Magyar Katolikus Lexikon > J > jobbágy


jobbágy (lat. iobagio): ura földjét művelő, nem harcoló ember. - A ~ elnevezés lat. formájával a 12. sz: találkozunk először. Így hívhatták eleinte a szolgáló népek előnyösebb viszonyok közé jutott részét, amint a →várjobbágyok a várhoz tartozó nép előkelő rétege volt. ~ok a kir. udvar előkelő tisztjei is (pl. az →Aranybullában). - A ~ság mint társad. csoport a →nemességgel egyidőben a 13-14. sz: alakult ki rabszolga és félszabad, különösen a kir. várak eladományozott, magánföldesúri hatalom alá jutott földjeinek népelemeiből, de sokan voltak közöttük azok a már eredetileg is szabad falvakban letelepített vendégek, idegenek, akiket Szt István óta szívesen láttak. Közéjük olvadtak be azok a szabad eredetű m. parasztok is, akik már nem tudtak hadi kötelezettséget teljesíteni, s mások védelme alá helyezkedtek. - Az egységesítést előmozdította a pénzgazdaság kifejlődése, ami a 13. sz: már lehetővé tette a birtokosnak, hogy magát népe szolgáltatásaitól függetlenítve fedezze ipari szükségleteit. A földesurak mindenütt megszerezték a birtokaikon élők fölötti bíráskodás jogát. A régi rabszolgák és félszabadok viszonyainak megváltoztatásával az idegen, főleg ném. telepítésű falvak nagyobb gazd. eredményei szolgáltak a földesuraknak mintául és ösztönzésül. „A vendégek szabadságát” (→hospes) utánozták új falvak létesítésénél és a régiek helyzetének rendezésénél. E vendégfalvak lakói kezdettől fogva szabadok voltak; a föld, melyre letelepítették őket, a földesúré maradt, a telepes nem →tulajdonjogot, hanem csak korlátlan használati jogot kapott, s földjét ura beleegyezésével eladhatta. A föld, ha a család kihalt, visszaszállt a földesúrra. A telepesek kisebb ügyekben a maguk választotta bíró joghatósága alatt álltak. - Mindezt alkalmazták a 13-14. sz: a m. falvakra is. - A ~ elsősorban abban különbözött a rabszolgától, hogy személyében szabad volt, amit kifejezett a →vérdíja (40 Ft), ura nem adhatta el. A telket ugyan, melyen élt, az úr eladhatta, de ha a ~ nem akart az új úr alá tartozni, elköltözhetett (→telek). A szabad költözés joga a ~ személyes szabadságának legfontosabb biztosítéka. Már a 13. sz. végén törv. állapította meg, hogy a ~, ha tartozásait megfizette, más földesúr birtokára költözhet. - A ~ok közt nagy vagyoni különbség keletkezett. A telkek idők folyamán fölaprózódtak, s ámbár sok volt a puszta, lakatlan telek is, a 15. sz. végén a ~ság nagy része fél-, negyed-, sőt nyolcadtelken élt. s bőven volt földtelen zsellér is. A szántót és a kaszálót a 30-50 házból álló ~falu családjai részére a földközösség ősi módjának megfelelően a határban mindig másutt mérték, ill. sorsolták ki, a legelőt és az erdőt közösen használták. A ~ gazd. jóléte nem függött teljesen a telkétől. A 14-15. sz: telke mellett bérelhetett nemcsak saját földesurától, hanem valamely szomszédos birtokostól szőlőt, földet, mely fölött teljes tulajdonjoga volt, ha a csekély éves bérösszeget megfizette. A földesúr hozzájárulása nélkül eladhatta ezt a bérbevétel előtt műveletlen, hasznot nem hajtó földet. - A 15. sz: föllendülő városi élet magasabb színvonala, a kir. v. egy nagybirtokos joghatósága alatt álló mezővárosokban élvezett nagyobb szabadság bevándorlásra csábította a ~okat. A parasztpolgárok