🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kegyérem
következő 🡲

kegyérem: tág értelemben vallásos ábrázolást hordozó →érem; szoros értelemben egyházilag megáldott, adott feltételek mellett →segítő kegyelmeket közvetítő érem (→kegytárgy, →csodás érem, →skapuláré érem), melyen általában Jézus, a Boldogságos Szűz Mária, szentek képei vagy egy keresztény szimbólum szerepel. Szorosabb értelemben vett ~et csak a katolikus és az ortodox egyházak bocsátanak ki. - 1. Előzményei közé számítható az ókortól használt →medaillon és jelvény (a ~ mint →jel azt fejezi ki, hogy viselője az égiek oltalma alá helyezi magát). A ~ ker. gyökere vsz. a tudatosan ker. szimbólumokat használó bizánci pénzérmekben is kereshető, melyeket átlyukasztva nyakba akasztva viseltek. Egy másik előzmény a →zarándokjelvény. A vt. ereklyéjét magába foglaló ~ az →ereklyetiszteletből született. - 2. A ~ megáldását, búcsúval ellátását és terjesztését V. Sixtus p. (ur. 1585-90) 1587: engedélyezte, részben az ereklyék elaprózása és széthordása ellen, részben a sztek tiszt-ének terjesztése és ápolása végett. A megáldott ~ ajándékozható, árusítani nem szabad, s ha mégis eladásra kerül, ismét meg kell áldani. - A ~ek terjedésének technikai föltételét a reneszánsz gyorsan fejlődő érmészete biztosította. A 16. sz. elején jelent meg és a barokkban teljesedett ki az egyhműv-ben is jelentős ~, melyet szimbolikus tartalmú →drágakövekkel is díszítettek. Terjesztésükben nagy szerepe volt a Rómában működő szerzetesrendi központoknak, melyek szívesen készítettek ~eket saját r-jük és szentjeik tiszt-ére. A missziók révén más földrészekre is eljutottak. A ~ Róma felirata nem mindig a származás helyét jelölte, hitelesítő bélyeg is volt (Loretto, Bécs, Weingarten és sok más →zarándokhely ~ein is megtaláljuk a hitelesítésnek e szóképpel történő módját). A közérthetőséget a kialakult ábrázolási minták (átszellemült testtartás, arckifejezés) és az →attributumok szolgálták. - A ~ alakja leggyakrabban →kör v. →ovális, de lehet négy-, öt-, nyolcszög, kereszt, szilvamag, levél, szív stb. is; anyaga arany, ezüst, réz, sárgaréz, bronz, ón, ólom, vas, kerámia, csont, alumínium, egyéb ötvözet, újabban műanyag is. A művészi értékű ~et a 19. sz. 2. felétől tömegáru váltotta föl. - Egyes ~ek sajátosan óvó és gyógyító jellegűek: pestistallérok (pestispfenningek), Benedek-érmek, szt-ek ~ei (szülésnél is használták őket). A Szt Kristóf érem 2000: is ismert, nem katolikusok (autósok) is használják mint útonjárók szerencsehozóját. Sajátos ~nek tekinthetők az Agnus Dei viaszmedaillonok: 2-11 cm ovális v. kör formájú, éremhez hasonló viaszlapocskák. Készítésük 1608 óta a római →Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilika (Santa Croce di Gerusaleme) ciszt. ktorának joga. -

3. Mo-on a 16. sz-tól ismertek római, bécsi és más helyekről származó ~ek. Az első évszámmal ellátott ~et 1519: verték a regensburgi búcsúsok részére. Árpádházi Szt Erzsébet emlékét őrzik a prágai ún. Juden-medaillonok, a tallérnál nagyobb, aranyból vert, Erzsébet arcmását mutató ~ek. A 18. sz. elején Szt Antal, Rókus, Szt Sebestyén stb. ~ei mellett megjelentek Árpád-házi szentjeink barokk ~ei. Nagy számban találhatók Mariazellből 17-18. sz., ruhára varrható, egyoldalas préselt jelvények/érmek. A hazai kegyhelyek ~ei mellett a 18. sz: megjelentek az 1750-, 1775-ös római szentévek, Loreto, Altötting és más helyek kultusztárgyainak ábrázolásai. A kora újkori, újkori ~ekből hazai múz-ainknak gazdag (feldolgozatlan) gyűjteménye van. -

