagolható tényező, hogy É-Afrikában pol. vákuum állt fenn, ill. a Pireneusi-fszg-en dinasztikus viszály dúlt. -

III. Az ~ kapcsolata a judaizmussal és a kereszténységgel. a) Az arabság jóval a kereszténység előtt megismerkedhetett a →judaizmussal. →Mekka, →Medina és →Karbala (Irak) mellett az ~ legfontosabb városa a kezdetektől fogva →Jeruzsálem. Muhammad szerette volna tanításának megnyerni a Jeruzsálemben és környékén élő zsidó-arameus lakosságot, de azok ezt elutasították. Bár Muhammad ezért Mekkát tette meg az ima irányának, Jeruzsálem továbbra is az ~ szt városa maradt. - Kr. e. a 8-6. sz: és Kr. u. az 1-2. sz: zsidó-arameus kolóniák keletkeztek az arab törzsek által lakott ter-eken és a D-arab áll-okban. A judaizmus követői éltek Taima, Fadak, Wadi al-Qurá, Khajbar oázisokban, Medinában (korábbi arab nevén Yatribban) v. a mai Jemen ter-én. Kézműiparuk, a keresk-ben játszott szerepük, mezőgazd. tevékenységük kihívást jelentett mind a nomadizáló törzsek, mind a letelepült, kereskedelemmel foglalkozó arabok számára. Tanaikkal a pogány arabok között is követőkre leltek. A mai Jemen ter-én fennálló második himjarita királyság utolsó uralkodója, Dzú Nuwás (du Nuwas) nemcsak elfogadta tanaikat, de a ker. arabok iránti gyűlöletének tulajdonítják a Nadzsánban elő ker-ek lemészárlását is (Korán 85:4-8). - A ker. tanok a kezdetektől jelen voltak Arábiában. Számos arab törzs elfogadta a ker. tanokat, bár Hedzsáz arab törzsei túlnyomórészt törzsi kultuszoknak hódoltak. Szinte egész Arábiában voltak ker. diaszpórák, jelentős számban az Arab-fszg. D-i részén (ma Jemen), É-on a termékeny félhold területén, azaz Szíriában, Palesztinában és Mezopotámiában. Amíg a földr. széttagoltságban lévő keresztények D-en a ker. etióp királyság támogatását élvezték a terjeszkedő Perzsa Birod. ellensúlyozására, addig Szíria és Palesztina keresztényei Bizánc, Mezopotámia ker-ei a perzsák vazallusai voltak. Államaik, a vazallus ghasszánida és lakhmida ütközőállamok kevéssel az ~ megjelenése előtt semmisültek meg. Az arab →jakobiták és →nesztoriánusok jelentős missziós tevékenységet folytattak az arab törzsek között. - E tört-vallási előzmények miatt az ~ számos vonatkozásban zsidó, ker. és pogány arab gyökerekre, rítusokra vezethető vissza. Az ~ Jézust nem ismeri el Isten Fiának, de prófétaként, s Anyját mint a próféta anyját tiszteli. A Korán mekkai 112. szúrája, melyben az egyistenhit megfogalmazódik (1. színes melléklet), egyben el is határolódik a kereszténységtől (vö. 3. vers). - b) A keresztények  kapcsolata az ~mal a II. Vatikáni Zsinat után változott meg alapvetően: „Bár a századok folyamán a ker-ek és a muszlimok között nem kevés nézeteltérés és ellenségeskedés támadt, a Szentséges Zsinat mindenkit arra buzdít, hogy a múltat feledvén, őszintén törekedjen a kölcsönös megértésre, s közösen gyarapítsák és óvják a társadalmi igazságosságot, az erkölcsi értékeket, a békét és a szabadságot mindannyiunk javára.” (NAe 3). A Ch. de →Foucauld lelkiségét követő →Jézus Kistestvérei kongr. tagjai fogadalomtételkor külön ígérettel vállalják ~ testvéreikért az imádságot, ill. a konkrét helyzetben lehetséges lelki-testi szolgálatukat. -