közs-e ott egy összegben fizette meg adóját és magaválasztotta bírák ítélkezése alatt állt. A nagyarányú bevándorlás volt a legfőbb oka a ~telkek elhanyagolásának, melynek már jó fele lakatlan, puszta volt a 15. sz. 2. felében. Ez a nemesség részéről a szabad költözés megakadályozására irányuló törekvéseket idezett elő. Kir-aink és a nemesség között küzdelem folyt e kérdésben. A kir. városai emelkedését s ezzel anyagi támaszainak gyarapodását várta a ~ok beköltözésétől, a nemesség birtoka jövedelmének csökkenését látta e népmozgalomban. Nem véletlen, hogy épp a városfejlesztő Zsigmond (ur. 1387-1437) biztosította ismételten a szabad költözési jogot, s ennek megvalósítását azokkal a földesurakkal szemben, akik azt be nem hajtott adók és bírságok ürügye alatt meghiúsították, Mo-on a vm. hatóságra, Erdélyben a →vajdára bízta. - Érthető, hogy a ~ok szabadságainak korlátozására II. Ulászló (ur. 1490-1516) idején került sor, amikor a közép- és kisbirtokos nemesség az ogy-en döntő befolyáshoz jutott. Törv. rendelte el, hogy a mezővárosok polg-ai is →kilencedet fizessenek (1492:47. tc.). Más törv-ek a ~ok bérelt szőlőit és szántóit is kilenced alá vetették, s ezzel megszűnt a különbség a bérelt föld és a telek között, s vele a ~ minden gazd. szabadsága (1492:49; 1498:41. tc.). Szigorú büntetéseket állapítottak meg a ~okat birtokáról csábító földesúrra, viszont könnyebbé vált a költözni akaró ~ visszatartása. A szabad költözködés joga válságba került. - Mindezek a körülmények, különösen a mezővárosok parasztpolgáraira rótt terhek és a pol. viszonyok idézték elő az 1514. é. parasztforradalmat, melynek leverése véglegesen megpecsételte a ~ok helyzetének romlását. - A nemesség megtorlásul megszüntette a szabad költözés jogát, és a ~ röghöz kötött (glebae adstrictus) lett. Ennek szinte szükségszerű következménye volt a ~ok kötelezettségeinek egységes szabályozása. Ezután minden feleséges ~, akár telkes, akár zsellér, évi 1 arany Ft földbért, a gabona és bortermésből kilencedet fizetett. Az eddigi különböző ajándékok helyett havonta 1 csibét, évi 2 libát, s minden 10 telek egy disznót adott. Hetenként 1 nap robotot szabtak meg, ami az eddigi munkakötelezettséggel összehasonlítva a legsúlyosabb változtatás volt (1514:14, 20. tc.). A társad. emelkedés kapuja végleg bezárult. Külön szigorú büntetések tiltották meg a városba költözést, a városoknak a ~ok befogadását. ~ származású pap nem emelkedhetett többé ppi v. érs. székbe (1514:24. tc.). - Bár az 1514. évi törv-ek sohasem mentek át teljes erejükben az életbe, megteremtették az „örökös ~” fogalmát, aki nem mozdulhat ura földjéről, s társad-ilag és gazd-ilag élesen elkülönül a nemességtől, a pol-ilag jogosultaktól. Állandósította és megdönthetetlenné tette évsz-okon át e fölfogást a →Hármaskönyv, mely felvette címei közé a ~ságra vonatkozó örök szolgaságot. - Az új fölfogás mellett nem lehetett többé szó a ~közs-ek önkormányzatáról. A bírót ezután a földesúr nevezte ki. A mezővárosok legnagyobb része a ~falvak színvonalára süllyedt, és a ~ többé szabadabb életformára nem emelkedhetett. - 1514 u. a ~ sorsát a fölkelés következményein túl súlyosabbá tette az a gazd. változás, mely a szomszéd Cseh-, Lengyo-ban és a Habsburg tart-okban is végbement: a nagybirtokok