🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hagia Szophia
következő 🡲

Hagia Szophia (gör. 'Szent Bölcsesség'), Megalé Ekklészia (gör. 'Nagy Templom'): a →bizánci birodalom főtemploma Konstantinápolyban (1998: Isztambul, Töröko.). - I. Története összefonódott a cs., ill. a császárság tört-ével. - 1. Az első tp. Nagy Konstantin cs. (ur. 306-37) rendeletére 326-60: épült, II. 15: Eudoxiosz pátr. sztelte föl ~ titulusra, azaz Krisztus tiszt-ére. A tp. a fönnmaradt irod. utalások alapján vsz. Ny-i bejáratú, téglalap alaprajzú, apszissal záródó →bazilika volt. Mellékhajói fölött vsz. →empórium húzódott. 404. VI. 9: tűzvész pusztította. Együtteséből az →átrium töredekes oszlopfolyosó-maradványát tárták föl, e korból származik a mai ~ ÉK-i sarkán emelkedő sekrestye is. - 2. A második tp-ot az újjáépítés után 415. X. 10: sztelték föl. A Ny-i bejárata előtti útról széles lépcső vezetett az átriumba. Az 1935: végzett föltárás alapján e tp. öthajós baz. lehetett. Jusztinianosz cs. (ur. 527-65) trónra lépésekor még állt, az 532. I-i fölkelés során Konstantinápoly nagy része, benne a ~, leégett. - 3. A harmadik tp. Jusztinianosz parancsára már II. 3: megindult a romok eltakarítása, és a matematikus Tralleiszi Anthemiosz és Milétoszi Iszidorosz irányításával tervezni kezdték az új ~t. Az építkezést rajtuk kívül az alexandriai Khrüszész, a büzantioni Joannész, majd az ifj. Iszidorosz vezette. Az új ~ a római boltozatszerkesztés tapasztalatain alapszik, ötvözve azt a kilikiai, szír-palesztin és egyiptomi-kopt építészet eredményeivel. A 47,7 m széles és 32,2 m hosszú átrium-udvart oszlopcsarnok vette körül. DK-i oldalához kapcsolódott a külső és belső előcsarnok (exo- és endonarthex). A ~ közp-ja egy hatalmas kupola lett. 31,24 x 33,06 m alapterületű magját eredetileg a vállak fölött 8,20 m magasságú elliptikus boltozat fedte, mely 557: földrengés következtében beomlott. Két boltív beépítésével a belső magot négyzetesre igazították, és a támaszok boltvállaira bordázatos vázszerkezetű félgömb-kupolát illesztettek. A kupola-baldachin közp. boltozatrendszerét K-ről a szentélyapszis 2 oldalán kétszintes galériákkal támasztották meg. A ~t 563. XII. 24: sztelték újra. A 15. sz-ig további 23 földrengés okozott benne károkat. - A ~ oltára aranyból készült, a →menza aranypadlózaton, 4, drágakövekkel díszített aranylábon nyugodott. Az ezüst →cibórium 4 oszlopon nyugvó, nyolcszög alaprajzú piramis volt, a csúcsán gömbre állított kereszt ragyogott. Az oltárt bíborral festett, hímzett selyemfüggöny takarta el a hívek szeme elől, melyen Krisztus, az Istenszülő, Szt Péter és Pál ap-ok mellett a cs. pár is látható volt. Az oltárt és a →presbitériumot a hajótól elválasztó →ikonosztáz a 6. sz: 12 ezüst oszlopból álló, egyenes architrávval lezárt, fent nyitott korlát volt, amelyet felül csupán függönyök zártak el a szemek elől, s csak az alsó részén voltak az oszlopok közt ezüstlemezekből készült