4. Csoportosítás. A ~ 2 fő csoportja: az Istenre vonatkozó (Szentháromság, Atya, Fiú, Szentlélek) és az Egyházra vonatkozó érmek (Mária, kegyhelyek, angyalok, szentek, egyh. élet, egyh. személyiségek, szentségek). - Részletesebb osztályozás szerint: I. Isten: 1. Teremtő Isten, 2. Szentháromság, 3. Atyaisten - 4. Fiúisten: a) Oltáriszentség, b) Jézus Szíve, c) Jézus segítségül hívása, d) Jézus élete, halála, e) kereszt, f) Jézus kegyhelyei. - 5. Szentlélek Úristen. - II. Anyaszentegyház: 1. Mária (Madonna, Pietà), 2. angyalok, 3. a tisztítótűzben szenvedők, 4. szentek, 5. az Egyh. élete. - Szempontok a rendszerezéshez: A (régi) róm. ~ről hiányzik az alkotóművész neve v. kézjegye. Csak a róm. Hamerani művészcsalád nagyüzeméből kikerült érmek között vannak kivételesen mesterjegyesek, a 200 é. folyamán néhány esetben. Vsz. tilos volt minden jegy v. fölöslegesnek látszó betű, ami nem az érem értelmét szolgálta. Az ol. ~re jellemző volt a testesség, a magas relief, ált. bronzöntéssel készültek. Művészi kidolgozásuk miatt követendő példának tekintették Eu-szerte. - B) Sokáig virágzott a salzburgi Sell-műhely. A Sell-féle verőtövek vésete csekély, szinte rézmetszetszerű, így a ~ előállítása olcsóbb, súlya kisebb lett. Elterjedésüket leginkább a tömör kifejezőkészség, a művészi térbeosztás és az újszerű ábrázolás biztosította. Jellemző vonásuk még a növényvilágból vett kecses díszítményekkel való keretezés. A Sell-féle ~ek a 17. sz. 2. felétől majd egy századon át sikeresen versenyeztek az ol. érmekkel, de vékony, nem eléggé tartós anyaguk miatt alig maradt meg belőlük. - C) Az igazán népies és közkedvelt zarándok-~eket évsz-okon keresztül ólomból és ónból állították elő, öntőmintával háziiparszerűen. Anyaguk romlandósága miatt a régiekből igen kevés maradt fenn. →Szent Benedek érmek, →Szent Ulrik keresztek, →Szent György érmek, →Patrona Hungariae érem, →keresztelő érmek, →Salvator érmek, →pápai érmek, →Zakariás-áldás Te.J.-B.G.-**

Kuncze, Leo: Systematik der Weihemünzen. Győr, 1872. - Numizmatikai Közl. 1912:90. (Gohl Ödön: M. egyh. emlékérmék. III. Helyi vonatkozású kegyeleti érmék.) - Lepold Antal: Az esztergomi Ker. Múz. ~ei. Esztergom, 1930. - Az érem 1941:237. (Szentgáli Károly: A kegyérmék ismertetésének alapjai) - Hagen, Ursula: Die Wallfahrtsmedaillen des Rheinlandes in Geschichte und Volksleben. Köln, 1973. - Köster, Kurt: Pilgerzeichen und Pilgermuscheln von mittelalterlichen Santiagostrassen. St. Léonard-Rocamadour-St. Gilles-Santiago de Compostela. Neumünster, 1983. - Bálint-Barna 1994. - Terleczky József: A ~ek tört., gyűjtése, rendszere és meghatározása. (kz.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.