majorsági gazdálkodásának kialakulása. Minthogy a nagyobb gazd. üzemek terméshozama már könnyebben volt értékesíthető, a középkor gazdálkodási módjáról, mely túlnyomóan a ~szolgáltatásokon alapult, áttértek a földesurak saját gazdaságaik kiépítésére. A kk-ban saját gazdaságában a nemesi birtokos csak annyit termelt, amennyi háztartásában szükséges volt, s gyakran közösen osztozkodott a ~okkal a szántóföldön és a réten. A majorság növelésére a földesurak az eddig közösen bírt földet foglalták le, úgyhogy csak a legelő és néhol az erdő maradt meg a földesúr és a ~ közös használatában. A majorság megnövekedése a földesúr robotszükségletét is növelte, és a robotteher a törv-nyel ellentétben állandóan emelkedett. Az urbariumok (→úrbér) robotnapok megállapítása helyett gyakran csak azt írták elő, hogy a parasztok a majorsági birtok minden munkáját tartoznak elvégezni. - A ~ot legjobban sújtotta a szabad költözés jogának elvesztése. Igaz, hogy törv. szerint csak egy emberöltőn át állt fönn nálunk a röghöz kötöttség, s már 1547: belátták a rendek, hogy „az egykor virágzó Magyarországnak néhány év óta semmi sem ártott inkább, mint a ~ok elnyomása, akiknek a kiáltása állandóan fölszáll Isten színe elé”, s „hogy a mindenség legfőbb Teremtőjének haragját eltávolítsák, vissza kell adni az alárendelt, nyomorult ~ok szabadságát”, hogy uruktól más úrnak a hatalma alá költözhessenek. (26. tc.) Hiába erősítették meg ismételten tc-ek a költözés szabadságát (1550:34; 1556:27. tc.), az elköltözést olyan körülményes és a földesúrnak kedvező eljárás lefolytatásához kötötték, mely csaknem hatálytalanná tette ezt a jogot. Csak miután megkapta urának és a vm-nek a költözés megengedéséről szóló bizonyítványát, távozhatott el a ~, ha előbb minden földesúri és köztartozását kifizette és falutársaival esetleg folyó pereit elintézte. - A földbirtokos nemesség azonban még ezzel sem elégedett meg, hanem a vm-kben egyre-másra hozta a szabad költözést megtiltó határozatokat, s ezzel kivette a földesúr-~ viszony szabályozásának ügyét az országos törv-hozás köréből. A rendek a Bocskay-fölkelésben a kir. hatalommal szemben elért sikerüket ennek az eljárásnak törv-es megerősítésére használták föl: ahol a vm. a szabad költözést megengedi, ott legyen érvényben, ahol azonban megtiltja, szűnjék meg (1608:13. tc.). Ezzel vége is lett a szabad költözésnek. A 17. sz: a ~ helyzete súlyosbodott, mert a végvárak építésére és fönntartására is a paraszt ingyen munkáját vették igénybe, ami a törv. szerint a földesúri roboton kívül 12 napi munkát jelentett, szintén vm. ellenőrzés alatt. Ezenkívül a vm. tisztikar fizetésére szolgáló vm. adó, mely alól a nemesség kivonta magát, a vm. részére végzett robot és a falu papjának →párbére is a ~ságra nehezedett. A szabad költözés megakadályozásával a ~ ki volt szolgáltatva földesura ill. ispánja önkényének, és robotmunkája, de füstpénze is az 1514: megállapítottnak 3-4-szeresére is emelkedett. - A parasztsorsnak ez a megnehezedése ebben az időben nem különleges m. jelenség, a lengy., or. parasztnak még rosszabb volt a helyzete. A m. ~nak legalább a telekhez való joga biztosítva volt, s abból őt, ha kötelezettségeinek megfelelt, kitenni tiltva volt, amit a szomszéd országokról nem mondhatunk el. Telkét és ingóit