korlátlapok, medaillonokban Krisztus, az Istenszülő, angyalok, próf-k és ap-ok festett képeivel. Az ikonosztáz közepén, a kir. ajtón és a főoszlopon Jusztinianosz és Theodora monogramja, architrávján minden oszlop fölött virágszerű díszítmények, az ajtó fölött kereszt ragyogott. Az ambón mellvédjéhez simuló márványoszlopok talapzata alul nyolcszögletű, felül kerekded nyakban végződött, ezen az ap-okra utaló 12 oszlop. Az ambónt a presbitérium korlátfalával zárt márványfolyosó (szólea) kötötte össze. - A 7. sz. teol. vitáiban II. Konstans cs. (ur. 641-68) a ~ falain tette közzé a →Tüposzt. 726: III. Izauriai Leó cs. (ur. 717-41) elrendelte, hogy a tp-okból távolítsák el az →ikonokat (→képrombolás), emiatt véres összetűzésekre is sor került, 820. XII. 24: a ~ban gyilkolták meg az ide menekült V. Leó cs-t (ur. 813-20). 843: visszaállították a képek tiszteletét, a ~ban 867-86: folyt a helyreállítás. 869-70: a ~ban volt a 8. egyetemes zsinat (→konstantinápolyi zsinat, IV.), mely →Ignatiosz pátr. vezetésével lezárta a képvitát és tárgyalta a →Photiosz-féle szakadást. - A 10. sz: ismét beomlott a ~ kupolája és Ny-i ívezete, 989: építették újjá. A 10-11. sz: a ~ többször volt színtere a cs-ok és a pátr-k közötti villongásoknak. Ahogy Rómában a cs-ok diadalmenetei a capitoliumi Jupiter-tp-nál értek véget, úgy Bizáncban a ~nál. Az orosz Őskrónikában olvasható, hogy a kijevi Oroszo. ker. hitre térésekor az orosz követeket lenyűgözte a ~ ünnepélyes lit-ja. - 1054. VII. 16: Humbertus a pápa megbízásából letette a ~ oltárára a kiközösítő bullát (→keleti egyházszakadás). -

A Komnénosz-dinasztia (11-12. sz.) rövid fölemelkedése után az Angelosz-dinasztia alatt a bizánci uralom meggyengült a Balkánon, s az udvarban gyilkos trónviszályok támadtak. 1204: III. Ince p. (ur. 1198-1216) keresztes hadjáratot hirdetett a →Szentföldre, ám a keresztes sereg beavatkozott az Angelosz uralkodócsalád belviszályába és IV. 13: elfoglalta Konstantinápolyt. Vezérét, →Balduint V. 16: a ~ban a konstantinápolyi →latin császárság 1. cs-ává koronázták. Konstantinápoly elfoglalásakor a várost fölgyújtották, a ~t is pótolhatatlan károk érték, a keresztesek kifosztották. A harcok végeztével a hódítók folytatták a ~ helyreállítását. Az épület statikai megerősítésére a tp. Ny-i oldalán nagy támíveket emeltek. A Ny-i homlokzat elé harangtorony is épült, mely a 17. sz: még állt. A gör. rítust lat. váltotta föl, az új pátr. a velencei Thomas Morosini lett. 1261 nyarán VIII. Mihály (ur. 1259-82) niceai uralkodó visszafoglalta Konstantinápolyt, és a Palaiologosz-dinasztia első tagjaként cs-rá koronázták. A ~ban az uralkodó költségén helyreállították az ambónt, a szóleát és a →bémát, az egykori pompás főkapu helyére egyszerű bronzkapu készült. A szegyh. mellett a cs. egyetemet alapított. - 1344 u. megint beomlott a kupola K-i része és ívezete. Ezért Kantakuzénosz János cs. (ur. 1347-54) koronázására a ~ban nem is volt