Magyar Katolikus Lexikon > T > természetfölötti erények


természetfölötti erények (lat. virtutes supernaturales): tág értelemben a megszentelő kegyelem által a természetfölötti rendbe emelt →erények, beleértve minden →természetes erényt is; szoros értelemben az Istentől ajándékként belénk árasztott →infúz erények, amelyeknek közvetlen tárgya maga Isten: a →hit, a →remény és a →szeretet. **

Prümmer I:458.