fiai és leányai örökölték a szolgáltatásokkal együtt. - A földesúrtól való függés oly erős volt, hogy a ~nak nősüléséhez a földesúr engedélyét kellett kérni. A ~osztály sem gazdasági-társadalmi, sem jogi szempontból nem volt egységes. A telkeknek a ~ok utódai között végbemenő gyakori osztódása már a 16. sz: a zsellérek sorába juttatta a ~ok nagyobbik részét. A tönkrement ~ szökéssel segített a sorsán. A földbirtokosok és tisztjeik önkénye, az örökös háborúk és fölkelések okozta elnyomorodás belső vándorlást idézett elő. Jobb helyzetbe jutottak azok, akiket a földesúr házi szolg-ra rendelt be és akikkel ipari v. mezőgazd. munkát végeztettek. Nagyobb számú ~ származású mesterember is tartózkodott a nagybirtokon. Ezek a „kurialisták” mentesek voltak a földesúri és jórészben az állami adótól is. Más ~ok fegyveresen szolgálták urukat. Már a 16. sz: adtak a földesurak jó váltságdíjért mentességeket is az úrbéri kötelezettségek alól. Az ilyen szabadosokból került ki armális révén az új nemesek jelentős része (→armális nemes). A 17. sz. végén mindenfelé voltak a falvakban nagyobb számmal a földesúr akaratából mentesek, exemtusok. A vm-k hiába iparkodtak ezt a kiemelkedő réteget elnyomni. A nemesség felé tartó vagyonos paraszttól a napszámba járó házas zsellérekig és házatlan alzsellérekig, meg a majorságokon élő nincstelen béres szolgákig a vagyoni és társad. érvényesülés változatos formáival találkozunk a Mohács utáni sz-okban, de az ált. kép a kk. viszonyaival szembeállítva a parasztság nagyfokú vagyoni és társad. süllyedése. - A röghöz kötöttség korában elsorvadtak a paraszti önkormányzatnak a kk-ban életre fakadt hajtásai is. A kk-ban a bírót, akire a földesúr igazságszolgáltató hatáskörének egy részét ráruházta, a közs. választotta. Most, hogy a falu élete teljesen a földesúr és a vm. irányítása alá került és a parasztok nem is vállalták a bírói tisztséget, a vm. jelölte ki a házak sorrendje szerint azokat, akiket 1-1 évre köteleztek e teher viselésére. - Bizonyos mértékű önkormányzat a 17. sz: a tör. hódoltságban a nagy magyar alföldi parasztvárosokban fejlődött ki. A török a →tizenötéves háború után, belátván, hogy a hódított ter. megtartása megkívánja a lakossággal szembeni jobb bánásmódot, a szultáni kincstárhoz tartozó ún. khaszvárosokban megszüntette a tör. bíró, a kádi igazságszolgáltatását, s a →városi tanács, főbíróval az élén ítélkezett, mihez a kir. is megadta hozzájárulását. Még élet és halál fölött is dönthettek. Különösen Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd városokban volt azonos a fejlődés, úgyhogy a 3 város együttes törv-széke is kialakult. Igazi néptörv-székek is működtek ezekben a paraszti demokráciákban: a →fogott bírák intézménye. - A tör. földesúr, aki nem örökbe kapta birtokát, kíméletlenül kizsarolta a rajta élő ~okat. A gabona- és bordézsmán kívül a tizedek és alkalmi, megparancsolt „ajándékok” számos fajtája terhelte a hódoltsági ~ot, aki kezdetben nemcsak a kir. adót fizette meg, hanem régi földesurával is fenntartotta a kapcsolatot, hiszen nem tudhatta, mikor tér vissza a régi birtokos család. Még a 17. sz. 2 felében is messzi vidékről is beküldték az adót a kir. ter-re menekült földesúri családnak. - A tör. kiűzése után a ~ság nagyrészt még mindig földközösségben