Magyar Katolikus Lexikon > K > kilenced


kilenced (lat. novena): jámborsági gyakorlat, a szokásosnál intenzívebb imádságban töltött kilencnapos időköz. - Várakozást fejez ki, kérést nyomatékosít. Mintája az Urunk →mennybemenetele és →pünkösd közötti 9 nap, amikor a Bold. Szűz Mária és az apostolok Jeruzsálemben visszavonulva, imádkozva és böjtölve várták a Szentlélek eljövetelét. A m. hagyományban a pünkösdöt megelőző hetet váróhétnek, a vasárnapot →váróvasárnapnak is mondták. - Általánosan kötelező formája nincs, a Jézus Szíve-tiszteletet fejezi ki a →nagykilenced. A ~ szándékát, módját (imádság, böjt, vezeklési gyakorlat) mindenki szabadon határozhatja meg. - A ~hez hasonló a nagy ünnepeket (→húsvét, →karácsony, pünkösd) követő →nyolcad, de ennek liturgikus formái is vannak.  **

kilenced (lat. nona), 1351. dec.-1848. márc.: a föld urának járó hazai adónem. - Az 1349. tavaszi nagy pestisjárvány megtizedelte a lakosságot, a földesurak kedvezményeket ígérve elcsábították a köznemesek jobbágyait. Ennek meggátlására I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82) vezette be a ~et az 1351:6. tc-kel. A ~ valójában a gabona és bortermés és az állatszaporulat második tizede (az első volt az →egyházi tized!), melyet a jobbágy fizetett földesurának (akár kir., kirné, egyház jobbágya volt). A ~ fizetésére a szabad földek (libera villa) lakóit s az udvarnokokat is kötelezték, csupán a fallal körített városok lakóit mentesítették. - 1767: az úrbéri rendelet végrehajtásakor a jobbágyokra bízták, hogy a ~et pénzben v. természetben fizetik-e. A ~ alól mentesek voltak a belső telkek, ill. az ahelyett kapott föld, a rétek, ha állományuk a rendes mértéket meg nem haladta. Nem járt ~ a föld ugyanazon é. 2. terméséből és a 3 nyomásos rendszer szerint ugarnak hagyott földön kaszáltból. Egyébként a ~ a földesurat az aratórész kiadása előtt, vagyis az egész terménymennyiségből megillette. - A kender- és a lentermés ~e fejében a földesúr tetszés szerint 6 font kender- és lenfonatot követelhetett egy egész telektől, akkor is, ha a rostnövények a birtokon nem is termesztettek, a fonásra alkalmas anyagot azonban a földesúrnak kellett szolgáltatni. Az aratás bevégzését a földesúrnak jelentették, s az 1 héten belül tartozott a ~et szedetni, különben a jobbágyok a termést behordhatták, hátrahagyván a földeken az úrnak járó részt. A ~ összeírását a bíró és 2 esküdt jelenlétében a földesúr kiküldöttei végezték, akik nyugtát is adtak. Ha az állatszaporulat nem érte el a kilencet, nem természetben vették meg a ~et, hanem pénzen.  88

Eckhart 1946:221. - Századok 1954:497. (Szabó István: Az 1351 é. jobbágytörv-ek)