lehetőség, de a külső helyreállítás még az ő uralkodása alatt elkészült. A 14. sz: megújult a ~ belsejének mozaikdíszítése is. Számos falképet (pl. az apszis boltozatán az Istenanya alakját) teljesen át kellett alakítani. A 14. sz. végén ismét pusztult a ~, ami már az oszmán-török csapatok fenyegető előretörésével volt összefüggésben. Egyre nagyobb szükség lett volna a Ny-i segítségre, ezért 1369: V. Palaiologosz János (ur. 1341-91), aki már a Balkánon sem talált segítőre az iszlámmal szemben, Rómába utazott, s ott nemcsak a katolikus hitvallást tette le, de a latin rítust is fölvette. Philotheosz pátr. azonban ragaszkodott a bizánci szert-hoz. - A 15. sz. kezdetére a bizánci hatalom hanyatlásával Konstantinápoly elszegényedett és pusztult. Az utolsó császárkoronázást 1425: tartották a ~ban. VIII. Palaiologosz János cs. (ur. 1425-48) uniós tárgyalásokat kezdett a pápával, II. Joszephosz pátr. kíséretében 1437. XI. 24: Itáliába utazott az egyetemes zsinatra (→bázeli zsinat). Firenzében 1439. VII. 6: kihirdették az uniót, amit a konstantinápolyiak várható tiltakozása miatt csak az utolsó bizánci uralkodó, XI. Konsztantinosz (ur. 1449-53) idején, 1452. XII. 12: lat. szertartású sztmise keretében hirdetett ki Iszidorosz, egykori kijevi metropolita. Bár az iszlám már végpusztulással fenyegette Bizáncot, az uniót a többség az ősi hit elárulásának tartotta. 1453. IV. 2: Konstantinápoly falai alá ért a török sereg, IV. 7-V. 29: tartott az ostrom, maga a cs. is elesett. - A bevonuló török csapatok földúlták és kirabolták a ~t is, mely iszlám imaház lett. A szultán a ~ DK-i sarkán először fából, majd téglából →minaretet emeltetett. A 16. sz: már 4 kőminaret állott az épület sarkain, belsejében a szembetűnő részeken a képeket lefödték v. eltávolították. 1573: megerősítették az épületet. 1750 k. bemázolták a ~ még látható mozaikdíszítéseit. 1766: ismét több földrengés pusztította. A helyreállítás 1847-1849. VII. 13: Gaspare és Giuseppe Fossati svájci építészek irányításával folyt. 1894: újabb földrengés okozott kárt. 1932: megkezdődött a ~ mozaikjainak föltárása és helyreállítása. 1934: a ~t múz-ként nyitották meg. - A török kori átalakításból legföltűnőbbek a kupola alatti, mintegy 7 m átmérőjű, 1678 k. állított kerek pajzsok: a kalligrafikus, török nyelvű feliratokon a kalifák nevei s egy Koránból vett idézet olvasható. A ~ mai berendezési tárgyai jórészt már a török korból származnak. A főbejárat fülkéiben kétoldalt elhelyezett, az iszlám szert-a szerint mosakodáshoz használt víztartó váza III. Murad szultán (ur. 1574-95) idején Pergamonban készült. A szultán rácsos imahelye sokkal későbbi, a 19. sz. közepén került ide. A két zászlóval díszített, pénteki ájtatosságra szolgáló, kőből faragott szószék (mimbar) Nagy Szulejmán szultán (ur. 1520-66) korában készült, aki 1555: szállíttatta a ~ imafülkéje mellé azt a két bronz gyertyatartót, melyek eredetileg a budai kir. palotában állottak.