gazdálkodott. Sok közs-ben évről-évre, másutt nagyobb időközökben osztották föl a határban levő szántóföldet. A falu minden dűlőjében jutott minden parasztnak egy-egy darab, úgyhogy a földje gyakran tíznél is több apró részben volt szétszórva. A gyakori új fölosztás miatt a ~ nem is törődött annyira a földdel, mintha az állandóan használatában lett volna. Gazd. helyzetét az is nagyon megnehezítette, hogy saját földje műveléséhez csak akkor jutott hozzá, amikor földesura majorságában az időszerű munkát már elvégezte, ahol is nemegyszer 4-5 hétig robotolt egyfolytában. - Mivel a tör. iga alól való felszabadulás után az Alföldön hatalmas ter-ek voltak művelés alá vonhatók, nagyarányú vándorlás indult, a nagybirtokosok iparkodtak a települőknek szerződések útján az ált. ~i viszonyoknál kedvezőbb föltételeket teremteni. - Így keletkezett a kontraktualista v. árendás ~ok rétege, egyesek, csoportok v. egész közs-ek szerződése révén. Ha a ~közs. összes terheit egyetlenegy földbérben, →censusban, állapították meg, censualistáknak v. taksásoknak hívták őket. Leginkább az újból művelés alá vett ter-ek települőivel, főleg ném-ekkel kötöttek a földesurak ilyen szerződést, mely boldogulásukat megkönnyítette, mert földesúri szolgáltatásaikat egy összegben fizethették és gyakran robotmentesek is voltak. - A nagyarányú elvándorlás és szökés különösen az 1-2 ~ot tartó kisebb birtokos gazdaságában volt érezhető, s ezért a 18. sz. elején már országos törv-ek is lehetetlenné tették a ~ok fölszabadított ter-re való költözését. Egy törv. kimondta, hogy mivel sok ~ földesura tudta nélkül és akarata ellenére a tör-től visszavívott vm-kbe szökött, az uruk útlevele nélkül szökéssel gyanúsítható ~okat egyik vm-ből a másikba átmenni ne engedjék, és a volt tör. v. erdélyi részek vm-ibe való átköltözésüket katonai erővel is akadályozzák meg (1715:101. tc.). Ez azonban a sok irányból jövő átszivárgást nem tudta megakadályozni. Majd a taksások szabad költözését is betiltották (1723:6. tc.). Az újonnan fölállított →helytartótanács még további intézkedéseket is tett a ~ok elvándorlásának megakadályozására, ami megkönnyítette idegen néptömegek benyomulását. Ezzel nemcsak az Alföld peremén tolták ki a néprajzi határokat, hanem az orsz. belsejében is sok helyütt hoztak létre idegennyelvű szigeteket. - A 18. sz: a felvilágosult abszolutizmus korában a ~ság felé fordult az államhatalom figyelme. Az 1715: fölállított állandó hadsereg nemcsak vér-, hanem növekvő és súlyos pénzadót is rótt a ~ságra, mely alól a nemesség, jóllehet hadi szolg-ának, a fölkelésnek katonai értéke a semmivel volt egyenlő, kivonta magát. Ezenkívül az állandó katonai beszállásolás révén is nagy kárt szenvedett a ~, mert a hadsereg nem térítette meg azoknak a terményeknek a piaci értékét, melyeket a beszállásolt katonának és lovának a ~ előírás szerint szolgáltatni köteles volt. Az így keletkezett veszteség (deperdita) is csak a ~ot sújtotta, mert a nemesi kiváltság a földesúri majort mentesítette a beszállásolás alól. Mo-on a cs. hadsereg igen jelentékeny része volt szálláson, a kaszárnyarendszert még nem ismerték. - Az a körülmény, hogy nálunk kizárólag a paraszt viselte az áll. terheket, megokolttá tette, hogy az államhatalom helyzetének javításáról