IV. Öt oszlop. Követői számára Muhammad 5 alapvető követelmény teljesítését írta elő, a muszlim teológusok megfogalmazásában ez az ~ öt oszlopa: 1. saháda (šahada): Alláh és Muhammad elfogadásának kifejezése és megerősítése a köv. formulával: Nincs /más/ isten csak Alláh (az Isten) - Muhammad Alláh küldöttje (lâ ilâha illa 'Allâh - Muhammadun rasűl Allâh). A két részből álló formula elmondásával a muszlim hitet tesz arra, hogy csak egyetlen istent ismer, Alláh-ot, kinek küldöttje Muhammad. A muszlimok lakta ter-eken e formula naponta 5x hangzik el az ima idején, ezt súgják az újszülött fülébe, s ezt hallja a haldokló. Az ~ közösségébe való befogadás úgy történik, hogy aki elfogadja az ~ot, a pénteki ima idején a fent említett formulát a gyülekezet előtt hangosan kijelenti. Ezzel ~ hívőnek számít. - 2. szalat (salât): napi öt (hajnali, déli, délutáni, napnyugtai és esti) rituális imádkozás, melyre a müezzin (mu'addin, 'imára hívó') figyelmezteti a muszlimokat. A Mekka irányában elvégzendő ima tartalmazza a Korán első szúráját, az al-Fátihát és más részletek recitálását. Az ima gyülekezetekben történő elvégzése kívánatos, de az azon kívül elvégzett ima is érvényes. A péntek déli ima alkalmával az imám (imam, 'előimádkozó) v. sejk (šayh) khutbá-t (hutba, 'szentbeszéd') mond. Az ima elvégezhető bárhol, utcán, téren, munkahelyen, lakásban. - Ima előtt rituális mosakodást (wudu') kell végezni a kéz, az arc és a láb megmosásával. A rituális mosakodás víz hiánya esetén homokkal is elvégezhető. - 3. zakát (zakat): a közösséghez tartozás kifejezésére a muszlim tulajdonának, vagyonának 1/40-ed részét fölajánlja a szűkölködőknek (a sémi népeknél ez az áldozat külső kifejezése volt). A zakát begyűjtését sehol sem intézményesítették Kuvait és Szaúd-Arábia kivételével. Az utóbbiban előírt formában még a külföldi cégeknek is fizetniük kell. - 4. szaum (sawm, 'böjt'): A muszlim naptár 9. hónapja a →ramadán, a böjtölés hónapja, melyet a Korán 2:183-85, 87 ír elő. Ramadán idején a muszlimoknak hajnalhasadtától (pontosabban amikor a sötétkék és fehér fonal egymástól megkülönböztethető) napnyugtáig tartózkodniuk kell ételtől, italtól és minden érzéki élvezettől (dohányzás, nemi élet). Betegeknek, állapotos nőknek, gyermekeknek, úton lévőknek nem kell böjtölniük, de azt az év bármely szakában pótolhatják. A böjti hónap végét többnapos ünnep, az id al-Fitr (böjt megtörése) v. más néven a kis ünnep, az íd-al-szaghír követi. Ilyenkor a tehetősek élelmet, ruhát, pénzt osztanak szét a szűkölködők között. - 5. al-haddzs: zarándoklat. A Korán több szúrája (2:158, 2:189, 2:196-203, 3:97, 5:1-2, 94-96, 9:3,28, 22:33-36, 37:107) tartalmaz előírást a zarándoklatról. A zarándoklatra a muszlim naptár 12. hónapjában, a dzu-l-hiddzsában kerül sor. Minden felnőtt, ép, egészséges muszlim kötelessége, hogy életében egyszer, de ha teheti többször is, elzarándokoljon Mekkába, az ~ szt városainak egyikébe. Fölmentést kapnak a kiskorúak, rabszolgák és szegények. Előírás, hogy a zarándok különleges ruhát, ihrámot ('ihram) viseljen, mely két varratlan fehér gyapjú v. vászon lepel. A zarándoklat idején nem fésülködhet és nem borotválkozhat, s nemi önmegtartóztatást kell gyakorolnia. Hétszer kell megkerülnie a Kábát, s a sarkában lévő fekete követ meg kell csókolnia. A zarándoklati hónap 9. napján a déli és délutáni imát a zarándokok a Mekkához közel lévő Arafát ('Arafât) hegyén mondják el, s meghallgatják a khutbát; de előtte hajnalhasadtakor a Mekka-közeli Minában elvégzik a kődobálás (rami al-dzsimar) ceremóniáját. Ezzel arra emlékeznek, hogy Gábriel (arabul Dzsibríl) tanácsára Ábrahám és Iszmael hét kavics eldobásával űzte el az ördögöt (radzsim, raðim), aki öregember képében itt kísértette meg őket. A 10. napon állatáldozatot mutatnak be. Ez az áldozati ünnep, az íd-al-adhá ('îd-al-adha) azon muszlim ünnepek egyike, melyet az egész ~ világban egyazon napon tartanak meg. - Egyes vélekedések szerint az ~ 5 oszlopához járul hatodikként a szent háború, a →dzsihád. Aki ebben részt vesz, az a mudzsáhid (mudzsahid). A dzsihád alapjelentése erőfeszítés, harc, melyet csak bizonyos feltételek mellett szabad meghirdetni. Muhammad az ~ot (erről a korai mekkai szúrák is tanúskodnak) igehirdetéssel és a meggyőzés erejével terjesztette. A dzsihád 'szent háború' jelentése elsősorban a nem muszlim vallásúak között alakult ki. -