Fölirataik fordításban így hangzanak: „A világ uralkodója Szulejmán kán, / Akinek uralkodását sem Giv, sem Bizsem nem bírja kivédeni, / Annyira megverte Magyarország seregét, / Hogy a mező nem látszott a holttetemektől, / Miután a gyáva királyt is megölte, / Országát fölégette. Vedd igaz tudomásul: / Felégette templomait, szétrombolta Budát, / Kihozott onnan két remekművű gyertyatartót, / Elhozta azokat az Aja Szófiába. / S olaj gyanánt az ellenség testét és lelkét égeti bennük. / Hátif mondott emlékére tárihot: / Örökké világítson a hit lámpása. / 933 év” (= 1555). - „Szultáni pecséttel fölruházott Szulejmán sah, / Aki Jeruzsálemnek, Egyiptomnak, Hidzsásznak és Damaszkusznak szultánja, / Elfoglalta Magyarország egész területét, az Isten őszinte barátja, / A templomokat lerombolva, leigázta a bálványok egész népét. / Elhozta hatalmas győzelemből a világítót, oh szív. / Mond a dátumát: Örökké tartson az Iszlám gyertyafénye. / 933 év”. - Az ún. Izzadó Oszlop szivacsos kőzetből készült, mely az alatta lévő víztárolóból nedvességet szív föl. Régi hiedelem, hogy aki az oszlopot megérinti, annak teljesül utolsó kívánsága, ezért az oszlop vastag bronzburkolata a másfél évezredes sok-sok érintéstől átlyukadt, s az alatta lévő oszloptörzs állandóan megnedvesedő márványán is már keskeny, de mély lyuk látható. A sokféle színben pompázó márványborítások a birod. különböző bányáiból érkeztek. A „színek bája” a későbbi márványdíszítéseken is föllelhető, különösen érvényesül az Omphalion ('a Világ Köldöke') nevű padlómozaikon a kupola-négyzet DK-i pillérjének közelében. A tp. belsejének csodálatos színhatását az is emelte, hogy Jusztinianosz a birod. különböző részein épült ókori pogány szentélyekből (pl. Efezusból és a szíriai Baalbekből) is hozatott ide oszloptörzseket. Az oszlopfők bizánciak, a legkorábbi 534-ből származik. Fontos esztétikai szerephez jutottak a ~ban az oszlopokat alul és felül tagoló, alakos (pl. delfin, madár) díszítésű márványberakások. - II. A ~ mozaikjai. 1. A jusztinianoszi korban a ~t vsz. nem ékesítették alakokat ábrázoló mozaikokkal. A közp. kupola aranymozaikján beomlása előtt a kereszt ragyogott. A többi korai mozaik csak az építészeti tagolódást hangsúlyozta, az aranymozaikokat dekoratív, legfeljebb tisztán jelképes növényindák díszítették. A Jusztinianosz-kori mozaikok a későbbiektől technikailag is különböznek, üvegkockákból készültek. A leggyakrabban használt színek: arany, ezüst, vörös, kék és zöld. A díszítményként alkalmazott keresztek széleit drágakövekkel ékesítették. A korai indadíszek egy része még 537: a jusztinianoszi első építkezés idején, a többi 558-662: készült. A DNy-i lépcsőház fölött egy kis térben, az empóriumok magasságában találtak néhány mozaikmaradványt, melyek eredetileg szenteket ábrázoltak, de a képrombolók keresztekkel helyettesítették őket. A képrombolók tevékenységére az apszisban talált, töredékes felirat is utal. E korai időszakból egy →deészisz-ábrázolás töredékei is előkerültek. - 2. A képrombolás után készült a szentély-apszis fölött a Trónon ülő Istenszülő (867 k.). Mellette az oltártér fölötti íveken egy-egy arkangyal (1987: csak az egyik volt látható), Péter és Pál ap-ok töredékes képe. A DNy-i előcsarnok és lépcsőház mozaiktöredékei: Ezekiel próf., Szt István első vt., Nagy Konstantin és Ilona csné (870 k.), Germanosz, Tarasziosz, Niképhorosz, Methodiosz konstantinápolyi pátr-k (847 u.). Az előcsarnok tetején levő terem bejárata fölötti deésziszből csak a trónoló Krisztus és jobbján Mária álló alakja maradt fenn. Ha I. Baszileiosz idején egységes programot dolgoztak ki a ~ legfőbb tereinek mozaikdíszítése számára, akkor az apszisban levő trónoló Máriának megfelelően a kupolában a →Pantokrátor alakjának kellett lennie. A kupola pendentifjének alján levő hatszárnyú szeráfalakok utalhatnak erre. Ilyen ábrázolás azonban nem maradt fenn. Csupán annyit tudunk, hogy 1346: földrengés semmisítette meg a kupolában levő Krisztus-ábrázolást, amely vsz. a szivárványon trónoló Megváltót ábrázolta. Helyére Krisztus mellképét állították, de a 18. sz: ez is megsemmisült.