gondoskodjék. - Mária Teréziát (ur. 1740-80), miután a monarchiának a →hétéves háborúban megnövekedett pénzügyi terhe rendezésére nem sikerült megadóztatnia a m. rendeket, kénytelen volt a ~ság teherbíró képességének növelésére azt oltalmába venni. Legfőbb tanácsadóit, az államtanács tagjait ilyen irányban befolyásolták a felvilágosodási irod. és a →fiziokratizmus tanai is, melyek szerint az áll. fenntartásának költségeit a földből eredő jövedelmekből kell fedezni. Miután a rendek az 1764. é. ogy-en a ~ság sorsának javítását célzó javaslatait nem fogadták el, 1767. I. 23: kiadta úrbéri rendeletét. Az →Urbarium megfékezte a földesúri visszaéléseket, és perek tekintetében helyreállította a közvetlen kapcsolatot a ~ság és kir. között. - Az 1764. ogy. után tudomásul vette a parasztság, hogy a kirnő pártfogásába készül venni ügyét, számos panaszló küldöttséget menesztett Bécsbe s kezdte mindenfelé megtagadni a földesurakkal szemben fönnálló kötelezettségei teljesítését, a dunátúli nagybirtokokon több helyen zavargások is keletkeztek. Ezek lecsillapítására és az úrbéri rendelet intézkedéseinek végrehajtására a kirnő minden vm-be biztosokat küldött. Ezeknek kellett a rendeleteket a helyi viszonyokhoz alkalmazni, a ~okat összeírni, szolgáltatásaik felől kikérdezni, jövőbeli kötelezettségeiket, de a földesúréit is megállapítani, s mindezt írásba, rovatos táblázatokba foglalni. Amit ~telekként összeírtak, azt a földesúr nem vonhatta többé el a magánhasználatára. - Mindebben II. József (ur. 1780-90) csak az első lépést látta abban az irányban, hogy a ~ot emberi méltóságába fölemeljék. 1785: rendelettel megszüntette a ~ nevet, és minden parasztnak biztosította a szabad költözés jogát. A paraszt ezután ura engedélye nélkül is házasodhatott, szellemi pályára szabadon léphetett, kézművességet tanulhatott és gyakorolhatott. Sem ő, sem családjának egy tagja sem kötelezhető az úr udvarában teljesítendő személyes szolg-ra, ingó javairól szabadon rendelkezhetett. Telkétől törv-es, szigorúan megvizsgálandó ok nélkül nem foszthatták meg, és bármely visszaélés esetében igénybe vehette a vm. tiszti ügyész segítségét. Bár II. József halálos ágyán rendeleteit visszavonta, a ~okra vonatkozó továbbra is érvényben maradt. - Az 1767. é. Urbarium az úrbéri viszonyok végleges alapja maradt, mert a rendi ogy. később sem jutott el az úrbéresek ügyének korszerű rendezéséhez. Az 1790/91. é. reformgondolatokat hangoztató ogy. beérte azzal, hogy ideiglenesen törvényesítette a kir. rendelettel kiadott és az életbe már átment reformot, melyet annak idején a nemesi közvélemény oly nagy megütközéssel fogadott. Az ogy. kiküldte „úrbéri bizottmányban” voltak társad. újításokat tervezők, de a nemesség maradi nézeteivel nem tudtak szembeszállni. A fr. háborúk kora, amikor kir. és nemesség egymásra találtak az ősi alkotmány és a fennálló viszonyok megőrzésében, nem volt alkalmas társad. reformokra. Az ogy-ek (1792, 1796, 1802, stb.) újból meghosszabbították az Urbarium érvényességét. Csak 1802: fogadtak el egy kisebb reformot, a ~ok személyes perlési jogát, mert addig a ~ csak földesura útján perelhetett (20. tc.). - A parasztság sorsa a 19. sz. első felében rosszabbodott. Különösen a vm. adó növekedett, mert a gyakori és hosszan tartó ogy-ekre küldött