V. Vallási szervezete. Az ~ nem ismeri a vallási hierarchiát. A muszlim közösség vezetője, az →imám bárki lehet, aki beszél arabul, tud olvasni és ismeri a Koránt. A közösség életét a Koránon alapuló saría szabályozza, melyet a legszabatosabban így fordíthatunk le: 'az ösvény, melyet Alláh kijelölt az ember számára'. - Az ~ két imahelye a →dzsámi, azaz főmecset, ahol a pénteki imát tartják, és a →mecset ('térdre borulás helye'). -

VI. Jogrend. A muszlimok vitás ügyeiben a muszlim bíró, a →kádi (qadin) hozza meg az ítéletet. A fejlődés során az ~ban 4 jogi iskola, madzhab alakult ki, melyek mindegyike a Koránon v. Muhammadnak és a hozzá közelállóknak a kijelentésein, hadíszain (hadit) alapszik. A különbség legfeljebb egy-egy hadísz magyarázatában rejlik; egy-egy formális jogi vélemény, a fatva (fatwa) attól függ, hogy a jogi véleményt magyarázó →mufti melyik jogi isk-hoz tartozik. -

VII. Statisztika. A muszlim időszámítás, a →Hidzsra 1422. évében, azaz 2000. IV: óvatos becslések szerint az ~ tagjainak száma 1-1,2 milliárdra tehető. A világ államainak több mint felében (104 állam) él váltakozó számban muszlim közösség. Arányuk országonként: a) 90-100 %: Algéria 99; Azerbajdzsán (Nahicsevánnal együtt 95); Egyesült Arab Emírségek 95; Comoro-szk. 95; Dzsibuti 94; Irak 95; Irán 99; Jemen 96; Jordánia 99; Katar 92; Kuvait 96; Líbia 98; Maldiv-szk. 98; Mali 90; Marokkó 98; Mauritánia 98; Niger 98,6; Omán 100; Pakisztán 97; Szaúd-Arábia 100; Szenegál 94; Szíria 97; Szomália 99,8; Töröko. 99; Tunézia 99; Üzbegisztán 92. - b) 50-90 %: Albánia: 70; Bahrein 85; Banglades 87; Brunei 63; Egyiptom 85; Eritrea 50; Gambia 85; Guinea 70; Indonézia 86; Kazahsztán 50; Kirgizisztán 70; Libanon 60; Malajzia 65; Szudán 70; Tadzsikisztán 85; Türkménia 85. - c) 25-50 %: Bissau-Guinea 30; Bosznia-Hercegovina 40; Burkina-Faso 42; Csád 41; Elefántcsontpart 30; Etiópia 31; Macedónia 25; Mauritánia 26; Mauritius 26; Nigéria 45; Sierra Leone 39; Tanzánia 33. - d) 1-25 %: USA 1; Au. 1; Benin 15; Bulgária 10; Burundi 1; Ciprus 18; D-Afrikai Közt. 5; Fidzsi-szk. 9; Fro. 4,5; Fülöp-szk. 5; Ghana 13; Görögo. 1; Grúzia 8; Guyana 10; Holl. 4; Horváto. 1,2; India 11; Izrael 14; Jamaica 10; Jug. 18; Kamerun 22; Kenya 4; Kirbati 5; Kongó 3; Közép-Afrikai Közt. 5; Lesotho 10; Libéria 15; Madagaszkár 2; Malawi 10; Mozambik 13; Mianmar 4; Nagy-Britannia 1; Németo. 3; Nepál 3; Oroszo. 10; Örményo. 5; Port. 1; Ro. 1; Ruanda 1; Sri Lanka 7; Suriname 20; Szingapur 15; Thaiföld 4; Togo 15; Trinidad-Tobago 6; Uganda 10; Zaire 10; Zimbabwe 20. - e) 1 %-nál kisebb: Belgium, Kína, Mo. F.I.

Kmoskó Mihály: Az ~ keletkezése. Bp., 1929. - Durics, Husszein Hilmi: ~ vallástörténelmi tükör. Uo., 1935. - Hitti, Philip K.: History of the Arabs, London, 1958. - Holt, P. M.-Lambton, Ann K.S.-Lewis, Bernard: The Cambridge History of Islam. I-IV. Cambridge, 1980. - Guillaume, Alfred: Islam. H.é.n. - Goldziher Ignác: Az ~. Bp., 1980. - Korán. Ford. és magy. Simon Róbert. Uo., 1987. - Goldziher Ignác: Az arabok és az ~. 1-2. köt. Uo., 1995.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.