Magyar Katolikus Lexikon > H > Hobbes


Hobbes, Thomas (Malmesbury, Dél-Anglia, 1588. ápr. 5.-Hardwick, 1679. dec. 4.): filozófus. - Nagyon fiatalon került Oxfordba, ahol már 1607: megszerezte az első akad. fokozatot. A Cavendish családban nevelői állást, majd baráti támogatást talált, minek közetkeztében sokat utazott. Fil. munkássága aránylag későn, az 1629: Pierre →Gassendivel, s vsz. 1636: →Galileivel történt találkozások után kezdődött. 1640: a forr. miatt Párizsba menekült, az elűzött II. Károly udvarában a trónökörökös tanára lett. Ebben az időben fordult a politika felé. 1651: egyházellenessége miatt vissza kellett térnie Angliába. - Korának szkepticizmusával szemben egy általa tudományosnak tartott, biztos alapokon nyugvó elméletet akart kidolgozni. ~ szerint az állam az egyes emberekből álló nagy élőlény (→leviatán), amelyet az emberek saját védelmükre és biztonságuk érdekében hoznak létre. A leviatán lelke a szuverén uralom, az uralkodó. - Mivel a leviatánt az egyes emberek alkotják, előbb kifejti „antropológiáját”, melynek lényegét ismeretelmélete alkotja: minden ismeretünk forrása a tapasztalat közvetlenül, érzékeink által, v. közvetve, az emlékezés segitségével. A tapasztalat első foka az érzet, ezekből származnak képzeteink, képzeteink társítása, láncolata pedig a gondolatmenet. A beszéd eredetét ~ Istenre vezeti vissza, a nyelvek közti különbséget pedig a bábeli torony történetére. - Noha élesen bírálja az arisztotelészi ihletésű metafizikát és annak követőit, nem tagadja az ok-okozati összefüggések ténylegességét és azok hasznosságát mindennapi életünk területén. A filozófia tárgya nem más, mint ezen összefüggések vizsgálata. - Minden megismerésünk képzetekhez kapcsolódik, s mivel képzeteink végesek, így megismerésünk is csak a végesre irányulhat. Istent végtelennek nevezzük, ezért nevét nem tudjuk elképzelni, ám ez nem is azt célozza, hogy felfogjuk, hanem hogy tiszteljük. A vallást, a szentírásmagyarázatot, egyházat, papságot ~ egyre inkább alárendeli a szuverén uralkodó tekintélyének. Ám álláspontja függ az episzkopális anglikán egyház és a presbiteriánusok erőviszonyától. Így előbb szükségesnek tartotta a →kézrátételt a papszentelésnél, majd elegendőnek látta a szükséges tanulmányok elvégzését. ~ szerint a pápaság nem más, mint az elhalálozott római birodalom szelleme, amely annak sírján megkoronázva ül. - ~ gondolatai nagy hatással voltak az angol empiristákra (→Hume, →Locke), a pozitivizmus és a későbbi társadalom- és valláselméletek kialakulására (→abszolutizmus, →empirizmus). Írásai főleg társad- és államelméleti jellegűek. - M: The English Works of ~ . 1-11. köt. Kiad. W. Molesworth. London, 1839-45. - Opera philosophica, quae latine scripsit omnia. 1-5. köt. Kiad. W. Molesworth. Uo., 1839-45. -

The cive, or The Citizen. Kiad. Lamprecht, S. P. New-York, 1949. - Leviathan or the Matter, Form and Authority of Government. Kiad. Oakeshot, M. Oxford, 1957. (M-ul: Leviatán, vagy az egyh. és világi állam anyaga, formája és hatalma. Ford. Vámosi Pál. Bp., 1970) R.Z.

Bölcseleti Folyóirat 1897:374. (Lévay Pál: Hobbes Tamás morálelméletének kritikai méltatása) - Athenaeum 1911. I:1. (Balla András: ~ és az újkori abszolutizmus) - Heller Ágnes: Portrévázlatok az etika tört-éből. Bp., 1976:37. - Tuck, Richard: ~. Ford. Bánki Dezső. Bp., 1993.