nemesi követek költségeit a parasztokkal fizettették meg a nemesek, akik társad-ában bőkezűen szavaztak meg a házi pénztár részére adót ugyanakkor, amikor az áll. adóemelés ellen hevesen tiltakoztak. A vm. közig. és az útépítés folyton emelkedő kiadásait is a ~oknak kellett fedezni. Ehhez járult még, hogy a vm. munkái részére a ~nak növekvő mértékben kellett robotolni. - A ~ emberi méltóságán is gyakran esett sérelem a szolgabírák önkényeskedése, főleg a botbüntetés gyakori alkalmazása miatt. A legnagyobb kárt a ~ságnak a ~telkeknek a földesúri birtokokhoz, a kúriához csatolása, a kurializálás okozta. Noha az úrbéri rendelet ezt tiltotta, a parasztbirtok egyre csökkent a majorsági javára. 1828. é. összeírás szerint parasztkézen kb. 5 millió hold szántó volt, míg majorsági kezelésben kb. 10 millió. - Gyakran alkalmazták a regulatiót, a telkek új fölmérését, amikor a paraszt illetményét valamely ürüggyel megrövidítették, a földesúr a ~ jó földjét a magáéhoz csatolta, a ~nak rosszabbat juttatva. Öröklés révén a telkek egyre inkább fölaprózódtak. A törpebirtokos parasztok és a zsellérek száma nőtt a telkes gazdákkal szemben. Az a körülmény, hogy a parasztok földje egyre kevesebb lett, arra késztette a nincsteleneket, hogy a földesúr majorsági földjéből vegyenek bérbe, hozzá szegődjenek. Ezek a szegődményesek, mivel nemesi majorsági földön gazdálkodtak, áll. adót nem fizettek. A földesúr, minthogy a bérlet föltételeit maga állapította meg, szívesen adott át úrbéri földet szegődményeseknek, akik között nemcsak zsellérek, hanem ~ok is voltak. Számukat az 1830-as években félmillióra becsülték. - A ~ság érdekében reformok nehezen tudtak megvalósulni. I. Ferenc (ur. 1792-1835) és miniszterei a fr. forr. hatása alatt idegenkedtek minden újítástól. Az ősi m. alkotmány és a fönnálló társad. rend mint valami megváltozhatatlan tényező szerepelt a monarchiáról alkotott fölfogásukban. A m. nemesség liberális részéből indultak ki a fennálló viszonyok javítását célzó törekvések, melyek Széchenyi István gr. és követői nyomán csak gazd-társad., a 40-es évektől Kossuth Lajos hatása alatt pol. síkon mozogtak. Még az 1832-36. é. ogy-en sem tudott az alsótábla liberális ellenzéke mélyebbre menő reformot elérni a köznemesség, a főrendek, s főleg a kormány ellenállása miatt, mely a vm-gyűléseket használta föl pol-ja támogatására. Olyan utasításokat adatott a vm. követeknek, hogy a reformok ellenzői többségbe kerültek. Az ogy-en megbukott a liberálisok kívánta robot- és kilencedváltság, a ~ birtokszerzési joga, az úriszék megszüntetése, a ~ személyes szabadságának biztosítása, s az 1836. é. tc-ek nem hoztak jelentékenyebb javítást a ~ sorsában. Alig valamiben mentek túl a Mária Terézia-féle Urbariumon. 1840: megengedték, hogy akár egyes ~ok, akár egész közs-ek a földesúrral kötendő szerződés alapján örökre megválthassák összes úrbéri tartozásaikat (7. tc.); 1844: hogy nem nemesek is szerezhessenek nemesi jószágot. - A ~ság intézményét az 1848:9. tc. megszüntette. B.A.

Szabó István: A m. parasztság tört. Bp., 1940. - Eckhart 1946:59, 204. - Szabó István: A ~ birtoklása az örökös ~ság korában. Uo., 1947. -: A falurendszer kialakulása Mo-on. Uo., 1966. -: A kk. magyar falu. Uo., 1969. -: ~ok - parasztok. S.a.r. Für Lajos. Uo., 1976.