A szeráfok kora nagyon vitatott, az sincs kizárva, hogy a 14. sz. restaurálás idejéből származnak. Ha a tp. szentélye a képrombolás után egységes program szerinti mozaikdíszítést kapott, akkor a mellékkupolákban próf-k és ap-ok képeinek kellett állniuk. Sajnos a próf-k képei is elpusztultak, 1847-49: a restaurálás idején a szentély É-i timpanonjában Habakuk és talán Jónás alakjai még látszottak; 4 másik próf., hatalmas, 4 m-es alak, kezükben kv-tekerccsel már korábban elpusztult. Ma már nem láthatók az ún. →hétoimasziát, alatta a Keresztelő Szt Jánost (fölirata: Jn 1,29) és a könyörgő Máriát (fölirata: Lk 1,46-47) ábrázoló mozaikok sem. - Az empóriumok fölötti félköríves falrészeken a próf-k, ap-ok ciklusait folytatva az egyhatyákat örökítették meg (9/10. sz.): az északi timpanonon az ifjabb Szt Ignatiosz, Szt Methodiosz, Csodatevő Szt Gergely, Aranyszájú Szt János, Antiochai Szt Ignác, Alexandriai Szt Cirill, Szt Atanáz; a délin Szt Anthemiosz, Nagy Szt Vazul, Nazianzi Szt Gergely, Szt Dionüsziosz, Mürai Szt Miklós, Világosító Szt Gergely (a 19. sz. közepén egy kivételével valamennyi, 1987: csupán Aranyszájú Szt János és a két Ignatiosz volt látható ép állapotban, a többi erősen megrongálódott v. teljesen megsemmisült). - A →narthex bejáratát díszítő mozaikon VI. Leó cs. (ur. 886-912) hódol a trónon ülő Krisztusnak, az É-i empórium falán Alexandrosz cs. (ur. 912-13) mozaikképe. Teljesen elpusztult egy nagyarányú biblikus ciklus (9. sz.), amelyről 1712-ből és 1848-49-ből maradtak fenn rajzok: a középpontban itt is a Pantokrátor állott, körülötte a mennyei seregek, a kerubok, majd a legfontosabb →teofániák: Krisztus megkeresztelése, a színeváltozás, pünkösd. A D-i empóriumon két olyan többalakos mozaikkompozíció látható, mely a cs. hatalom hódolatát fejezi ki a mennyei hatalom előtt. Az egyiken Konsztantinosz Monomakhosz (ur. 1042-54) és felesége, Zoé csnő hódol a trónoló Krisztus előtt. A másikon II. Komnénosz János és neje, Eiréné (Szt László m. kir. leánya, →Irén, 3.) mutatja be hódolatát az Istenanya előtt (1118 k.). E háromalakos mozaikot kiegészíti a közelében levő pilléren idősebbik fiuk, Alexiosz ábrázolása (1122 u.). Az exonarthexből a narthexbe vezető kapu fölötti félkörívben látható mozaikon az Istenanya, ölében a gyermek Jézussal, fogadja Nagy Konstantin cs. hódolatát, aki meghajolva ajánlja föl a Város modelljét, és Jusztinianoszét, aki ugyanoly mozdulattal a ~t ajánlja a város védőjének, a Védelmező Hadvezérnőnek oltalmába (10/11. sz.). - 3. A késő bizánci korban, az ún. Palaiologosz-reneszánsz idején keletkezett mozaikok közül a legjelentősebb a ~ D-i empóriumának pillérein található, töredékes deészisz (1261 u.). Pa.P.

KL II:245. - Kádár Zoltán-Németh György-Tompos Erzsébet: A ~. Bp., 1987. - Vanyó 1988:105.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.