Magyar Katolikus Lexikon > K > kalifa


kalifa (ar. khalífa, többes száma khulafá'): eredetileg az →iszlám vallási és politikai közösségének legfőbb vezetője, →Mohamed utóda; 2000: a marokkói uralkodó tiszteletbeli, funkció nélküli címe. - A ~ szó a khalafa, 'vkit követni, vki örökébe lépni' jelentésű igéből származik, jelentése 'utód, követő, helyettes'. A →Korán 2. szúrájának 30-33. versében fordul elő Ádámmal kapcsolatban („helyettest fogok rendelni a földre”, aki Allah helyettese lesz). Idővel a ~ előjogai, tényleges hatalma, az utódlás alapelve lényeges változáson ment át. A tényleges hatalom valójában a ~k által pozíciójukban megerősített szultánok, kir-ok kezében volt,  a ~nak meg kellett azzal elégednie, hogy elvben minden muszlim engedelmességgel tartozott neki. - Muhammad (Mohamed) próf. halála után a muszlim közösség számára az utódlás komoly problémát jelentett, mert sem a próf. nem nevezte meg utódját, helyettesét, sem a Korán nem adott útmutatást. Muhammad követőinek legszűkebb köre ezért a régi arábiai hagyományt követve Allah hírnöke utódjául Muhammad apósát, Abu Bakr-t (632-634) választotta meg, akit Umar ibn al-Khattáb (634-644), a próf. Hafsa nevű feleségének apja követett. Halálos ágyán ő úgy rendelkezett, hogy utódját egy 6 tagú testület, a súra válassza meg. A súra választása Uszmán ibn Affánra, Muhammad Ruqajja és Umm Kulszum nevű lányainak férjére esett (644-656). A 4. ~ Muhammed unokatestvére Fatima nevű lányának a férje, Ali ibn abi Tálib (656-661).

- Az első 4 ~t 'igaz úton vezérelt' v. ortodox ~knak (khulafá' al-R'sidun) mondják. Ali halála után a Muhammad klánjához tartozó umajjád klán és Ali pártja (sí'a) között szakadás következett be a muszlim közösségben. Ali fiainak, Haszannak (Husszainnak) követői a kalifátusi cím bitorlóinak kiáltották ki a címet megszerző Mu'avija ibn abi Sufjánt, a Damaszkuszból kormányzó 14 ~t adó umajjád dinasztia megalapítóját. - Az umajjádok 661-750: uralkodtak. Őket követték az abbaszida ~k, akik Muhammad nagybátyja, Abd al-Muttalib leszármazottai. Az első abbaszida ~, Abu al-Abbász Abdallah (ragadványnevén al-Szaffáh, 'vérontó') Bagdadban rendezkedett be. Az általa alapított dinasztia 750-1258: 37 ~t adott. 1261: amikor a mongolok elfoglalták Bagdadot, az abbaszida ~k Egyiptomba tették át székhelyüket, ahol 1517-ig névlegesen 22-en uralkodtak. - I. Szelim tör. szultán az utolsó abbaszida ~t, al-Mutawakkilt megfosztotta címétől, és maga vette föl a ~ címet. A tör. szultánok ~ címének gyakorlati jelentősége nem volt. Először  a 19. sz: II. Abdul Hamid tör. szultán kívánta azt pol. eszközként használni a pán-iszlám mozg-ban, hogy az eu. hatalmak uralma alá került muszlimok szellemi védelmezőjeként ismerjék el. 1925. III: a tör. nemzgyűl. Atatürk javaslatára eltörölte a kalifátust, és az utolsó oszmán török ~t (Abdul Medzsid) száműzetésbe küldte. 2 hét sem telt el, mikor az arábiai Husszein kir. magát kiáltotta ki ~nak, és ezt Jordánia, Irak, Hedzsáz és Szíria elismerte. Ellenlábasa azonban, a szaúdi dinasztia megalapítója, Ibn Szaúd már 1925. X: lemondásra késztette és száműzetésbe küldte. 1926: 13 muszlim orsz. képviselői Kairóban sikertelenül próbálkoztak a kalifátusi intézmény körüli problémák rendezésével (esetleges visszaállításával). 2000: a marokkói uralkodó 16. sz-ig visszavezethető családi tradíció alapján is viseli a ~ már csak tiszteletbeli, funkció nélküli címét. - A ~ cím elnyerésének hagyományos követelményei: a ~ 1. származzék a próf. Qurays tözséből; 2. ténylegesen birtokában legyen a 2 szt város, →Medina és →Mekka; 3. a legnagyobb muszlim közösséget irányítsa. Továbbá követelmény, hogy egyidőben csak 1 ~ legyen. - Spo-ban az arab uralom idején, 756-1031: az abbaszida mészárlásból elmenekült és Andalúziába eljutott umajjáda ~ és 26 utóda volt a cím birtokosa. F.I.T.

Concise Encyclopedia of Arabic Civilization. Djambatan-Amsterdam, 1959. - The Cambridge History of Islam. Ed. P. M. Holt, Ann K. S. Lampton, Bernard Lewis. Cambridge, 1980.