Magyar Katolikus Lexikon > K > kegyelmi élet


kegyelmi élet: részesedés az isteni természetben (→kegyelem állapota). - Az embert saját természete szerint a ~ nem illeti meg (→ember állapotai). A ~ →kegyelem, a Szentháromság ajándéka, →istengyermekség következménye. Az ember feladata a Földön, hogy az ajándékba kapott ~ben megmaradjon és gyarapodjon az →imádság, a →szentségek gyakori vétele, a →természetfölötti erények (→isteni erények, →hit, →remény, →szeretet) segítségével. A ~ bizonysága a gyakorlatban az a szeretet, melyet a ~ termfölötti szempontjai formálnak a lélekben önmaga teljes odaadásáig. - A →mennyországban a ~ az →istenlátás boldogsága. **