🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > hospes
következő 🡲

hospes (lat. 'vendég'): szabad jövevény, telepes az Árpád-korban. - A 11. sz: a külföldről bevándorló papokat és lovagokat, később a bevándorló szabad parasztokat; a 13. sz: a bevándorlókkal azonos kiváltságokat élvező hazai népelemeket ~nek nevezték. Többségük földesura a kir., de magánosoknak is lehettek ~eik. Szabadságuk teljes (plena) volt, több, mint pl. a várjobbágyoknak a kir. által adott szabadság. Nagyrészt a ~ekből alakult ki a városi polgárság. Föladatuk elsősorban a termelő munka, de hadi szolgálattal is tartoztak. B.A.

Tört. Szle 1979:355. (Fügedi Erik: A befogadó: a kk. kirság) - Bolla 1983.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.